A sajtó eredete és fejlődése Angliában
A 17. század első felének angol újságírói rendkívül gyengék. A periodikus nem volt egyáltalán.
A Star Kamarát 1487-ben alapították. Henry VII király. Ez a cenzúra intézmény 1641 előtt létezett, amelynek célja a lázadás és a királyi ellenségek elleni küzdelem volt. A cenzúrára vonatkozó törvényt 1509-ben Angliában fogadták el VIII. Henrik király alatt. E törvény szerint a könyveket Londonban, Oxfordban és Cambridge-ben lehetett kinyomtatni. A kiadás előtt az egyetemi professzorok (szekuláris cenzúra) és a Canterburyi püspök (lelki cenzúra) látták őket.
Ezek a kiadók nyomtatott hírek határozzák meg a londoni piac 1620-es években. Amikor létrehoz az első brit lap, a kiadó középpontjában a holland «couranto», hogy aztán fokozatosan visszatért a már kialakult Angliában hagyománya tervezés brosúrák, tájékoztató füzetek (newssheet) és a „Könyvek hírek» (newsbook), így az olvasók a szokásos formában, mennyiség (8-tól 24 oldalak).
A 17. század közepén található angol újságírás természetszerűen röpirat. Angol polgári forradalom a 17. században, az eredmény az volt, a létesítmény az Egyesült Királyságban a parlamentáris kormányzás, valóban vezetett, amit létezett, mielőtt az idő, amikor a cenzúra megszűnt, akkor minden esetben, értelmét vesztette: egy könyv teljesen szabadon, mindenféle vagy cenzúra. Ezért rengeteg brosúrák ekkor megjelenik a témában.
A bourgeois forradalom (1640-1660) alatt négy politikai blokk aktivizálódott Angliában:
1) A szurkolók (a függetlenek bal szárnya) a kispolgárság pártja, amely 1647-ben függetlenné vált. A kereskedelem szabadságát, a prédikációkat és a pecséteket támogatták.
2) Diggers - "mob", "diggers". Ultra radikálisok. A kommunizmus kiegyenlítése.
3) Presbyatósok - hívők.
4) Függetlenek - a középosztály.
A közöttük folyó küzdelem az akkori újságírásban kifejezésre jutott. A sajtó azonban nem volt teljesen szabad. A politikai harc - a parlamenti támadások intenzívebbé tétele a cenzúra helyreállítását váltotta ki (1643).
Szabadság (bár nem teljes), az angol publicizmus csak a XVIII. Században volt