Az óvoda termelőterületének kiszámítása
Az óvodai termelőterület az ültetési anyag termesztésére szolgáló terület (GOST 17559-82).
A vetési osztály területét az ültetési anyag éves szükségletétől, a termesztett növények korától és az óvodában alkalmazott vetésforgóktól függően határozzák meg. Az egyes fajták éves vetési területe meghatározza a fajok fajonkénti éves igényét, osztva az egy fajtájú fajta standard palántájának tervezett hozamával. Az óvodai vetőmag területének meghatározásához figyelembe kell venni a palánták korát is, amelyben elérik a szabványméreteket és az elfogadott vetésforgót a vetés részlegében. A fehérorosz faiskolák legelterjedtebb fajainak egy hektár standard palántájának hozzávetőleges hozamát az L. függelék tartalmazza.
A vetési rekesz termelési területének kiszámítását külön kell elvégezni a sziklák számára, és a következő képletet javasoljuk:
P - a palánták termesztéséhez szükséges terület,
N - palánták éves hozama, ezer darab,
a - a termesztett növények kora, évek,
S - az elfogadott vetésforgóban lévő mezők teljes száma, darabok,
n - az ültetésre alkalmas termésmennyiség (standard palánták), ezer darab,
S1 - a palánták által elfoglalt területek száma.
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a vetésforgóban levő mezők minimális száma megegyezik a palánták termesztésének évével, egy gőzzel bevitt mező hozzáadásával.
Az (1) képlet alapján például egy számlát dolgoztunk ki a vetőmag hasznos részének kiszámítására (1. táblázat).
1. táblázat - táblázatszámítási táblázat
Palánták száma, ezer darab.
Az iskolai körzet területét úgy határozzák meg, hogy az éves követelményeket megszorozzák a standard palántákban egy palánták etetési területével. Az így meghatározott éves iskolai terület növekszik a növendék csemetek korától és a növények forgatásától függően.
Az iskolai osztály egy hektárjából származó standard palánták kibocsátása a fajtától, a palánták elhelyezésétől a telepítés során és a termesztett növények korától függ. A világos-szerető fajták, mint a vörösfenyő, nyírfa, tölgy, nyár 20-25 ezer darab / ha. A hamu, a hárs és a juhar sűrűbben helyezkedik el - 25-45 ezer darab / hektáron. Gyümölcsfajták: alma, körte, szilva, cseresznye és szilva - 20-30 ezer darab / ha.
Az első osztályú iskola területének kiszámítása a növények egységes rangsorolásával a következő képlet alkalmazásával történik:
P = N * p * S, ahol (2)
P - a palánták termesztéséhez szükséges terület, m 2,
N - az ültetett palánták száma évente (projekt-hozzárendelés és elfogadható hulladékcsomagolás), db,
p a palánták által elfoglalt terület (a sorok távolsága és a növények közötti távolság a sorban), m 2,
S az elfogadott vetésforgóban lévő mezők száma.
Példaként említjük a növények rotációs mezők területének kiszámítását az iskolai növények egyenletes elhelyezésére (1 x 0,35 m ültetési rendszer) a (2) képlet alkalmazásával az állandó bölcsődei iskola területének kiszámítása során.
2. táblázat - Állandó bölcsődék iskolai részlegének mennyisége
A vetésforgó mezők száma, db.
Palánták száma, ezer darab.
A méhtér területe a vegetatív ültetési anyag (nyár, fűzfa, orsó, bogyó) dugójának és a telepítési hektáronként fajonkénti tervezett hozam alapján számítható ki.
A méhültetvény területének kiszámítása a következő képlet szerint történik:
P - a méh ültetvény területe, m 2,
N - dugványok, darabok,
m - az egyedülálló anyavágóból származó vágások átlagos termelése, db,
p a méh növény által elfoglalt terület.
Példaként, figyelembe véve a 3 képletet és a leszállási sémát, kidolgoztunk egy számítási táblát, amely szerint a méh rekesz területe meg van határozva (3. táblázat).
3. táblázat - A méhtér termelési területének kiszámítása
Feladatok száma darabonként, db.
A dugványok termése egy bokrokból, db.