Traumás pericarditis - tünetek - legyen egészséges
Traumás pericarditis - (pericarditistraumatica) - traumás sérülés következtében a pericardium gyomorhurutos gyulladása. A betegség leggyakoribb a szarvasmarhákban, ritkábban a juhokon, kecskéken és ritka esetekben más állatfajokban.
Etiológia. Szarvasmarhákban a traumás pericarditis elsősorban a traumás retikulitis szövődménye. A membrán kupolájába helyezett hálóból egy idegen tárgy könnyedén behatol a perikardiális üregbe fizikai stresszel, túlfeszítéssel az elődök, a tympanicus cicatrix, a szülés stb.
Elősegíti a betegség metabolikus rendellenességeinek megjelenését, lisochka és pertéri étvágytalanság kíséretében, az állatok legelőn történő legeltetésén.
Más állatfajokon a perikardium sérülhet sebek behatolásával, sérült mellkasi sérülésekkel, valamint lovak és kutyák esetében, a belső traumatizmus a nyelőcső oldalán látható.
Tünetek és tanfolyam. A betegség klinikai megnyilvánulását gyakran előidézi az elhúzódó emésztési rendellenességek vagy a traumás retikulitis tünetei. A folyamat kialakulásának kezdetén a traumás pericarditisnek egy igen jellegzetes tünete a testhőmérséklet és a pulzusszám közötti eltérés: normál hőmérsékleten az impulzus 80-120 ütem / percre emelkedik. Az állat alacsony mozgása vonzza a figyelmet, az izomtónus csökken, a reflexek, az inak kivételével, gyengülnek. Az állat emelkedik és nagyon gondosan fekszik, elkerüli az éles fordulatokat, a bal ulnar-hegyet eltávolítják a mellkasról. A mellső végtagok általában széles távolságban vannak, a hátsó lábak a csomagtartó alatt helyezkednek el.
Az emésztőrendszer részeként hiányzik az étvágy, az elődületek dystoniaja.
Megerősödik a szív határai, gyengédsége ütőkkel a saját területén. Az auskultáció eredményei a folyamat fejlődésének időpontjától függenek. A betegség kezdetén a súrlódás pericardialis zajt hallatszanak, szinkronban a szív aktivitásával, és a folyadékkivonódás perikardiális zacskójában történő felhalmozódásakor a zaj gyengül, vagy egyáltalán nem hallható. Ha a perikardiális táskában lévő elválaszthatatlan bomlást tartalmazó folyadék és gázok tartalmazzák a fröccsenő zaj megjelenését. A betegség első periódusában a szívverés kopog, ezért diffúz és gyengül. Az impulzus gyors. A perifériás vénák duzzadtak, az intermaxilláris tér és a süllyedés területén jelentkezhetnek ödéma.
A vérvizsgálat során neutrofil leukocitózist állapítanak meg. A betegség sok időbe telhet, váltakozó javulási és exacerbációs időszakokkal. Az állatok kimerültség és szívelégtelenség miatt halnak meg.
A diagnózis anamnézissel, jellegzetes klinikai képen alapul. Bizonytalan esetekben a gitalen szubkután injektálható 1-1,5 ml-es dózisban, ami erősíti a szívet, a perikardiális zajok hangosabbá válnak, és az állatok általános állapota romlik.
Differenciáldiagnózis. A differenciál-összefüggésben szem előtt kell tartani a mellhártyagyulladást. Száraz bőrkeringettel azonban súrlódási zajt hallhat a légúti mozgások mellett.
A kezelés nem hatékony. A diagnózis felállításakor az állatok levágását gyorsan végre kell hajtani, mivel az utóbbi késése a hasított test teljes kihasználásához vezet.
A megelőzés az állatoknak a legfontosabb etiológiai tényezőkre gyakorolt hatásainak megelőzéséből következik.
A pericarditis az oxidatív szárítás gyulladása. Downstream megkülönböztetni az akut és krónikus pericarditis, proiskhozhdeniyu- a primer és szekunder, a természet a gyulladásos váladék - savós, fibrines, gennyes, szeptikus, vérzéses. A pericarditis állatokban traumás és nem traumás eredetű lehet.
Etiológia. A nem traumás pericarditis a fertőző betegségekkel (száj- és körömfájás, tuberkulózis, pleuropneumonia, lep-tospiroz, pestis, erysipelák stb.) Következik be. Ez a gyulladásos folyamatnak a szomszédos szervektől, például a mellhártyától, a tüdőtől való elterjedése miatt is előfordulhat.
A traumás pericarditis leggyakrabban szarvasmarhában és ritkábban más állatfajokban megfigyelhető. A legtöbb esetben ez annak köszönhető, hogy a seb szívburok (szívburok) rámutatott idegen tárgyak (szögek, darab drót, tű, csap, stb), behatolt a szívet a szomszédos szervek: a rács, és kevésbé a nyelőcső és a gyomor. Miután a rács, fém és egyéb éles tárgyak ágyazott elülső fal és okozhat az első traumatikus gyulladás a rács, majd rács szomszédos perforáció a rekeszizom és a szívburok. A betegség általában fejlődik egy olyan időszakban megnövekedett intraperitoneális nyomás röviddel a születés után, esik, túlfolyó proventriculus.
Ha egy perikardiális táska megsérül, gyulladásos izzadság duzzad az üregbe, ami megnehezíti a szív diasztolés expanzióját és csökkenti a vér szisztolés térfogatát. A perikardiális üregben a folyadékkiválás felhalmozódása megzavarja a vérkeringést, fokozza a vérnyomást az erekben, ami az ödéma megjelenését okozza.
Tüneteket. A traumás pericarditis kialakulását traumás retikulitis előzi meg. Az állatok általános állapota nehéz, a testhőmérséklet rendszeresen emelkedik. Az étvágy, a rágógumik és a pörkölés gyengülnek vagy teljesen hiányoznak. Élesen csökkenti a hozamot. A légzés és különösen az impulzus gyakori - akár 100-120 ütem / perc. Az állat érdemesbbé teszi a könyökcsuklókat az oldalára, elkerüli az éles fordulatokat és mozgásokat, gyakran nyög. Amikor áll és hazudik, egy póz jelenik meg a mellkason a medence felett. A pocsolyában a beteg állat gyakran a hátulsó végtagokat lágy trágyaként helyezi, gyengéden fekve. Felszállás a földről, a szarvasmarha megpróbálja először felemelni a test elejét, majd vissza. Gyakran megfigyelték a ankleusov és femorális izmok fibrilláris összehúzódását.
A legfontosabb jellemzői kapunk tapintással, Percus ezeket (tapintással, ütőhangszerek) és hallgatózás (hallgatózás a szív. Tapintással, kopogtatással oka fájdalmas érzés. Ez a megállapítás növeli a terület a szív tompa STI. A területen a szív megérintette súrlódási zaj vagy ferde A felső álcsontok közötti régióban nyak, lebernyeg és zhivotg jelennek ödéma, erős töltelék a juguláris vénákat, kotorn jól kiállnak felülete felett a juguláris ereszcsatorna. az első napon a betegség szárak mutat hangsúlyozott leukocytosis.
A diagnózis. A pericarditis diagnózisa a betegség jellegzetes tünetein alapul. A legfontosabb jelek a szívben lévő fájdalmas jelenségek, a súrlódás vagy fröccsenés perikardiális zajai, a szívizom torzulása, a nyaki erek túlcsordulása, ödéma, állandó gyors pulzus. A szarvasmarhákban ugyanakkor figyeljük meg a traumás retikulitis tüneteit.
Differenciáldiagnózis. Távolítsa el a plevsritet. A száraz mellhártyagyulladás különbözik a perikarditistől, mivel vele együtt a súrlódás zaját egybeesik a légzés fázisai. A mellhártyagyulladás eltér a perikarditistől a puffadás horizontális határán és annak cserélhetőségénél, amikor az állat helyzete megváltozik.
A kezelés. Traumás pericarditis esetén a kezelés hatástalan, és az állatot le kell vetni az állományból. Pericarditis perces netravmaticheokogo eredetű együtt a kezelés a primer betegség nevez, redukáló kardiovaszkuláris aktivitás. Az állat teljes pihenést, könnyen emészthető ételt kap. Ajánljon hideg tömörítést a szívterületre, antibiotikumok és szulfonamidok alkalmazására. Hozzárendelése a koffein-nátrium-benzoát, koffein-nátrium-szalicilát, vagy szubkután dózisban: szarvasmarha és ló 2,5 g, kis szarvasmarha és sertés 0,5-1,5 g-os intravénás glükóz 20-40% oldat nagytestű állatok 150-300 ml.
Megelőzés. A megelőzésnek arra kell irányulnia, hogy megakadályozza a különféle fém tárgyak bejutását a takarmányba. Ne engedje meg a drót és más éles fém tárgyak terjesztését a gazdaságok és a legeltetett állatok területén. A traumás pericardiumos gazdaságokban nem megfelelő működés esetén ajánlatos eltávolítani fémtárgyakat az S. G. Meliksetyan, A. V. Korobov mágneses szondájából a rácsból vagy mágneses kobalt gyűrűket a rácsba bevezetni. Az állattenyésztők körében végzett oktatási munka a retikuloperikarditis megelőzésére.
A KARDIOVASKULÁRIS BETEGSÉG BELSŐ BETEGSÉGEI →
Traumás pericarditis (pericarditis traumatica)
A traumás pericarditis a perikardium purulent-fertőzéses gyulladása, amelyet traumás sérülés okoz.
Kérődzőknél idegen testek képesek áthatolni a perikardiumból a hálóból a membránon keresztül. Veszélyes tűt, hegyes mindkét végén, huzal, csapok, csapok, és így tovább. D. Az ok gyakran a betegség legeltetés területén hulladéklerakó, idegen testek a takarmányban, hipo- és avitaminosis.
A traumás perikarditisz esetét súlyos traumák esetében írják le a szív régiójában (a bordák törései, a mellkas sebei).
Patogenezisében. Egy idegen tárgy mellett a mikroflóra belép a perikardiális üregbe, ami a gyulladásos folyamat kialakulásához vezet. Az endothelsejtek irritációja, hiperémája, vérzése, duzzanata és hámlása eredményeképpen a vér folyadékrészének kiválasztása következtében a fibrin elvesztése következik be. Később a szív alakú ingben képződik a göbölő-visszaszorító izzadság. A perikardiális üreg fokozatosan kitölti a váladékot, ami nagymértékben bonyolítja a szív munkáját. Az izzadság mennyisége elérheti a 30-40 literot. A véráramlás lassítása az erekben és a tüdő mechanikai összenyomódása nehézséget és gyors légzést okoz.
Az idegvégződések irritációja reflexszerűen fájdalmat, fokozott szívfrekvenciát és légzést okoz; a prednisolális funkciók gyengülnek. A gyulladásos termékek és a perikardiumból a vérbe juttatott toxinok a hőmérséklet emelkedését okozzák.
Tüneteket. A traumás pericarditis rendszerint a traumás retikuloperitonitishez vezet. A betegség depresszió, étvágytalanság, hipotónia vagy a prednis diszfunkciója manifesztálódik. Beteg állat elkerüli a hirtelen mozdulatokat, és áll kinyújtott nyakát, könyök egymástól, csomagolás fel a medence végtagok alatt a hasát, és görnyedt háttal. Ritkán fekszik le; amikor lefekszenek, felkelnek, székletet és vizelgetést nyögnek. A szív vagy a xiphoid folyamat megnyomásakor a fájdalom fokozódik. A hegnek periodikus duzzanata van.
Először az impulzus gyors (akár 80-120 ütés / 1 perc), a betegség kialakulása kicsi, gyenge töltés lesz. A jugularis vénák megduzzadnak. Az exudatív pericarditis miatt az ödéma a submaxiláris tér, a nyak és a submaxis szubkután szövetében jelenik meg. Néha észrevehető a bőrt az agyrázkódás a szívben, és a betegség kezdetén a vállköteg izmainak remegése.
A tapintás és az ütődés a szívben fájdalmat mutat. A szívtónusokat perkardialitikus súrlódási zajt kíséri, szinkronban a mozgásával. Az exudatív mellhártyagyulladás kifejlődésével fokozódik a szívizdulás. A szív hangja gyengül, süket, a második hang gyakran esik ki. A gázok képződésével csillapodhat a fröccsenés, és a szívdiszkópia felső részén hangos hangzás hallható.
A vénás nyomás emelkedik (akár 600 mm vízoszlop), és az artériás nyomás csökken, különösen a maximális (80 mm-ig).
Az elektrokardiogramon megfigyelhető az összes fog feszültsége hirtelen csökkenése, különösen a végtagok első végtagjain, a szívritmuszavar extrasystolikus és más rendellenességeinél.
A növekvő szívelégtelenség miatt a légzés gyakoribbá, felületessé válik, dyspnoja megjelenik, köhög. A vér megtalálható a leukocitózisban, a mag balról történő eltolódásával. A gyomor-bélrendszer motorfunkciója gyengül. A defekáció és a vizelés nehézkes.
Jelenlegi és előrejelzett. A betegség több napig is eltarthat, pedált, sőt hónapot is. Időnként javul a beteg állat állapota. A purulent-fibrinus pericarditis miatt az előrejelzés kedvezőtlen. A szívizom sebesülése vagy éles tárgyakkal való fertőzés az állat gyors halálához vezet. Néha szövődmények jelentkeznek más szervekben gőzsös metasztatikus gócok formájában és a gasztrointesztinális traktus akut hüvelyében.
Patológiai és anatómiai változások. A szív alakú inget verejtékkel és gázokkal feszítik. A perikardium és az epicardium egyenetlen fibrinos vagy fibrinus-képződő burkolatokkal borított. A hosszantartó pericarditis miatt az exudátum sűrűsödik és nedves masszává válik. Ebben az esetben a perikardiális falon a kötőszövet-nagyítások képződnek. Pericardium biztosítékokat tartalmaz a membránnal, a mellhártyával, a mediastinummal. A perikardiális üregben idegen testet találnak szabadon vagy rögzített állapotban.
Néha idegen tárgyak mozognak más szervekbe, vagy kis részekre bonthatók. A szívizomban gyakran találnak rongyot vagy tályogot.
A diagnózis. A fő figyelmet fordítják az anamnézisre és a betegség jellemző jeleire. További kutatási módszerek használata. Morbiditás és perikardiális súrlódási zajt, erősítés vagy a csillapítás a kardiális sokk, tachycardia, megnövekedett pulzusszám, amikor a testhőmérséklet normalpoy, eltérő adatok ütőhangszerek szívében megkönnyítése diagnózist.
Traumás pericarditis megkülönböztethető a mellhártyagyulladás (mellhártya súrlódó zaj társított légzési mozgások), szívbetegség kezelésére (endokardiális zaj egybeesnek vagy systole, tűz diasztolé, állandó lokalizáció) vodyapki szívburok (nincs fájdalom és láz) és az akut szív-bővítés (nincs pericardialis zajok, fájdalom, láz és folyadék felhalmozódása a perikardiális üregben).
A kezelés hatástalan. Pontos diagnózis esetén az állatot levágásra küldik. Az állat megmentése érdekében, a magzat megóvása érdekében, könnyen emészthető ételeket írjon elő; jó széna, zöld fű, korpa vagy liszt bratok, főzetek. A betegség kezdetén próbálkozhat a sebészeti beavatkozással. A szív munkájának megőrzése érdekében a koffeint glükózzal jelöli ki, és feloldja a vizeletet - diuretikumokat, jódkészítményeket.
Megelőzés. Vigyázz, hogy idegen testek ne lépjenek be az élelmiszerbe. Lizuhoy végzett állatbetegségek elleni harc és a klinikai vizsgálat által hátrányosan traumás pericarditis gazdaságok gyanúja esetén alkalmazott mágneses szonda SG Meliksetyan és AV Korobova letölteni idegen testek a rács. Rutinszerű sorrendben mágneses gyűrűket használnak, amelyeket állatkísérletek szerint állatoknak vezetnek be.