Egy kisgyerek és "nagy" érzelmei - a gyermek fejlődésének
A kisgyerekek megtapasztalhatják és bemutathatják "nagy" érzelmeiket! A szülők lényeges eleme, hogy hogyan lehet a legjobban megbirkózni a gyerekek érzelmeivel. Gyermekek sírnak, ha esik, ha félnek, amikor egy másik gyermek vesz egy hinta, vagy amikor éhes, vagy fáradt, csalódott a legújabb kísérlet tanulni kerékpározni, vagy amikor a veszekedés az ő testvérei vagy a barátok. Nem számít, mi az oka a tapasztalataiknak. Ha egy gyerek ideges, érzelmileg sérülékeny, sérülékeny és sérülékeny, és segíteni kell neki, hogy megbirkózzon az érzelmeivel. Számos megoldás: együttérzés vagy segítséget változtatni a hozzáállást, hogy a helyzet (ez segít neki, hogy legyen ésszerű), hogy összpontosítson valami pozitív, vagy hogy elterelje a figyelmet, és talán még megpróbálja előre a reakció a gyermek, és próbálja elkerülni helyzetekre, amelyek ideges neki.
Vajon eláruljuk a gyermekek megbánását és érzelmeit? Sokan felnőttek abban a kemény hitben, hogy a felnőttek nem engedhetik meg maguknak a gyermekek panaszát, különben segíteni fognak a gyermekeknek a függőségben, folyamatosan igénybe veszik és manipulálják másokat. A mi korunkban ellentétes álláspont van: a gyermekeknek a lehető leghamarabb függetlenné és függetlenné kell válniuk; és el kell kezdened, ha nem közeledsz a síró gyermekhez - tanulj meg nyugodni. Természetesen a választás a tiéd.
Hagyja, hogy a gyerekek felnőttként jelezzék magukat korábban, mint amikor felnõttek. Gyakran a gyerekeknek azt mondják, hogy úgy viselkednek, mint a felnőttek, tolerálják. nem panaszkodtak és kezükbe vették magukat. De segít nekik, hogy megbirkózzanak az összetett érzelmekkel és problémákkal? És hogyan segít majd ez a tinédzserek abban, hogy megbirkózzanak a depresszióval, ha a másik felét eldobják, amit szerelmesek? Vagy ha nem fogadják el az egyetemen, amit akartak.
Szeretnénk segíteni gyermekeinknek, hogy hatékonyabb megoldásokat találjanak a nagy és kis életproblémák megoldására. Ha azt mondják nekik, hogy megtanulják elviselni, vagy nem figyelnek az érzelmeikre. akkor ez csak azt tanítja nekik, hogy elrejtsék, lebecsüljék vagy dramatizálják érzéseiket. Megtanulják elrejteni őket azért, mert amikor valaki alábecsüli a tapasztalataikat, rosszul érezheti magát, ami viszont még bosszantóbbá teszi őket. A gyerekek dramatizálják érzéseiket, mert tudják, hogy jó okuk van arra, hogy idegesítsenek. Végtére is, a szülők, akik zavarják a gyerekek problémáit, így egy csomó tippet és javaslatot, nem biztosítja számukra a szükséges támogatást, és nem teszi lehetővé számukra, hogy megtalálja a saját megoldást a problémára.
A hallás meggyógyítja. Sok személyes tapasztalatunk tudja, hogy amikor meghallgatják, elfogadják és megértik, kevésbé fájdalmas lesz. Ha értjük, könnyebben megértjük a probléma lényegét. Amikor a felnőttek és a gyerekek úgy érzik, hogy hallottak és megértettek, könnyebb számukra megnyugodni, és megtalálják az erősséget a problémák megoldásához. Minél többet érzi a gyermek, hogy meghallja, annál jobban hallja érzéseit, és megérti őket.
Érzelmi intelligencia. Amikor támogatjuk a gyermekeket az érzelmek kifejeződésében és a problémák megoldásában, és megmutatjuk, hogy hiszünk a sikerükben, segít nekik az érzelmi intelligencia és az önszabályozó képességek fejlesztésében. Az érzelmi intelligencia magában foglalja az érzelmek felismerését, az érzelmek azonosítását és kifejezését, valamint az a képességük, hogy meghatározzák érzelmi szükségleteiket és szükségleteit egy másik személy számára. Egy olyan gyermek, aki képes azonosítani és kifejezni érzelmeit és szükségleteit, jobban bízik a problémák megoldásában. Az ilyen gyermek nem valószínű, hogy betört másokba. Az ideges gyermek megmagyarázására, keresésére, címzésére, veszélyeztetésére vagy megvesztegetésére tett kísérletek csak rosszabbá tehetik állapotát. Mindez nem befolyásolja a problémák megoldását semmilyen módon, és nem fogja megnyugtatni a gyermeket. De ha meghallgatod és szimpatizálsz, akkor radikálisan megváltoztathatod a problémát vagy helyzetet.
Mi van a hisztériával? Amikor egy gyermek hisztérikus, az azt jelenti, hogy nem érte el a kritikus pontot, érzelmileg, és ez rendkívül szükséges, hogy dobja ki a heves érzelmek, és hogy segítségre van szüksége egy felnőtt. Általános szabály, hogy ebben a pillanatban a "hit vagy futás" reakciója gyermekeknél aktiválódik. A hisztéria vagy az érzelmek túlcsordulása miatt kezdődik, hogy a gyermek nem tudott megbirkózni valami jelentéktelenné, ami az utolsó szalmából származott, vagy valami sokkal többet, talán azért, mert nem volt teljesen megoldva problémák vagy helyzetek.
A hysterikákat gyakran elutasítják, úgy tekintettek rájuk, mint valami jellemzőre minden csecsemőre. Sajnos sokan azt tanácsolják, hogy figyelmen kívül hagyják a gyermekek kínlását. mert úgy ítélik meg őket, mint a rossz viselkedés, és nem az érzelmi tapasztalatok kiáramlása. Ez a hozzáállás arra a tényre vezethet, hogy a szülők fontos lehetőségeket fognak kihagyni, hogy segítsenek gyermekeiknek olyan érzelmekkel megbirkózni, amelyek erőteljesen befolyásolják őt. Néha, miután alaposan elemezte a gyermek tapasztalatait, biztos lehet benne, hogy a hisztéria megjelenését néhány napja bekövetkezett bizonyos helyzet váltja ki. Nagyon fontos megérteni, hogy a hisztériák azért is felmerülhetnek, mert a pillanat alatt történik. A tudatalatti szinten a gyermek visszatér a megoldatlan helyzetbe, függetlenül a vényköteles időszakától. Nagyon gyakran a szülők nem tudják az okát a betegség a baba, de egy dolog biztos: a valódi és nyílt érzelmek kifejezése azt sugallja, hogy a gyereknek szüksége van segítségre és a megértés.
Szerencsére a gyerekeknek van egy veleszületett képessége arra, hogy összetett érzelmeket teremtsenek. Ez egy érzelmi detox. A szervezet méreganyagokat takarít meg, amelyek bejutnak benne vagy benne vannak. Ugyanez vonatkozik az érzelmekre is. Ebben a "méregtelenítés" időszakában, hogy a gyermek nyugodjon le, a felnőttnek érzelmileg védettnek kell lennie. Fontos, hogy egy gyermek tudja és érzi, hogy törődnek vele. Olyan egyszerű kifejezések, mint a "megértem", "hallgatok", "törődnek veled", "szeretlek", segítenek a gyereknek érzelmileg védettnek lenni, és megnyugodhat, szabadon sírva a stresszét.
A gyerekek megtanulják meghallgatni és megbízni az érzéseikben. Minden erőfeszítés segíthet a gyermekeknek megtanulni bízni abban, hogy az érzéseik kifejeződésével, kifejeződésével könnyebbé válik számukra. Ugyanakkor a válaszainkra, a szavainkra, az aggodalmunkra kell irányulnunk, hogy az érzelmek megbirkózásának képességének fejlesztése során a gyerekek magabiztossá tették magukat a tapasztalat során. Ahhoz, hogy ilyen készségeket fejlesszenek ki, több mint egy évig tart, és természetesen a szülők támogatását is.
"Mit érzel a szíved?" Érdekes kérdés a gyerekek számára. Megtaníthatja őket, hogy hallgassák érzelmeiket. Amikor a gyermek felborzongott, dühös, fájdalmas vagy szomorú, ez azt jelenti, hogy szüksége van a támogatásra, hogy megbirkózz az érzelmekkel. Ha a gyerekek elviselhetetlenek, vakmerőek vagy agresszívek, ez azt jelzi, hogy egyszerűen csak több időre van szüksége ahhoz, hogy megtalálja a gyermek megközelítését és figyeljen rá.
Néha a korlátozások emocionális mentesítésként is szolgálhatnak. amikor például a felháborodáskor beavatkozunk és megállítjuk a gyerekeket, hogy ne szenvedjenek magukon, és ne csapódjanak másokhoz. Bizonyos korlátozás segít nekik, hogy a küzdelemről a visszatartásra váltsanak. Ha hallgatod és felismeri a szomorúság, a csalódás és a harag érzéseit, akkor a korlátozások segítenek a gyerekeknek az érzelmek kidobására és a nyugalom megnyugtatására.
Ki hallgatja a felháborodását? Sok szülő nagyon nehéz szimpatizálni gyermekeikkel, amikor erős érzelmüket fejezik ki. Sokan, akik gyerekek, egyszerűen nem kapták meg a szükséges érzelmi támogatást, ezért úgy járnak el, ahogy a szüleik megtették. Hogy megszüntessük ezt az ördögi kört és erős támogatást nyújthassunk gyermekeinknek, meg kell tanulnunk a saját érzelmeink irányítását.
"A jó kapcsolatoknak meg kell találniuk az ésszerű egyensúlyt a saját érzelmeik nyomon követésének és egyidejűleg mások érzelmeinek megértése és megértése között. Ők attól is függnek, hogy képesek-e tolerálni a mások által tapasztalt kellemetlen érzéseket. "- Sue Gerhardt" Miért fontos a szerelem: hogyan kapcsolódnak össze a gyermekek agya? "
Hogy segítsünk a gyermeknek az érzelmeivel, tudatában kell lennünk a sajátnak. Amikor a gyermek kifejezi a felháborodás érzését, és a szülő fokozódó stresszt érez és megtapasztalja a kívánt reakciót, megkönnyíti számára, hogy megértse gyermekét. Nem számít, mennyit mondasz a csecsemőnek, legyőzve a hisztériákat, megnyugodni, ő nem képes megbirkózni az érzelmeivel. Érzelmileg képzettnek és jó példának kell lennie. Amikor legközelebb gyermeke aggódik, dühös, ideges vagy bizonytalan, ne feledje, hogy ebben a pillanatban a gyermek nem tud tisztán gondolkodni. De ha támogatja az érzelmi kisülés révén beszélgetés, könnyek, morgás, játszanak, vagy nevessen, biztos, hogy támogatják, és a fizikai, mentális és érzelmi egészség és jó közérzet a gyermekek, és idővel biztosan megtanulják kezelni a saját erős érzelmeket.