Fehérorosz fehér származású fehérorosz származású
A múltban az Oroszországhoz rendelt földeket különböző jelképek adták. A legéletképesebb közülük a "Fehér" meghatározása volt, amelyet Fehéroroszország most szuverén államának neveztek. A referenciakönyvek általában azt jelzik, hogy a kifejezés eredete végül nem tisztázott, és két legkedveltebb etimológiai változat adható meg. Az első szerint ez a kifejezés a nyugat-orosz földeket jelöli, amelyek nem függött sem a mongoloktól, sem a litván feudális uralmaktól. A második szerint a név a helyi lakosok ruháinak és szőrzetének domináns színének köszönhető. Mindkét hipotézis, amelyet a tények nem támasztanak alá, nagy kétségeket vet fel. Ugyanakkor teljesen meg lehet érteni, miért kapcsolódott ehhez a színjelzéshez a nyugati rúdhoz, ha időrendi sorrendben vesszük figyelembe.
A fehér Oroszország első írásos említése a 14. század közepére esik. Először ez a kijelölés Kelet-Oroszországra vagy a moszkvai fejedelemséghez tartozó földekre vonatkozott. Az akkori európai térképek egyike (1507) még a következőket is megjelölte: "Oroszország Fehér, vagy Moszkva". Nyilvánvalóan a név eredete az ókori oroszországi Beloozero városhoz kötődik, amelyben a "Réges évek története" szerint Rurik testvére, Sineus uralkodott. A város és az azonos nevű tó, amelyet a térképeken úgy ábrázolták, mint a tiltóan nagyokat, elbűvöltek lenyűgöző legendákkal. Így jelentették róla a német diplomat és utazó Sigmund Gerberstein, aki 1517-ben és 1526-ban Moszkvában látogatott. Vaszilij III nagyherceg uralmában:
"A város nem található a tónál, ahogyan mások is kijelentették, de ebben a tekintetben mindenképpen körülkerülnek a bogs, ami feltétlenül tűnik. Emiatt a moszkvai uralkodók általában ott tartják a kincseiket. "
A "Fehér Oroszország" kifejezést Gerberstein nem használja, de megjegyzi, hogy "egyesek Moszkva cárnak nevezik a fehér cárnak", bár nem ismeri a név eredetét, csak találgatni róla. Azaz akkoriban az ok, amiért Kelet-Oroszország kiderült, hogy fehér, már alaposan elfelejtették. Valószínűleg III. Iván nem volt ismert, aki címében Moszkvai Állami Fehér Oroszország (Karamzin, Orosz Állam Története, VI. Kötet, 7. fejezet) volt. Egyszerűen megismételheti a címkét, amely az európai országokban széles körben elterjedt, és amelyekkel kapcsolatban próbálta megalapozni. Például a nagy fehér orosz fejedelme nevezi őt a velencei diplomata, Ambrogio Contarini, aki 1475-ben meglátogatta Moszkvát.
Hogyan történt, hogy ez a név idővel a nyugati irányba változott, és sokkal helyibb lett?
Nyugat-orosz területek alkotják a mai Fehéroroszország területét, a XIV-XVI. Században. a Litván Nagyhercegség része volt. A litván jogi aktusokban e régiók lakosai egyszerűen csak oroszként említik, és a nyelvük az oroszoknak. A Biblia címlapján, melyet Ferenc Skaryna pedagógus fordított egy olyan nyelvre, amelyet most Régi Belorusznak hívnak, "Bivliya Ruska" is megjelenik. De 1569-ben elfogadták a Lublini Uniót, amely egyesítette Lengyelországot és a litván fejedelemséget egy államba - Rzeczpospolita. Aztán a lengyelek aktívan használják a fehér oroszországi kifejezést a fejedelemség oroszországi területére való hivatkozással, amelyek most az ő irányításuk alatt állnak.
Abban az időben Lengyelország már egy orosz-galíciaiakhoz tartozott, vagy Chervonnaya. Nyilvánvaló, hogy ez a színjelölésnek földrajzi, nem pedig etnográfiai alapja is van (lásd például Fasmer, 4. kötet, cikk Chervonnaya Rus). A 981-es évek "A régi történetekben" megjelennek a lengyel város Cherven. E helybéli nevéből a szomszédos települések egész csoportját kapta, melynek neve Cherven városa volt, amelyek a kijevi orosz és lengyel határ határán helyezkedtek el, és gyakran vita tárgyát képezte közöttük.
"Az orosz földet, amelyet régóta Roksolanie-nek hívnak, a Beloozero közelében fekvő napfelkelte. És Oroszország háromszoros: az első White, a második a Fekete, a harmadik a Chervonnaya. A fehér Kijev, Mozyr, Mstislavl, Vitebsk, Orsha, Polotsk, Smolensk és Seversk földje közelében található, amely már régóta Litvánia nagyhercegségéhez tartozik. A fekete a moszkvai földön található, Beloozero mellett, és innen Ázsiába. Chervonnaya a hegyek közelében, amelyeket Beskydynek hívnak ... "
Megjegyzés kétszer szerepel ebben a folyosón Beloozero már említettük, és természetellenes kombinálva fekete Russ, a harmadik helyen név színű, néha utalva használjuk földet korábban tartozott Kijev Oroszországban. Trinity nevek annak a ténynek köszönhető, hogy a több évszázados, a nyugati része a föld által igényelt mindössze három ország - Oroszország, Litvánia és Lengyelország. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a szóban forgó színeket elsősorban az irodalomban és a térképészetben használták. Ez az első alkalom mindhárom találhatók a híres térképen a szerzetes Fra Mauro (1459), amely szomszédos a Fehér Oroszország ugyanabban Fehér-tó (tenger) és a fekete között található, és a vörös (Cservona) Rus.
Tény az új, kötelező érvényű helynév Fehér Oroszország, találunk a „History” Karamzin, a jegyzeteket, amelyek azt mondják, hogy amikor 1602-ben a menekülő szerzetes Grigorij kóc, a jövendő király Hamis Dmitry, útban társaival keresztül a mély erdők, megjelent a litván oldalon, találkoztak egy helyi lakos kijelentette, hogy „az ország, ez a belorusz és tulajdonosa a Zsigmond király [Zygmunt].” Ugyanebben az évben George Tektander, titkára Nagykövetség Rudolf császár II perzsa sah, írta naplójába, hogy miután vezetés Orsha elérték a folyó „amely elválasztja a Fehér Oroszország és az ország moszkoviták”.
A XVI. Század második felében. van egy "fehérorosz" etnikum. Ez az első felvétel a korábban említett Strykovskiy krónikájába tartozik, amely a "litván bódéziák" szláv népek között különböztet meg. Új földrajzi és etnikai definíciót vetettek fel az orosz államban. A foglyok beszédeiben a pátriárkári palotában 1623-24 évig. vannak olyan jelentések: "Nem házasított Mogilevben, a belorusz papot koronázta", "Belorussi Mikhail Ivanov Gulyansky fia ... Ondrey Larivonov fia Shkundekov ..." stb.
A Fehéroroszország nyugati-orosz régiókkal való azonosítása nem emelt kifogást Moszkvában, mert az uralkodóit a Nagy epitét lenyűgözte. És ahhoz, hogy viszonylagos méretük alapján a XIV. Század első felében elindítsák Oroszországot a Nagy és a kevésbé. A mongolok behatolása után két domináns központot alakított ki - a moszkvai és a galíciai-volyn hercegségeket. Valójában a Fehér (az első szakaszban) és a Chervonnaya Rus, amelyek később megjelentek a Nagy és a Kisebbek nevei, az utóbbiak színesebb szinonimáinak tekinthetők. Ami a fekete orosz instabil nevet illeti, a referencia-szakirodalom most a mai Fehéroroszország nyugati régióira utal.
1654-ben, a következő, Lengyelországgal folytatott háború alatt, ezúttal a modern ukrán, a Kis-Oroszország utódja, Oroszország részévé vált, és a következő évben az orosz csapatok elfoglalták a keleti fehéroroszországokat. Ezt követően Alexi Mikhailovics cári címet adták hozzá, és így kezdtek kinézni: "Az összes nagy és maly autokratikus, és az oroszországi Beliy". Egy másik "Oroszország" megjelent a XVIII. Század végén - a XIX. Század elején. amikor Törökország meghódította az Északi-Fekete-tenger partvidékét, és ezt a régiót Novorossia-nak hívták.