Tolerancia, vagy éljünk békében ..., interaktív nevelés
Az oktatás legmagasabb eredménye a tolerancia.
Voltaire így írta: "Nem értek egyet azzal, amit mondasz, de áldjátok fel az életedet, megvédve a véleményed kifejezési jogaidat." Az emberek egymáshoz való toleráns hozzáállásának problémája most sürgetővé válik. Talán a hektikus napokon és eseményeken gyakran elfelejtjük a "tolerancia" fogalmát, amely egy eltérő világképre, életmódra, viselkedésre és szokásokra való toleranciára utal. A tolerancia alapja a világ kultúráinak gazdag sokféleségének, tiszteletének és elfogadásának jogának elismerése, az önkifejezés formái és az emberi egyéniség megnyilvánulásának lehetőségei. A rosszindulat, a harag, és időnként az agresszivitás egyre inkább előfordul, különösen a tizenéves környezetben. A paradoxon az, hogy a diákok megértik a "tolerancia" kifejezés jelentését, de egyik vagy másik módon a való életben nem irányítják őket.
"Ha minden embernek toleranciája van, akkor a világban soha nem lesz háború ...".
"A tolerancia olyan erény, amely lehetővé teszi a béke és a megértés elérését ...".
"A tolerancia a különböző emberek és ötletek világában való életmód ... A tolerancia a mi kötelességünk ...".
"A tolerancia minden ember aktív élethelyzete legyen ... Ez az egyén fő minősége."
Úgy tűnik, hogy a modern iskolás gyerekek elismerik a tolerancia fontosságát mint egyéni minőség, de ők maguk nem rendelkeznek ilyen minőséggel. Nyilvánvaló, hogy a tolerancia problémája befolyásolja a tudatalatti mélyebb szintjét, amelyhez speciális formákat és módszereket kell bevezetni a tanítási és oktatási folyamatba. Hogyan biztosíthatjuk a hallgató személyiségének toleráns tulajdonságait? Kétségtelen, hogy az iskola az a hely, ahol kedvező feltételeket kell teremteni az etnikumközi kommunikációhoz, ahol minden résztvevőnek tanítani kell a más népek kultúrájának és kultúráinak tiszteletben tartását. Ez annak köszönhető, hogy az oktatási térben kulturális, interperszonális, interetnikus, formális és informális kommunikáció alakul ki.
A pedagógiában számos módszert, formát és munkamódszert kínálnak a tolerancia előmozdítása érdekében a diákok körében, akik közül sokan a saját gyakorlatomban használják. Először is megjegyzem, hogy tevékenységem alapja a tolerancia fejlődésének szintje, amit Dmitriev TD professzor azonosít:
- Tolerancia oktatása (a más etnikai csoportok kulturális jellemzői iránti tolerancia fejlesztése, a hallgatók értékelésében az elismert normáktól való eltérések elismerésének képessége);
- egy másik kultúra tanulmányozása és támogatása (a kulturális pluralizmus megértése és elfogadása);
- A kulturális különbségek tiszteletben tartása (egy másik kultúra elismerésének képessége);
- a kulturális különbségek kimutatása (a diák személyiségének nyilatkozata bármilyen tevékenység során).
A kellően hatékony módszer a kommunikáció képzése, amely segíti a tanulókat abban, hogy az élet különböző területein - többek között az interetnikus interakcióban is - sikeres kommunikációval rendelkezzenek.
Nem kevés jelentőségű a lecke tevékenység, különösen az irodalom leckéi, amelyeket tanítok. Az orosz nyelvórákban gyakran használok idézeteket nagy emberekről, az aforizmust az emberiségről, a kedvességről. A szakirodalom leckéire felhozom a diákokat a művészi hősök példáira, amelyek tulajdonságai a kedvesség, a jótékonyság, a megértés képessége, a nehéz helyzetekben való segítségnyújtás vágya.
Az én gyakorlatomban, mind tanárként, mind osztálytanítóként különböző technikákat alkalmazok, amelyek hozzájárulnak a tolerancia oktatásához:
- "Kölcsönös segítségnyújtás" fogadás - mind a tanteremben, mind az órán kívüli órák (a tanórákon belül) tevékenységét oly módon szervezik, hogy az üzlet sikere az egymás segítésétől függ;
- a "fel fogom mutatni az előnyöket" - a gyerekekkel való beszélgetés (az óraszámok, a tematikus beszélgetések keretében) igyekszem hangsúlyozni az egyes hallgatók legjobb tulajdonságait, példaként konkrét tényeket idézve;
A tanár személyisége óriási szerepet játszik a tolerancia iskolai végzettségének folyamatában. Bármelyik helyzetben igyekszem támogatni a gyermekeket, elfoglalni álláspontjukat, véleményüket megbecsülni, ösztönözni, ösztönözni, pozitív tulajdonságokat mutatni.
Végezetül szeretném idézni E. Zola szavait: "Az emberiség története évszázadokon át húzódott, de a legfontosabb tanulság a kölcsönös tolerancia." Tehát legyen toleránsabb egymás felé! Ez a harmónia a világon.