A büntetőeljárásban részt vevők és jogállásuk - elvont, 3. oldal

1.2.1. A zsűri jogai és kötelezettségei

A büntetőeljárásról szóló törvény a következő jogokat biztosítja a zsűri számára:

1) részt vesz a büntetőügy körülményeinek kivizsgálásában, kérdezi a kihallgatott személyeket az elnöklő tisztviselőn keresztül, vegyen részt az anyagi bizonyítékok, dokumentumok és más vizsgálati cselekmények lefolytatásában;

3) a tanácsadó szobába történő felkészülés során saját nyilvántartást vezetni és azokat felhasználni a zsűri által feltett kérdések megválaszolásához.

Így aktívan részt vesz a vizsgálatban a körülmények a büntető ügyben a zsűri csak a bíró, hogy úgy kell tekinteni, helyes, mert különben lehetséges megsértését az, hogy a tárgyalás során a képviselők az emberek. Ezenkívül a bírálóbizottság tagjai által a folyamatban résztvevők által felvetett kérdések független feltárása sértheti az igazságügyi nyomozás menetét, tk. nem feltétlenül relevánsak a tárgyalás témájához, helytelenül megfogalmazva, és tartalmuk alapján előítéleteket kelthetnek a többi zsűri között.

Ne feledje, hogy az Art. A francia büntetőeljárási törvény 311. cikkében 1808-ban az esküdtek jogosultak közvetlenül kihallgatni a tanúkat. Az előző ausztriai CPC 309. bekezdésével összhangban a zsűri kérheti a bírósági nyomozás, a konfrontáció, a tanúk ismételt kihallgatását. 1 Úgy tűnik, hogy az osztrák bíróság tapasztalatait a zsűri részvételével a belföldi jogalkotó érzékeli. Az ilyen jog segíteni fogja az incidens képében a zsűri elméjében tapasztalt hiányosságok felszámolását, és ezáltal az indokolatlan ítéletek meghozatalának megakadályozását.

A jogalkotó a zsűri jogköreihez rendeli a fentiekben felsorolt ​​kérdések megoldását. 1,2 és 4 rész 1 evőkanál. A büntetőeljárásról szóló törvény 299. cikke, valamint az a kérdés, hogy az alperes megérdemli-e a kényeztetést. Úgy tűnik, hogy a joghatóság és az elnöki bíró közötti hatáskörmegosztás mindenekelőtt azon a képességen alapul, hogy a jogi területen a szakmai ismeretek szempontjából a tényeket megítélje. A jelenlegi KKP az Art. 17. utasítja a bíróságot, hogy értékelje a bizonyítékokat saját belső meggyőződésük alapján, a büntetőügyben rendelkezésre álló bizonyítékok összességére alapozva, a törvény és a lelkiismeret irányítása alapján. Azonban a zsűritagok többnyire nem rendelkeznek jogi oktatással, és nem ismerik a jogot. Az elöljárónak a büntető ügyre vonatkozó rendelkezéseinek magyarázata az elöljáró alapos megfontolása nélkül a jogszabályok értelmének félreértelmezéséhez vezethet.

A büntetőeljárás megtiltja az esküdőket:

1) elhagyni a bíróságot a büntetőügy tárgyalásakor;

2) véleményt nyilvánítson a szóban forgó bűncselekményről, mielőtt ítéletet hozna az ítélethozatal során;

3) olyan személyekkel kommunikálni, akik nem tagjai a bíróságnak a szóban forgó bűncselekmény körülményei tekintetében;

4) a büntetőeljárásról a bírósági ülésen kívüli információk gyűjtésére;

5) megsértik az ülés titkát és a zsűri szavazatát a feltett kérdésekre (333. cikk).

Meg kell jegyezni, hogy a bírósági gyakorlatban vannak olyan esetek, amikor a zsűri megsértette az Art. A büntetőeljárási törvény 333. cikke alapján. 1

Az Art. 11. A szövetségi törvény „A Esküdt szövetségi bíróság általános hatáskörrel rendelkezik az Orosz Föderáció” végrehajtásához zsűritag iránti kötelességek a vonatkozó bírósági fizet neki rovására a szövetségi költségvetés kompenzációs díj összegének fele a fizetés a bíró a bíróság arányos a napok száma zsűri értékelők az igazságszolgáltatás, de nem kevesebb, mint az átlagos jövedelem az esküdt nála alapvető munka ilyen időszak.

Szerint h. 3 evőkanál. A szövetségi törvény "Az Orosz Föderáció általános joghatósága alá tartozó szövetségi bíróságok esküdteként" a munkajogi jogszabályokban előírt garanciák és ellentételezések továbbra is az esküdtek számára az igazságszolgáltatásnak a fő munkahelyén való igazgatásához szükséges feladata teljesítéséig. A zsűri elbocsátása vagy áthelyezése más munkahelyre a munkáltató kezdeményezésére ebben az időszakban nem engedélyezett. A gyakorlatban azonban a vállalkozások és szervezetek vezetői néha megsértik ezt a jogállamiságot.

2. fejezet A zsűri büntetőeljárás intézménye

2.1. A kérdőív kialakítása a bíróság előkészítésének fő szakasza a zsűri döntésének

Az Art. 338. és 339. cikke értelmében a bíró - az igazságügyi nyomozás eredményeit és a felek érveit figyelembe véve - írásban fogalmazza meg a zsűri által megoldandó kérdéseket. A kérdéseket világos nyelvre kell tenni a zsűri számára. Szerint h. 3 evőkanál. A KKP RFF 339. cikke alapján az alperes bűnösségének fő kérdése után magánkérdések merülnek fel olyan körülmények miatt, amelyek befolyásolják a bűnösség mértékét vagy megváltoztatják annak jellegét, és az alperes felelősség alóli mentesítését vonják maguk után. Azonban ezeket a törvényi követelményeket nem mindig tartják tiszteletben az esetek elnökei.

A zsűri által elhatározandó kérdések, a 338. cikke értelmében a bíró az igazságügyi vizsgálat eredményeit és a felek érveit vizsgálja. Ugyanakkor figyelembe veszik mindkét fél bírósági ülésén elfoglalt pozíciókat. az ügyész által felhozott és támogatott vádakra, valamint az alperes változatának és védelmének keretében. A törvény ezen követelményeinek figyelmen kívül hagyása az alperes védelemhez való jogának megsértését vonja maga után, amelynek érvei megfelelő értékelés nélkül maradnak, amikor a zsűri döntést hoz, amely jogellenességi határozat meghozatalát vonja maga után.

A kérdőív megfogalmazásakor a felek jogosultak megjegyezni a kérdések tartalmát és megfogalmazását, és javaslatokat fogalmaznak meg az új kérdések megfogalmazására. A bíró nem jogosult megtagadni az alperes vagy tanácsot kérdéseket vetnek fel a jelenléte a büntető ügyben a tényleges körülményeknek ellentétes a vádlott felelősségre tetteikért vagy járó a felelősséget egy kevésbé súlyos bűncselekmények.

A kérdőívet végül a tanácsadó teremben fogalmazzák meg, figyelembe véve a felek észrevételeit és javaslatait. Az elnöki bíró által aláírt kérdőívet a zsűri jelenlétében olvassák el és a zsűri elöljárójának küldik. Mielőtt a tárgyalóba kerülne, a bírálóbizottságnak jogában áll az elöljáróktól megjegyzéseket kérni az általuk feltett kérdések kapcsán. Ezek azonban nem kapcsolódhatnak az e kérdésekre adott válaszok tartalmához.

Az Art. 339 büntetőeljárási törvény a kérdések listáját nem lehet külön-külön részeként vagy más problémák, amelyek megkövetelik az esküdtek jogi minősítése az alperes állapotát, valamint az egyéb kérdéseket, amelyek megkövetelik a megfelelő jogi értékelést elérésében döntését az esküdtek.

Megsérti ezt a rendelkezést, az elnöklő bíró, kialakítani a szóban forgó 2-es szám a bűncselekmény elleni B. felajánlotta a zsűri azt a következtetést levonni jogi szempontokkal kapcsolatos indítéka a bűncselekmény által minősített előre megfontolt gyilkosság. Ez a kérdés, hogy a következőképpen fogalmazott: „Bebizonyosodott, hogy ott a cselekmények ismertetett a kérdés 1-es szám, alperes B. eredményeként született egy veszekedés azzal a céllal, hogy az élet Ch tudni, melyek különösen a szenvedés az elhunyt a nélkülözés az élet?” Megerősítve minden a bűncselekmény körülményeire rögzített a kérdés 1-es szám, a zsűri arra a következtetésre jutott, hogy az alperes cél nélkül való megfosztás az élet. Eközben a fejre fúródott egy fejszével. 1

Hasonló hiba történt a T. és B. elleni büntetőügyekben felmerülő kérdőív megfogalmazásában. Mindkettőt azzal vádolták, hogy szándékosan meggyilkolták L. egy csoportot az elkövetett összeesküvés miatt. Egy hónappal később, mikor egy barátomban laktak, rendőrök lépett be. Nem vállal felelősséget a T. és B. által elkövetett bűncselekményért, válaszul a rendőrök törvényes igényeire, hogy önként adják fel a fegyverzetet a lakásban rendelkezésre álló tengelyekkel. A rendőrtisztek törvényes tevékenységének megakadályozása és az életüket megzavaró személyek megpróbáltak a rendőrtisztek vezetőivel levágni a fejszéket, de az utóbbiak hatástalaníthatják őket.

A rendőrtisztek életének tényleges körülményeit az előterjesztett díj alapján rendezi el, amely elegendő ahhoz, hogy megfelelő döntést hozzon, figyelembe véve a 6. cikk követelményeit. A büntetőeljárási törvény 334. §-ában foglaltak szerint a bírósági testület hatáskörét csak a bírósági ülésszakra felhatalmazó kérdésekre való felhatalmazás engedélyezheti. 299 büntetőeljárási törvény, az elnöklő bíró továbbá azt, hogy a zsűri arra következtetni, hogy e lépések elvégzése, az elkövetők megpróbálták átvenni az élet rendőrök, azaz válaszoljon a kérdésre, amely az 1. cikk 3. A büntetőeljárási törvénykönyv 299. cikke az elnöklő bíró kizárólagos hatáskörébe tartozik.

Ennek eredményeképpen a zsűri bizonyította, hogy az említett lakásban, amikor a rendőrség megpróbálta a bűncselekménnyel gyanúsított személyeket fogva tartani, az utóbbi megpróbálta megütni a fejszéket az áldozatok fejein. Ugyanakkor a zsűri nem bizonyította, hogy a bűnösök megpróbálták megfosztani a rendőrök életét.

Az Art. 338, 339. cikkelye szerint az ügyek csak az alperesre vonatkoznak. A kérdések megfogalmazásakor nem szabad megengedni, hogy válaszoljanak az alperes vallomására, ha olyan cselekményt követtek el, amelyért nem vádolták. 1

Annak érdekében, hogy a félreértések elkerülése végett az ítélet, a bíró a kérdéses lapot, miután a készítmény minden következő kérdést kell szükségességét mutatják, hogy válaszoljon a következő kérdésekre pozitív választ a fenti kérdésekre.

Azokban az esetekben, amikor a vád és a védelem kifejezve az ellenkező irányba képest a tényállást, az elnöklő bíró emlékeztesse a zsűri a kérdések listáját, hogy: abban az esetben pozitív választ kapcsolatos kérdésekben a helyzetét az ügyészség, a kérdés a védelem a pozíció kell hagyni válasz nélkül; abban az esetben pozitív döntés a helyzet a védelmet a döntést az ügyészség álláspontját is figyelembe kell nyitva maradhat. Egyébként rögzítéséről a szavazás eredményét vezethet Kettősség és ellentmondás a döntés a zsűri, kivéve a lehetőségét, hogy egy jogi értékelését a bűncselekmény.

Elfogadhatatlan olyan kérdések feltevése, amelyek vélelmezett természetű válaszokhoz vezetnek.