Tárgyi eszközök értékcsökkenése (4) - absztrakt, 2. oldal
ahol Ф az állóeszközök (rubel) éves átlagos értéke.
A kiszámításakor nagyon fontos meghatározni a tárgyi eszközök életképes életét, figyelembe véve az alábbi tényezőket:
• állóeszközök tartóssága;
• Morális kopás (első és második típus);
• Hosszú távú tervek műszaki újrafelszerelésre;
• modernizáció és nagyobb javítások lehetősége.
A különböző iparágakban ezek a tényezők eltérő jelentéssel bírhatnak.
Az értékcsökkenési időszakot azon időszak határozza meg, amely alatt a jövedelem (juttatás) átvétele az objektumtól várható. A kialakulási kritériumokat az 1. ábrán mutatjuk be. 2.1.
Az OA szegmens megegyezik az objektum elavulásának időtartamával és az OB - fizikával. Az amortizációs időszaknak az A pontra való beállítása a tulajdon értékének indokolatlanul gyorsított eloszlását eredményezi, amelynek célja a beszámolási időszak kiadásainak túlértékelése, és egyes esetekben
A fizikai kopás időtartama
Az értékcsökkenési időszak
Az elavulás időtartama
Ábra. 2.1. A gazdasági élet megteremtésének kritériumai
a számviteli objektumok korai leírása. A B ponton túlmutató értékcsökkenési időszak elszámolása az eszköz tényleges felhasználását meghaladó értékmegosztási folyamatot eredményezi. Így az állóeszköz hasznos élettartama, amely meghatározza az értékcsökkenési időszakot, az A és B pontok korlátozzák: OA
A táblázatból. 3.2 az alábbi következtetések következnek:
- a tárgyi eszköz tételének kezdeti értéke (a gazdaság ideállyal az infláció hiányában) változatlan marad a művelet teljes élettartama alatt, ami megegyezik az objektum értékével az üzembe helyezés időpontjában;
- mind az öt év során az értékcsökkenés azonos;
- A kumulált értékcsökkenés egyenletesen emelkedik;
- maradék (könyv szerinti) értéket egyenletesen csökken: öt év után a működés, ez egyenlő a 0 (kezdeti érték és a halmozott értékcsökkenés megegyezik, azaz a számviteli érték az objektum (eredeti vagy csere) állóeszközök teljesen elkülönített a költsége a hasznos működését);
- az ártalmatlanítás költségeinek tervezése és a szolgáltatás élettartama egy valószínűsíthető számviteli eljárás, amely a pontatlanságokra vonatkozik, ami jelentősen befolyásolhatja a vállalat pénzügyi teljesítményét.
A lineáris módszer az egyik leggyakoribb. Előnye a számítások egyszerűsége és az értékcsökkenési leírás eltérő időszakokra vonatkozó invariancia. Ennek a módszernek az alapja az a feltevés, hogy az eszközt egyenletesen használják fel, és ugyanazokat az előnyöket nyújtja a szolgáltatás élettartama alatt, ami szinte indokolatlan.
Az élettartam alatt azonban vannak berendezések leállása, sikertelensége és hiányos feltöltése műszakilag, pl. a valódi gyártóberendezések egyenetlenül viselkednek, és a termékek tárgyi eszközeinek értéke is egyenlőtlenül oszlik meg.
Az egységes módszer másik hátránya az állóeszközök erkölcsi értékcsökkenésének hiánya. Az elavult berendezés visszavonulása az általános értékcsökkenési időszak vége előtt az értékcsökkenéshez vezet, amelynek értékét a következő képlet határozza meg:
H = (Φο + Ρλ) - Φ,
ahol H - az értékcsökkenési időszak lejáratát elhagyó állóeszközök értékcsökkenése (rubel);
Fo - értékcsökkenés (rubel);
Rl - ezen állóeszközök felszámolásával kapcsolatos költségek (rubel);
Fl - állóeszközök felszámolási értéke (rubel).
A részben értékcsökkentett állóeszközök felszámolásából származó veszteségeket (azaz az értékcsökkenés alatti értékeket) a gazdálkodó gazdasági tevékenységeinek eredményei tükrözik.
Gyorsított (nem-lineáris) értékcsökkenési módszerrel. Annak érdekében, hogy növelje az érdeklődés a vállalkozások a tárgyi eszközök cseréjével más, mint a lineáris (egyenes) is használnak, és azokat a módszereket a gyorsított amortizáció, amikor az első három évben alkalmazandó magasabb színvonalú, amely lehetővé teszi át a gyártási költsége nagyságrendileg 2/3 az eredeti áron. A fennmaradó után ez az érték át ugyanazon a (állandósult) értékcsökkenési kulcsok minden egyes fennmaradó évek szolgáltatás keretében a vett értékcsökkenési időszak, azaz a Lineáris (egységes) értékcsökkenési módszert alkalmaznak.
A kisvállalkozások esetében gyakran előtérbe kerülnek a kedvezményes jellemzők: a működés első évében további értékcsökkenési leírást írhatnak elő az állóeszközök eredeti (egyenleg) értékének 50% -áig, 3 évnél hosszabb élettartammal.
A gyorsított értékcsökkenés módja csak az állóeszközök aktív részére terjed ki, amelyek szabályozási élettartama meghaladja a 3 évet. Ezen túlmenően, a vállalkozások pályázhatnak gyorsított értékcsökkenési eddig csak vonatkozásában a tárgyi eszközök, amelyek használják, hogy növeljék a termelés a számítástechnikai berendezések, új korszerű anyagok, eszközök és berendezések, bővítése export, valamint azokban az esetekben, amikor ezek helyettesítik a kopott és erkölcsileg elavult technológia (ebben az esetben a szabványok összehangolt állami pénzügyi hatóságok). Más esetekben a gazdálkodó az Orosz Föderáció Közgazdasági Minisztériuma hozzájárulásával dönt a gyorsított értékcsökkenés alkalmazásáról. Az e módszerrel felhalmozott értékcsökkenési díjakat a vállalkozásnál kizárólag a rendeltetésszerűen kell felhasználni. Abban az esetben, visszaélés az összeg további értékcsökkenését összeg kiszámításánál a gyorsított eljárás, benne van az adóköteles és az adó megfizetésére kötelezett az a hatályos jogszabályok szerint.
A gazdálkodó gyorsított értékcsökkenése az eredményszemlélet lineáris módszerén alapul, amikor a megállapított eljárásban jóváhagyott megfelelő leltár objektum értékcsökkenési üteme nő, de legfeljebb kétszerese.
A gyorsított értékcsökkenés módszerei az állóeszközök standard élettartamának első felében lehetővé teszik az értékük 60-75% -ának felhalmozását, és lineáris módszerrel csak a tárgyi eszközök 50% -át lehet behajtani. A tárgyi eszközök második felében az értékcsökkenés csökken.
Így gyorsított amortizáció lehetővé: 1), hogy gyorsítsák fel a folyamatot frissítése aktív része a tárgyi eszközök a vállalati 2) felhalmoz elegendő pénz (értékcsökkenés) a retooling és rekonstrukció a termelés, és 3) csökkenti a társasági adó, 4), hogy elkerüljék elavulása, valamint kopása az állóeszközök aktív része, azaz magas technikai szinten tartja őket, ami viszont jó alapot teremt a termelés növeléséhez, jobb termékek előállításához és költségcsökkentéséhez.
A jelenlegi helyzetben, hogy az immateriális javak közé tartoznak: a jogot, hogy a föld, a természeti erőforrások, szabadalmak, licencek, know-how, szoftver termékek, kizárólagos jogait és kiváltságait, védjegyek, márkanevek és más.
Az immateriális javakat nyilvántartják:
• a felek egyetértésével meghatározott költségek mellett;
• a használatuk megszerzéséhez és felkészítéséhez felmerült tényleges költségek;
• szakértői eszköz által meghatározott költségek mellett.
Ezek a becslések és költségek az immateriális javak eredeti értéke, amelyekhez - mint a tárgyi eszközök - a mérlegbe kerülnek.
Az amortizációs politika szerves része az állam általános tudományos és technikai politikájának. Az értékcsökkenési ráta meghatározása, a számítás és felhasználás eljárása, az állam szabályozza a szaporodás ütemét és természetét, azaz az értékcsökkenés mértéke és az ennek következtében az állóeszközök megújulásának mértéke alapján történik.
A termékek munkaerő-intenzitásának csökkentése érdekében a termelékenység növekedése különböző módon valósítható meg. Ezek közül a legfontosabbak a progresszív, nagy teljesítményű technológiák gyártásának, fejlesztésének és alkalmazásának gépesítésével és automatizálásával, az elavult berendezések cseréjével és korszerűsítésével. A modern körülmények között a tudományos és technológiai forradalom aktívan befolyásolja az elavulás időtartamának csökkentését. (A munkaeszközök aktív részének morális kopása átlagosan 3-7 év.) Az állóeszközök értékcsökkenésének költségeinek csökkentése ezen alapok jobb felhasználásával érhető el.
Az amortizációs ráfordítások számítási módszerének különböző módszerekkel történő elemzésével elég határozott következtetésekre lehet következtetni. A gyorsított értékcsökkenés a túlzott értékcsökkenési rátával eltér a többi módszertől. Nyilvánvaló, hogy az alacsonyabb értékcsökkenési ráták lassítják a munkaerő megújítását, akadályozzák a technológiai fejlődést és a túlbecsült szabványokat, éppen ellenkezőleg, a berendezések gyorsabb cseréjéhez vezetnek. Ie célszerű az állóeszközök aktív részének gyorsított értékcsökkenését alkalmazni, amennyiben szükséges a szervezet befektetett eszközeinek átszervezése és azok korszerűsítése. Elmondható, hogy e politika célja a beruházások ösztönzése.
Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy az értékcsökkenési leírás túlbecsülése megegyezik a rövid távú költségek növekedésével és a gazdálkodó nyereségességének csökkenésével. Ezért a gyakorlatban gyakran alkalmazzák a lineáris értékcsökkenés módszerét.
A használt irodalomjegyzék