A hangyák száma - Amur
Ott a lovagunk félig-
Ott, ahol a gengisz uralkodott,
Mivel a szibériai óriás erőteljes,
Vegyünk Cupidot és erősítsük!
Dicséret neked, bátor úszók,
Karsakov, Nevelskoy és Kazakevics!
Tehát a régi időkben a Yaitskys elment,
És így Yermak járt a Timothyitch-en.
Oroszország hűséges fia
Nikolai Nikolaevics Muraviev-Amursky gróf neve mindannyiunk számára az iskolapadról ismert. Mindannyian tudjuk, hogy ennek a kiemelkedő államférfinak és hazafiának a sorsa szorosan kapcsolódik az egész Távol-Kelet sorsához, és ezért minden Emlékére emlékezik. A történelmi adatok szerint a gróf nemzetsége a legrégebbi orosz arisztokrata Muravyov családba nyúlik vissza.
A krími háború szintén a Távol-Keleten volt. A britek és a franciák hat hadihajót állítottak fel az Avachinskaya-öbölbe. Petropavlovsk csak 347 katonát védett. Különleges szerepet játszottak Petropavlovsk védelmében a Muravyov irányába telepített elemek. A nem-százados hadosztály károkat szenvedett, sőt megöltette a parancsnokot - Árut admirális. A Kamchatka-ban megnyert győzelem meglepte egész Európát.
Bizonyos mértékig az orosz távol-keleten lévő hangyák által javasolt területi és közigazgatási részleg is fennmaradt a mai napig. Az Amur-folyó mentén, N. N. Muraviev-Amursky mentén, 35 orosz településen alapították, köztük Vladivostokot, Khabarovskot és Blagoveshchensk-ot. Bárhol, ahol a Muravyov telt el, részletes térképeket készítettek, amelyek a cárral való bemutatásra kerültek. A Primorye déli részén tett látogatásról Muraviev a következőképpen válaszolt: "Kissé északkeletre a Posyet-öböltől, sok gyönyörű öböl van. Általában a tenger egész területe a Poset-től az Turning Point-ig, körülbelül 200 versts, bővelkedik a gyönyörű öblök és kikötőkben, olyan vonzó a tengeri hatalomért ... "
Hogy álljon a fejlesztés a régióban, különösen a tudományos kifejezés, a kezdeményezés Muraveva 1851 Irkutskban szibériai részlege a cári orosz Földrajzi Társaság szervezte, amely alapjául szolgált a teremtés 1884-ben a Társaság a tanulmány az Amur régióban Vlagyivosztok 1894 Kabarovszkban az Amur osztályának a cári orosz földrajzi társadalom - az első tudományos intézmények a Távol-Keleten.
Szibériai köznép, papok és kereskedők mindenhol balra jó emlékek a szállást Muraviev-Amur. Mintegy benyomás Szibériában lehet tudni Amur ügyek a főkormányzó jelezheti a következő szavak Archpriest Nerchin gyári Vízkereszt székesegyház Bogolyubsky: „Minden rendek Zabaikalye felébredt régi emlékeit a bátor hasznosítja az amuri Udalcov kozákok még nem halott az emberek emlékezetében, feltámadt ragyogó reményeket a visszatérését az Amur régióban Albazina. Ámor - Oroszország számára ez nagyszerű dolog! Mindenki megértette, mennyire fontos a vállalkozás, kifejezett szimpátia az élő nagy és jótékony ötlet vitéz társa császár, fáradhatatlan motorja Nikolai Nyikolajevics Muraviev-Amur”. Mindig lelkesen üdvözölték Nyikolaj Nyikolajevics, adott volt az ő tiszteletére vacsorát írta verseket és dalokat.
Itt vannak azok a versek, amelyeket Muraviev-Amursky a kereskedőosztály egyik tagjának, Xenophon Kandinsky-nak mondott:
Szibéria egésze a nemzetségtől a nemzetségig
Dicsőítsd meg boldog utazásodat!
És akkor mindenkit kiáltunk:
Hurrá, a hangyák! - Hurrá!
1861-ben Muravyov-Amurszkijot az Államtanács tagjaivá nevezték ki, de a következő 20 évben Párizsban élt, betegséggel kezelve Európában. Minden alkalommal, amikor az adósság követelte, St. Petersburgba jött, az Államtanács üléseire.
Muravyov kiemelkedő személy mind érdemeiért, mind tisztán orosz eredetiségének tulajdonságaiért. Fáradhatatlan fodrász, állandóan az a gondolat, hogy hasznos lehet a szuverén és a honfitársa számára.
Mélyen hitt az Isten Providence-ben, rendkívül határozottan dolgozott az élet körülményei és az életvitel terén. Elszánt ember volt, egyszerű volt, őszinte és tisztességes.
Oroszország visszatérése után az Amur-régió "nem piszkos pudingot" szenvedett, és ezt a sikert a Kelet-Szibéria főtitkárának éppen e tulajdonságai biztosította. Az Aygun-i szerződés Oroszország egyik legfontosabb diplomáciai sikere volt, és ez a siker sokat köszönhet a hűséges fiának, aki életét az anyaország kedvéért - Muravyov-nak nevezte.
A századik napra gránátok ütnek
Malakhovban egy véres halom,
És a vörös brit katonák
Egy rekedt dob alatt viharznak.
És a Petropavlovsk-on-Kamchatka erődítmény
Belemerült az ismerős nyugodt alváshoz.
A béna hadnagy, kesztyűjét húzva,
Reggel a helyőrség megkerüli.
A szürke hajú katona, amikor kellemetlenül feltárult,
Az ujjak lustaak,
És a fegyverek közelében, akik a kötélen rohangáltak
Vékony helyőrző kecske.
Nincsenek levelek, nincs hír. Ahogy megkérdezed őket,
Elfelejtették ott, a hét tengerre,
Ez itt, Oroszország csúcsán,
A hadnagy egy rangsoros társasággal él.
A hadnagy régóta szikrázva a fény ellen,
Úgy nézett ki a déli, a tenger, ahol a távolban -
Ma lesz egy relé? "
A hajók elhalt a ködben.
Fogta a csövet. A duzzadás, majd a zöld,
Valami fehér az izgalomtól, itt,
Miután felépített egy ébrenlét oszlopot,
A brit hajók a partra vitorláztak.
Miért jöttek Albionból?
Mit kell? Egy távoli mennydörgés hallatszott,
És a hullámok a bástya lábánál
Főztek, a mag magja égette.
Fél nappal véletlenszerűen égtek,
Fenyegetőztem, hogy az egész várost tűzbe fordítom.
A zsebében az átadás iránti igény,
A bástyán egy parlementer felment.
A hadnagy sápadtságában látta
Az ország méltóságának veszélye,
Haughty vette a briteket, ülve
A padon a várfal közelében.
Mit védekezni? Rozsdás fegyverek,
Két utcán pocsolyák vannak, majd a porban,
A ferde kabinok,
Olyan földdarab, amelyet senki sem igényel?
Végül is van valami,
Mi az a szánalom, hogy a brit hajót adják?
A kezével megtört egy maréknyi földet:
Elfelejtett, de még mindig föld.
Szivárgó, viharvert zászlók
A tetők fölött zörögnek az ágak között.
- Nem, nem írom alá a papírt,
Szóval mondd meg Victoria-nek!
A briteket már régóta visszahúzták,
A tetőkön feltörték az összes lapot,
Már sokáig eltemetették az összes halottat,
Fenyőkereszteket helyeztek,
Amikor St. Petersburg futárok
Hirtelen hozta, egy évig ragadt az úton,
Rendeljen drasztikus intézkedéseket
És a helyőrség, hogy esküszöm.
Harcművelet a leváláshoz
Új kapitányt küldtek az erődbe,
És az öreg hadnagynak, mint jutalomnak
Volt egy teljes szabadság, melynek nyugdíja volt!
Még mindig a vár mellett sétált, szegény ember,
Minden lassan felmászott a hajó folyosóján.
Hideg,
A nevetséges kedvenc föld.
Aigun megállapodás 1858-ben Oroszország és Kína aláírta 16 (28) májusban a város Aigun engedélyezett orosz állami főkormányzó NN Muravyov és engedélyezett állami Daytsinskogo Heilongjiang főnök és Shan.
Az aygun-i szerződés, amint azt a preambulumában megfogalmazták, "közös megegyezéssel, a két állam közötti kölcsönös barátság kedvéért kötötték meg, alanyai javára."
A szerződés szerint Oroszország jogilag köteles volt az Amur-folyó bal partján az Argun-folyótól a szájáig; Az Amur-folyó jobb partján, az Ussuri-folyóhoz került Kínába. Az Ussuri és a tenger közötti terület "mindaddig, amíg meg nem határozzák a két állam közötti határt ezeken a helyeken". Nyilvánvaló volt Oroszország és Kína közös birtoklása. Az Amur, Sungari és Ussuri úszást csak orosz és kínai hajók engedélyezték. A folyók mentén tartózkodó orosz és kínai népesség kölcsönös kereskedelme megengedett. A felek ígéretet tettek, hogy kölcsönösen pártfogják a "kereskedelmi embereket". Két állam.
Végül a határon Oroszország és Kína között a Távol-Keleten már azonosították a pekingi megállapodás 1860-ban, amely megerősítette Aigun Tantszinsky és szerződések, valamint a folyosón a határ által meghatározott Ussuri folyó. Az Aygun-i Egyezmény a Tianjin (1858) és a pekingi szerződések (1860) mellett törvényesen biztosította a két állam közötti határt. A szöveg el van rejtve telepítve
→ George a Sárkánytársa
→ George a Sárkánytársa
