Büntetőügyekben vádolták
Milyen ügyvédet semmilyen körülmények között nem lehet kezelni
A védőügyvédnek joga van-e az áldozathoz és a tanúhoz kérdéseket feltenni a bűnügyi nyomozás során
Az ügyvédi szolgáltatás megtagadása iránti kérelem mintája
1. A vádlottat személyként kell elismerni, akivel szemben:
1) vádlottként hozták el;
2) vádirat született.
2. A vádlott, a büntetőeljárásban, amelynek a tárgyalást kinevezik, az alperesnek nevezik. A vádlottat, akivel szemben a meggyőződést elítélik, elítéltnek nevezik. A vádlott, akivel szemben a felmentés megtörtént, indokolt.
3. A vádlottnak jogában áll megvédeni jogait és törvényes érdekeit, és elegendő időt és lehetőséget biztosít a védelem előkészítésére.
4. A vádlottnak joga van:
1) tudni, mire vádolják;
2) megkapja a vádlottként hozott határozat másolatát, a meghozó intézkedés alkalmazására vonatkozó határozat egy példányát, a vádirat vagy a vádirat egy példányát;
3) kifogásolja a díjat, tanúskodik a vele szemben felhozott vádakról, vagy megtagadja a tanúvallomást. Ha a vádlott egyetért azzal, hogy tanúskodni, ő figyelmeztetni kell arra, hogy az ő bizonyságtétele lehet használni bizonyítékként a büntetőeljárásban, beleértve azt is, követi megtagadása e jelzések, kivéve abban az esetben, amennyiben az 1. bekezdésben a második bekezdés 75. cikk e kódex ;
4) bizonyítékokat szolgáltat;
5) indítványok és kihívások benyújtása;
6) tanúvallomást és magyarázatot adni a saját anyanyelvén vagy nyelvén;
7) ingyenes tolmács segítségét igénybe venni;
Ügyvédi segítség igénybevételére, ideértve a jelen Kódex által előírt esetekben ingyenesen történő felhasználást;
9) a vádlott első kihallgatása előtt tárgyalásokat tartson a védővel magán és bizalmasan, számuk és időtartamuk korlátozása nélkül;
10) a kutató engedélyével részt vegyen az ő kérésére vagy a védő vagy jogi képviselő kérésére tett vizsgálati cselekményekben, ismerje meg e cselekmények jegyzőkönyveit és észrevételeket nyújtson nekik;
11. ismerje meg a törvényszéki szakértelem kijelölésével kapcsolatos döntést, kérdéseket intézzen a szakértőhöz és ismerje meg a szakértő következtetését;
12) az előzetes vizsgálat után megismerkedjen a büntetőügyben szereplő összes anyaggal, és a büntetőügyben bármilyen információt meg kell adnia bármilyen összegben;
13) saját költségén visszavonja a büntetőügyek anyagainak másolatát, beleértve technikai eszközökkel;
14) panasszal forduljon a kereső, a nyomozó, az ügyész és a bíróság intézkedéseihez (tétlenség) és döntéseihez, és részt vegyen a bírósági vizsgálat során;
15) a büntetőeljárás felmondására a jelen szabályzat 27. cikkének második részében meghatározott indokok alapján;
16) az eljárásban részt a büntető ügyben a bíróság a második és a felügyeleti hatóságok, valamint a bíróság mérlegelését a kérdést a választási ellene megelőző intézkedés, egyéb esetekben bekezdésben előírt 1-3 és 10 második részének 29. cikke e kódex;
17), hogy megismerjék a bírósági ülés jegyzőkönyvét, és észrevételeket tegyenek hozzá;
18) fellebbezni a büntetés, a határozathozatal, a bírósági végzés ellen, és szerezzen be a megtámadott határozatok másolatát;
19) megkapja a büntetőügyekben benyújtott panaszok és beadványok másolatát, és kifogást emel e panaszok és állítások ellen;
20) részt vesznek a büntetés végrehajtásával kapcsolatos kérdések megvitatásában;
21) más eszközökkel és módszerekkel kell védeni, amelyeket a Kódex nem tilt.
5. A vádlott védelmezőjének vagy jogi képviselőjének büntetőügyekben való részvétele nem szolgál alapul a vádlott jogának korlátozásához.
6. A vádlott első vizsgálata során a nyomozó a vizsgálatot végzőnek megmagyarázza az e cikkben előírt jogokat. A későbbi kihallgatások során a vádlott ismét megmagyarázza a jelen cikk negyedik részének 3., 4., 7. és 8. pontjában foglalt jogait, ha a kihallgatást tanácsadó részvétele nélkül folytatják.
Azáltal elve az ártatlanság vélelme, a vádlott ártatlannak amíg bűnösségét a bűncselekmény elkövetésével bizonyított összhangban a törvény és létrehozott egy bírósági ítélet (Art. 14. A büntetőeljárási törvény).
3. A vádirat a vizsgálat eredményeképpen létrejött végső eljárási okmány (a büntetőeljárási törvény 225. cikke). Egy személy ismeri a vádlottak után vádirat, ha nincs szükséges határozni vádirat esetén felmerülő tekintetében a személy a gyanú bűncselekmény elkövetésével volt a megelőző intézkedés formájában fogva tartás, de 10 napon a nap a gyanúsított őrizetbe teljes vizsgálat elkészítése vádirat nem lehetséges (art. 224 CCP).
4. A vádlott védelemhez való jogát az állami szervek és a büntetőeljárást végző tisztviselők kötelezik a rendelkezésükre, összhangban az Art. 16.
A korábban felszámolt, módosított vagy kiegészített változat esetén a vádlott új díjat számol fel (a büntetőeljárási törvény 175. cikke). A nyomozónak nincs joga arra, hogy vádemelés útján büntetőügyet küldjön a bíróságnak, ha a vádban szereplő nyilatkozat jelentősen eltér a benyújtott vádtól, vagy súlyosbítja a vádlott helyzetét.
Ha a vizsgálat a döntést, hogy bíróság elé egy alperes nem vád jogát gyakorolja tudni a tartalmát a díjak bemutatásán keresztül a vádirat (Art. 2, Art. 225 CCP).
6. A vádlott joga, hogy kifogást emeljen a vádak ellen, a vallomástétel során általában a kihallgatás során jön létre. A vizsgálatot az eltávolítás esetén számukra a döntés, hogy bíróság elé egy alperes köteles kihallgatni a vádlott azonnal töltődik korábban megbizonyosodtak arról, hogy bűnösnek vallja magát, hogy hajlandó tanúskodni érdemben a díjak és milyen nyelven (art. 173 CCP). A vádlott ellenére a vádlott teljesen vagy részben megcáfolhat, ellene magyarázatot és érveket. Minden magyarázat, a vádlott kell beírni az érvek kihallgatása protokoll és meg kell gondosan és alaposan tesztelt. A fenti szabályokat a korábban felszámított változások és kiegészítések esetén is alkalmazni kell.
Az alperes vallomása a kihallgatás során közölt információ (a büntetőeljárási törvénykönyv 77. cikke). A vádlottnak a bizonyságtételhez való jogát feltételezi, hogy aktívan eldobja őt, pl. nem csak arra, hogy megvárja a kihallgatásra való felhívást, hanem abban az esetben is, ha a nyomozótól kérni kell a vallomása elfogadását a büntetőügyekben előforduló anyagokkal való korábbi részvételük megkérdőjelezésében, amelyet nem lehet megtagadni.
7. Mivel a vádlottnak nem kell bizonyítania az ártatlanságát, és nem tanúskodnia kell, saját belátása szerint. A vádlottat nem lehet büntetőjogi felelősségre vonni mind a bizonyság megtagadása, mind a hamis tanúvallomás megtagadása érdekében. Ugyanakkor a vádlott tanúvallomásának tartalmától függõen a büntetõjog lehetõvé teszi számukra, hogy pozitív vagy negatív értékelést adjanak a meggyõzõdés elbírálása során. A bűncselekmény nyilvánosságra hozatalának aktív előmozdítása a büntetés enyhítését szolgáló körülmény (a büntető törvénykönyv 61. cikke).
9. A védő a büntetőügyekben való részvétel időpontjában jogosult a vádlott vád alá helyezésére (a büntetőeljárási törvény 49. §-a). Abban az esetben, ha az ügyvéd részt vesz a büntetőeljárások lefolytatásával megbízott tisztviselők kinevezésére irányuló előzetes vizsgálat vagy bírósági eljárás lefolytatása során, a munkája kifizetése költségeit a szövetségi költségvetés költségére kompenzálják (a büntetőeljárási törvény 50. cikke).
11. A vádlottnak nemcsak jogot kell szereznie a törvényszéki szakértő kinevezésére vonatkozó döntés megismerésére, a szakértő kérdéseire, a kinevezés és vizsgálat során egyéb jogokra is (lásd a büntetőeljárási törvény 198. cikkét).
12. A vádlott azon jogát, hogy megismerje a büntetőügy anyagát az előzetes vizsgálat befejezése után, az Art. 217 KKP, a vizsgálat végén - az Art. 225 CCP.
14. A vádlottnak a büntetőeljárás felmondására vonatkozó jogát a büntetőügyet nem rehabilitáló indokok megszüntetésére vonatkozó határozat esetére vonatkoztatják, amelyet a vádlott a hírnevének rágalmazónak tekint. Ha a vádlott beleegyezik abba, hogy a büntetőeljárást ezen okok miatt szüntesse meg, beleegyezését fel kell tüntetni a vonatkozó állásfoglalásban (a KSZF 213. cikke). Ha a vádlott nem ért egyet a büntetőeljárás megszüntetésével, az eljárás ebben az esetben a szokásos módon folytatódik (a büntetőeljárási törvény 28. cikke).
15. A vádlottak számára azt a jogot, hogy részt vegyenek a figyelmet a büntető ügyben az elsőfokú bíróság által nyújtott követelmény az elfogadhatatlansági a tárgyalás hiányában az alperes, kivéve, ha ő így kérte a bűncselekmény bűncselekmény kisebb vagy közepes gravitációs (Art. 247. kódex) . Az elítélt, a második és a felügyeleti szervek bíróságaihoz indokolt részvételét ennek megfelelően szabályozzák. 376 és art. 407 CCP.
16. Ha szeretné, hogy megismerjék a tárgyalás rekord elítélték vagy felmentették kell írásban kérhetik, hogy az elnöklő bíró, aki köteles biztosítani a termelés protokoll után három nappal a tárgyalást, aláírja, és öt napon belül aláírásakor, hogy a lehetőséget, hogy megismerjék a protokoll ( a büntetőeljárási törvény 259. cikke). Ennek eredményeként a megismerése a protokoll a bírósági tárgyaláson elítélték vagy felmentették nyújthat be észrevételeit a jelentés tárgyát képező azonnali felülvizsgálatot az elnök azzal a feltétellel, kötelező döntést, hogy az identitás azok helyességét vagy elutasítás (art. 260 CCP).
18. Az elítélt személynek a büntetőügyekben benyújtott panaszok és beadványok másolatának és az abban foglalt érveknek a kifogása indoklásával kapcsolatos jogát a 6. cikk szerinti kántálási eljárásban kell végrehajtani. 358 CCP.
19. Az elítélteknek a büntetés végrehajtásával kapcsolatos ügyekben való részvételre való jogosultsága akkor valósítható meg, ha a bíróság bírósági ülésen (a büntetőeljárási törvény 399. cikke) való részvételről dönt.
Ügyeljen más részekre:
Az áldozat a bűnügyi ügyben
Gyanúsított egy bűnügyi ügyben
Büntetőügyekben vádolták
Az elítéltek hozzátartozóira
Polgári peres eljárás büntetőeljárásban
Hogyan válasszuk ki a legjobb ügyvédet
Szentpétervár legjobb ügyvédje
Hol találhat egy ügyvédet, amire megbízhat?
Tippek az ügyvéd kiválasztására
Milyen ügyvédet semmilyen körülmények között nem lehet kezelni
A védőügyvédnek joga van-e az áldozathoz és a tanúhoz kérdéseket feltenni a bűnügyi nyomozás során
Az ügyvédi szolgáltatás megtagadása iránti kérelem mintája
8 (812) 914-92-92; 8 (812) 900-15-45
Legfrissebb hírek
A módosítások célja az ilyen tevékenységek átláthatóságának növelése.
És ha ezt az alkalmazást nem veszi figyelembe az adóhatóság.
És a csatolt dokumentumok listája megváltozik.
Az Oroszországi Munkaügyi Minisztérium véleményt nyilvánított a munkaszerződésben részt vevő felek között az ún. "Versenyellenes megállapodás" megkötésének jogszerűségéről.
8 fontos eset, amelyet elsősorban a főkönyvelő megváltoztatásakor kell végrehajtani. Részletek - Svetlana Ivanova oszlopában, a BDO Unicon Outsourcing számviteli részlegének szakembere.
A vonatkozó módosítások kezdeményezésére irányuló kérelem esetén a tanács elnöke felszólította az Oroszország Igazságügyi Minisztériumát.