Munkanélküliség fogalma, faj, társadalmi-gazdasági következmények
A munkanélküliség a munkaerő keresletének és keresletének folyamatos változása a piacgazdaságban. Ez a különbség a munkaerõ teljes tömegének, a munkaképességû és a munkában töltött személyek számának különbsége között van.
A súrlódási munkanélküliség - folyamatosan fennáll a munkaerő-kínálat és -kereslet, a munkahelyváltás folyamatos változásai következtében. Átmenetileg elveszíti a munkát, beleértve a munkahelyváltást, a jobban fizetett álláskeresést és az új képesítést.
A strukturális munkanélküliség - akkor jelentkezik, amikor a munkaerő-kínálat szerkezete nem egyezik a kereslet szerkezetét érte, amikor a régi ígérő feldolgozóipar zárva van, és kezdődik az új és idő kell átképzése dolgozók és változtatnak munkahelyet.
Technology (szak) munkanélküliség - egyfajta struktúra következtében a tudományos és technológiai forradalom eredményeként kialakult a kereslet csökkenése a munkavállalók idősebb specialitásokat, míg a rendelkezésre álló munkahelyek új foglalkozások.
A ciklikus munkanélküliség a munkanélküliség olyan típusa, amely a termelés visszaesése esetén fordul elő, ha a pályázók száma meghaladja a számukat. Ciklikus munkanélküliség definíciója szerint a különbség a foglalkoztatottak száma egy adott ideig, és a munkahelyek száma, amely figyelembe a termelési, amikor a potenciális szint a nemzeti jövedelem.
Az önkéntes munkanélküliség egyfajta munkanélküliség, amely a népesség egyes csoportjai (háziasszonyok és mások, akik nem akarnak valamilyen okból dolgozni) önkéntes foglalkoztatásából erednek.
A szezonális munkanélküliséget egyes ágazatok (mezőgazdaság) szezonális ingadozása okozza.
A tartós munkanélküliség a munkanélküliek legstabilabb rétegeinek kárára alakul ki: koldusok, csavargók, hajléktalanok.
A munkanélküliség a piacgazdaság egyik jellemzője. Ezért a teljes foglalkoztatottság értelmetlen, és összeegyeztethetetlen a piacgazdaság kialakulásával. A munkanélküliséget azonban egy olyan keretbe kell helyezni, amelyen belül a növekedési hatékonyság és a gazdasági stabilitás rendszere megvalósul.
A munkanélküliségi ráta a hivatalosan nyilvántartott munkanélküliek aránya a termelésben foglalkoztatottak számához viszonyítva.
A munkanélküliség időtartamát az átlagos időbeli eltérés jellemzi.
A munkanélküliség természetes szintje az a szint, ahol az emelkedő és alacsonyabb bérek és az árak egyensúlyban vannak. Ez a legmagasabb foglalkoztatási szint, amely megfelel a potenciális GNP-nek. A természetes szint koncepciója szerint a potenciális GNP-t az állóeszköz teljes terhelésével lehet elérni, ami arra a helyzetre utal, amikor a gyártási kapacitás felhasználási indexe körülbelül 86%. A munkanélküliség természetes mértéke mindig nulla fölött van, mivel bizonyos mértékig súrlódási vagy szerkezeti formában létezik.