Ust-Kamenogorsk választott képviselői
A Kazahsztán Központi Választási Bizottságának (CEC) adatai szerint 53 olyan jelölt, aki a regisztrációs eljárást lezárta, eredetileg a szenátor székhelyére vágyott. Azonban 39 ember nevét vették fel a szavazólapok, mivel 14 jelentkező vonult fel a választások előtti versenyből a megfelelő pályázatok benyújtásával.
A külföldi államok és nemzetközi szervezetek 166 megfigyelője, valamint a külföldi média 110 képviselője figyelemmel kíséri a választások előkészítését és működtetését. Ennek része a küldetése CIS megfigyelők akkreditált 114 három nemzetközi szervezet és nyolc FÁK tagállamai, köztük - a csoport megfigyelői a FÁK Interparlamentáris részes államok közgyűlése és a Parlamenti Közgyűlés fehérorosz-orosz szövetségi állam.
Kazahsztán használ vegyes üzemmódban a szenátorok megválasztásában: 15 szenátorok által kinevezett elnök, figyelembe véve annak szükségességét, képviselet a szenátus a nemzeti-kulturális és más jelentős közérdeket, és 32 választják közvetett választójog titkos. Ugyanakkor a szenátus megválasztott képviselői fele háromévente újra megválasztásra kerül. A Szenátus képviselői hivatali ideje hat év.
A szenátus jelöltjeinek kinevezését maslikhaták (helyi képviseleti szervek) végzik, valamint az önjelöltség sorrendjét is. A szenátusi választók elektorok - Kazahsztán állampolgárai, akik a múlikák helyettesei. A választók egyenlő feltételek mellett vesznek részt a szenátusi képviselők megválasztásában, és mindegyiküknek van egy hangja.
Az alkotmány szerint a helyettes a szenátus lehet olyan személy, aki elérte a harminc év, a felsőoktatással és a szakmai tapasztalat, legalább öt éve állandó tartózkodási helye a régió, város köztársasági jelentőségű vagy tőke nem kevesebb, mint három éve. Kizárólagos illetékességét a szenátus: megválasztása és felmentése tisztségéből az elnök a Legfelsőbb Bíróság és a Legfelsőbb Bíróság, káromkodás őket hivataluk hozzájárulva a Nemzeti Bank elnökének elnökének kinevezéséhez, a Nemzetbiztonsági Bizottság elnökének elnökéhez; a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és bírái mentelmi jogának megfosztása; a parlament feladatai az alkotmányos törvények és törvények elfogadásakor a mazhilis (alsóház) ideiglenes hiánya miatt, melyet a hatalom korai befejezése okozott.