A kormány nem felelős a parlamenthez, a parlament nem tud kifejezni a kormányt
A parlamenti köztársaság fő jellemzői:
1) Az elnököt nem az emberek, hanem a parlament választja (közvetett választások);
2) A kormányt hivatalosan az elnök, de a parlamenti választásokra nyert párt képviselői (pártok blokkja) vagy a parlamenti többség bizalmát élvező személyek alkotják;
3) a kormány bizalmi szavazást kap a parlamenttől munkájának megkezdéséhez;
A kormány csak a parlamentért felelős, a parlament a bizalmatlansági szavazást fejezi ki a kormánynak, amely után a kormány köteles lemondani.
1) Az elnök kinevezi és elutasítja a minisztereket, akik közül néhányan közvetlenül az elnöknek jelentenek;
2) Az elnököt számos kérdésről kiadják, és jogában áll megvétózni a Parlament által elfogadott törvényeket;
3) a miniszterelnök a kormány vezetője;
4) a kormány felelőssége a parlamenthez, a parlament bizalmas szavazást adhat a kormánynak, de az elfogadásának eljárása bonyolult a parlamentköztársasághoz képest;
Amikor a kormány bizalmatlansági szavazatát fejezi ki, az elnök felmentheti vagy feloszthatja a parlamentet.
Az Orosz Föderáció félig elnöki köztársaság formájában létezik, amelyet többféleképpen fejez ki:
1) Oroszország legfelsõbb állami hatalma az Orosz Föderáció elnöke, a Szövetségi Közgyûlés, az Orosz Föderáció kormánya és az Orosz Föderáció bíróságai (az Orosz Föderáció Alkotmányának 11. cikke) gyakorolja;
2) az államhatalom legfelsõbb szerveinek elektívuma. Az Orosz Föderáció elnökét és az Állami Dumát az Orosz Föderáció lakossága választja meg. A legmagasabb állami szervek hatáskörének megszerzésére irányuló örökletes vagy más nem demokratikus eljárás lehetetlensége. Ezenkívül az Orosz Föderáció Alkotmánya megállapítja, hogy egy és ugyanazon személy több mint két egymást követő alkalommal nem tarthatja fenn az Orosz Föderáció elnökének hivatalait (81. cikk);
3) Az Orosz Föderáció kormányát a miniszterelnök vezeti, akit az Állami Duma hozzájárulásával az Orosz Föderáció elnöke nevez ki;
Az Orosz Föderáció kormánya felelős az Orosz Föderáció elnökéhez, valamint az Állami Dumához, amely kifejezheti neki a bizalmatlansági indítványt, amely nem járhat jogkövetkezményekkel, ha az Orosz Föderáció elnöke nem ért egyet vele. Annak érdekében, hogy az Orosz Föderáció kormánya lemondjon, a bizalmatlanságnak kettősnek kell lennie: az Állami Duma három hónapon belül többször is bizalmatlanságot fejez ki az Orosz Föderáció kormányánál. Ebben az esetben az Orosz Föderáció elnöke egy másik alternatívával néz szembe: elutasíthatja az Orosz Föderáció kormányát, vagy feloszthatja az orosz alkotmány állami dumáját.