Ideológia és világnézet lényege, szerkezete és létfontosságú jelentése
Kezdőlap | Rólunk | visszacsatolás
Mindannyian ragaszkodunk az ő világnézetéhez - egy speciális szellemi és érzelmi referenciakerethez, amely meghatározza a világban élő személy észlelését. Kezdjük összegyűjteni világnézetünk "tégláját" a korai gyermekkorban, amikor megkérjük a szüleinket, hogy mi nevezik ezt a témát. A világ kép alakul ki a humán elsősorban a képzés és a kiegészített hatása alatt a közös kultúra, a saját tapasztalataink, dalok, könyvek, filmek, tévéműsorok, és így tovább. D. Mert sok a legfontosabb eleme a világ tartják, mint magától értetődő, mi ritkán gondolunk , hogy másképp láthatja a világot. Ha kapcsolatba kell lépnünk valakivel, akinek a nézetei különböznek a miénktől, a személy kijelentései gyakran úgy tűnik, hogy homályosak vagy egyszerűen nevetségesek. De tökéletesen illeszkednek világnézetébe, bár a világunkkal kapcsolatos saját elképzeléseink szempontjából hibásnak értékeljük őket.
A világnézet egyfajta lelki keret az egyén, a társadalom egésze. F. Schleiermacher német filozófus a "Beszéd a vallásról" című művében a XVIII. Század elején. Az "outlook" kifejezést először használják. A jelenség továbbfejlesztése és konkretizálása G. Hegel munkásságában, az "erkölcsi kilátások", a "vallási világnézetek", az "elméleti kilátások" jellemzői szerint.
Ha a világnézetet az erkölcsi és pszichológiai szempontból tekintjük, optimista és pesszimista lehet. A „világ” kifejezés a szűkebb értelemben vett, mint például a „politikai világ”, „filozófiai világ”, és egy még szűkebb értelemben vett „fizikai világ”, „orvos világ”, stb ...
Miért kell egy személynek saját világnézete?
Megfoghatják azt a kifogást: "De nem vallok semmilyen világnézetet, csak a lehető legobjektívabb dolgokat vizsgálom meg." A valóságban azonban lehetetlen. Még az "objektivitás" pozitív jelenségként való értékelése is csak egy bizonyos nézetrendszeren belül van értelme. Miért nem élhet világnézet nélkül? Mert az univerzumnak nincs tulajdonom, hogy értelmezze magát. A fára nézve valami barna és zöld színt látunk. De mi a lényege a fa? A vak evolúció viszonylag jelentéktelen terméke? Egy racionális isteni elv elképesztő és gyönyörű teremtése? Vagy valamiféle élő szellem tartályát? Platón szerint ez az egyik példája a "fa" örök absztrakt eszméjének konkretizálásának. Az ilyen kérdésekre adott válasz csak a világ egy konkrét elképzelésére utal. A fa "tiszta" felfogása önmagában nem magyarázza meg a lényegét.
Elfogadom, de nem tettünk fel kérdéseket magunkról az életben való küldetésünkről? Melyek az ember kognitív képességei? Mi a lelkiismeret és tisztelet, becsületesség és igazságosság? Hol van a jó és a rossz között? Ezek és hasonló kérdések az emberiség elméjében foglaltak helyet az emberi lét történetében. Válaszokat kerestek a mitológiában, a vallásban és a filozófiában.
1. ábra: A világ kilátása felépítése