Miért akarta a Nyugat elpusztítani Jugoszláviát?
Az európai kelet-európai szocializmus összeomlása után az Egyesült Államok teljes megállapodási és szerződéskötési hálózatot kötött, és számos katonai és gazdasági szervezetet hozott létre a közép- és kelet-európai irányítás megteremtése érdekében. A NATO bővítése ezen államokban való megteremtés # 151; kezdve Lengyelországgal, Magyarországgal és a Cseh Köztársasággal - a washingtoni katonai dominanciával. De Jugoszlávia volt az egyetlen ország a régióban, amely megtagadta a NATO-csatlakozást. Stratégiai jelentőségű régió stratégiai helyzete. Ő pedig óvatosan őrizte seregének függetlenségét.
Washington elindította Délkelet-Európa Együttműködési Kezdeményezését, amelynek feladata a gazdaság privatizált stratégiai szektorainak átszervezése: villamosenergia, olajtermelés, telekommunikáció, kutatás és bankok. De Jugoszlávia az egyetlen olyan ország Európában, amely nem volt hajlandó részt venni ebben a kezdeményezésben.
Természetesen Jugoszlávia együttműködik egyes transznacionális vállalatokkal és vannak privatizációs tervek. Természetesen ebből a helyi burzsoázia fejlődött és gazdagodott. De ugyanakkor a népesség kritikus kijelentései bizonyos körök dúsításával szemben, bizonyos mértékig közel vannak a hatalom struktúráihoz.
Jugoszlávia nem hagyta fel a külföldi tőke beavatkozásának ellenőrzésére irányuló kísérleteket. És helyesen. Nyilvánvaló, hogy a nyugat-transznacionális vállalatok diktálják a törvényeket a kelet-európai országokra: a szétbontott gyárak, a csökkenő termelés, a bérek kifizetése, Bulgária, Románia és Albánia. A jugoszlávoknak joguk van ellenállni a nyugati tőke inváziójának.
E két elválaszthatatlan okból a Nyugat elítéli az "összeegyeztethetetlen" Milosevicsot. Jugoszlávia valódi bűncselekménye, hogy ellenáll a transznacionális vállalatoknak és a NATO-nak.
Röviden, a jugoszláv népet csak azzal bombázzák, hogy "szabadnak" nevezzenek. A nagy világhatalmak ezt a "globalizációt" nevezik: a világ egyetlen országa sem rendelkezik jogaival saját népének érdekeit szem előtt tartani saját gazdasági fejlődésének módját.
És ez csak a kezdet. A kormányközi szervezet, a stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) jelentése szerint Jugoszlávia várakozással tekint az új háborúk jövőjére: "A holnap háborúi eltérnek a mai naptól. Mostantól új világrendet kell létrehoznunk. " A SIPRI szerint a mai nemzetközi "biztonság modern fogalmának" nevezhető "gazdasági és technológiai globalizáció, amely ellenzi a politikai szféra regionalizálódását és széttagoltságát".
Katonai eszköz a globalizáció elrendezéséhez, a széttöredezettség megszüntetéséhez? Érthető módon ez azt jelenti, hogy mostantól egyetlen országnak sem joga van önállóan meghatározni gazdasági és politikai útjának megválasztását. Egyetlen ország sem maradhat távol a transznacionális vállalatok által irányított rendszertől, tekintettel arra, hogy valamilyen okból a bombázást használják.
A háború egész folyamata megerősíti a fent említetteket: valójában a gazdaság teljes megsemmisítése, a nyugati transznacionális vállalatok útjában álló akadályok megszüntetése volt.
1. A NATO célja, hogy "kivezethesse a szerb hadsereget" és "mentse el az albánokat". De a bombázások célja Szerbia más része volt, mint Koszovó.
2. A NATO szisztematikusan elpusztította a jugoszláv gazdaság legfontosabb vállalkozásait. Például a "Din" dohánygyár (ez a katonai termelés?), Amely mellesleg a második a termelékenység szempontjából a Balkánon.
3. és egy bombát nem esett a "Galenika" gyógyszergyára. Szükséges tudni, hogy ezt az üzemet az amerikai milliárdos Panich privatizálták. Más privatizált vállalkozásokat sem bombáztak.
Más népek megelõzése
Jugoszlávia egész gazdaság barbár megsemmisítése kegyetlen figyelmeztetés a világ minden országában, akik függetlenné akarnak válni.
A NATO a szó legmélyebb értelemben vett privatizációja, ez egy új gyarmatosítás bomba segítségével. A NATO-nak meg kell büntetni az engedetleneket, vissza kell őket állítania a kőkorszakhoz, és így megnyitja az utat a transznacionális vállalatoknak.
A Jugoszlávia elleni támadás csak az első lépés az újabb csaták útján: a NATO-bővítés egyik első célja, hogy átvegye a kaukázusi olaj ellenállását, és gyengítse Moszkvát, amint később is látni fogjuk. A Nagy Sakktábla című könyvében Zbigniew Brzezinski említi a Kaukázust az "Eurázsiai Balkán" jeles kifejezés alatt. Jugoszlávia csak egy tesztlabor volt.