Kommunikál a gyermekkel
A XXVI. Nemzetközi Karácsonyi Lukácsok regionális szakaszának monasztikus részlege a minszki Elisavetinskyi Kolostorban tartott
Oroszország elnöke állami támogatást nyújtott Kazah Feofan fővárosi fővárosának, Kazahsztán Sándornak és az MDA A.I. Osipov
A fehérorosz, orosz és ukrán ortodox fiatalok egyesítették a "Quo vadis" fórumot?
Az Újszövetség fehérorosz nyelven történő fordítása az Fehérorosz Nemzeti Könyvtárban történt
Domashányi kolostor - 20 éves
(Az 1. kiadás előszava)
- Hogyan építsünk normális kapcsolatot a gyermekkel?
- Hogyan engedelmeskedni?
- Lehetséges-e a kapcsolatok javítása, ha teljesen tönkretettek?
A nevelés gyakorlata ilyen "örök" kérdésekkel bővelkedik. A pszichológia segíthet a szülőknek, a tanároknak, a pedagógusoknak döntésükben?
Természetesen lehetséges. Az elmúlt évtizedekben a pszichológusok számos figyelemre méltó felfedezést tettek. Az egyik a gyermekkel való kommunikáció stílusának fontossága személyiségének fejlesztése szempontjából.
Most már vitathatatlan igazságsá vált, hogy a kommunikáció szükségessé válik egy gyermek számára, mint élelmiszernek. A megfelelő táplálkozást és jó orvosi ellátásban részesülő kölyök nemcsak mentálisan, hanem fizikailag is gyengén fejlõdik: nem növekszik, vékonyabbá válik, elveszíti az érdeklõdést az életben.
Az elemzés számos esetben csecsemőhalál gyermekotthonokban végzett az Egyesült Államokban és Európában, miután az első világháború - abban az esetben, megmagyarázhatatlan egyetlen orvosi szempontból - vezetett tudósok arra a következtetésre, hogy az ok - a kielégítetlen igény a gyermekek pszichológiai kapcsolat, azaz a gondozás, figyelem, gondoskodás egy közeli felnőtt részéről.
Ez a következtetés hatalmas benyomást tett a szakemberek világszerte: orvosok, pedagógusok, pszichológusok. A kommunikációs problémák még inkább vonzóvá teszik a tudósok figyelmét.
Ha tovább folytatjuk az élelmiszerrel való összehasonlítást, azt mondhatjuk, hogy a kommunikáció nemcsak egészséges, hanem káros lehet. A rossz élelmiszer mérgezi a testet; rossz kommunikáció "mérgek" a gyermek pszichéje veszélyezteti pszichológiai egészségét, érzelmi jólétét, később természetesen sorsát.
"Probléma", "nehéz", "rossz" és "lehetetlen" gyermekek, mint a "komplexek", a "levágott" vagy a "boldogtalan" gyermekek, mindig a családban nem megfelelő kapcsolatok eredménye.
A gyermekek és szüleik pszichológiai gondozásának világgyakorlata azt mutatta, hogy még az oktatás nagyon nehéz problémái is teljesen megoldhatóak, ha lehetőség nyílik a családi kommunikáció kedvező stílusának helyreállítására.
Ennek a stílusnak a fő jellemzőit a humanista pszichológusok, teoretikusok és gyakorlók óriási munkájának eredményeként határozták meg. A humanista pszichológia egyik alapítója - a híres amerikai pszichológus, Carl Rogers - "személyesen központosította". vagyis azon személy azonosságára összpontosítva, akivel kommunikál.
Mielőtt továbblépnék a fő tartalomra, egy nagyon fontos rendszerességről számolok be, amelyet gyakorlati pszichológusok fedeztek fel.
Kiderült, hogy azoknak a szülőknek a többsége, akik pszichológiai segítséget keresnek a nehéz gyerekek számára, szüleikkel konfliktusban szenvednek gyermekként. A szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a szülői kölcsönhatás stílusát "rögzítik" (lenyomata) a gyermek pszichéjeként. Ez nagyon korán történik, még az óvodás korban is, és általában öntudatlanul.
„Velem senki sem volt elfoglalva, és semmi nőtt,” - mondja a pápa, és nem vette észre, hogy ő nőtt fel egy igaz ember is, aki nem tartja szükségesnek, és nem tud a fiammal, létre meleg és barátságos kapcsolatot vele.
Egy másik része a szülők többé-kevésbé tisztában, hogy mi is pontosan a megfelelő oktatás, de a gyakorlati nehézségek. Előfordul, hogy az elméleti magyarázó által végzett munka pszichológusokat és pedagógusokat a legjobb szándékkal, hozza a szülők kárt: tudják, mit csinálnak „minden rossz”, próbálja viselkednek egy új módja annak, hogy gyorsan „szünet”, hogy a bizalom a saját képességeit, hibás és márka is, majd öntjük irritációját gyerekek.
Mindezektől fogva azt kell következtetnünk, hogy a szülőket nem csak azért kell megismertetni, hanem hogy megtanítsák a gyermekekkel való helyes kommunikációt.
Ez gyakorlati pszichológusokká vált.
Természetesen a tanulás a legjobb az élő kommunikációban. Sok országban több mint egy évtizede van "kommunikációs tanfolyam" a szülőknek. Csak az Egyesült Államokban több százezer anya, apja és tanára vette át az ilyen tanfolyamokat. És újra, a felfedezés: kiderült, hogy sok szülő sokkal inkább hajlandó változtatni a kommunikáció stílusát a családban, mint a pszichológusok. A képzés eredményeképpen a felnőttek nemcsak sikerült befejezniük a "hideg háborút" a gyermekekkel, hanem mély megértést alakítottak ki velük.
Egy másik figyelemre méltó eredményt jelentenek a szülők, akik sikeresen befejezették a tanfolyamokat az "átmeneti évek" előtt.
Nem találták meg ezt az életkorot - sem maguknak, sem gyermekeiknek.
Hazánkban kommunikációs tanfolyamok szülők számára (ezek az úgynevezett „csoport” vagy „képzés”) is kezdett szert egyre népszerűbb, bár természetesen még mindig túl kicsi ahhoz, hogy megfeleljen a hatalmas kereslet a felhalmozott gyakorlati pszichológiai ismereteket.
Hosszú időn át olvasóinkat is megfosztották a gyakorlati pszichológiától. Ebben az értelemben messze elmaradunk a nyugati országoktól, ahol az elmúlt évtizedekben több tucat gyakorlati útmutatót tettek közzé a szülők és tanárok számára.
Megpróbáltam elméleti megfontolásokat kifejteni oly módon, hogy azok összhangban voltak az orosz kultúrával, megfeleltek szüleink és tanáraik tudásának szintjéről és természetükrıl, összefüggésbe hozhatók attitűdjeikkel, normáikkal és értékeikkel. A könyvben szereplő példák szinte az orosz valóságból származnak, bár néha meglepően megismétlik az epizódokat, amelyeket az amerikai könyvekben talál.
Szerettem volna ezt a könyvet hasznos gyakorlati útmutatóvá tenni mind a tréningek résztvevői, mind azok számára, akik saját maguk akarják vagy kényszerítik a kommunikáció művészetét. Ezért az első rész tanórák formájában íródott, és magában foglalja a gyakorlatokat, kérdéseket és példákat.
Végezetül szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik részt vettek a képzésekben: a szülők, a tanárok, az iskolák és óvodák tanárai, a pszichológiai kar hallgatói és a Moszkvai Állami Egyetem különleges áramlását hallgatók.
Őszintén megosztotta problémáit, tapasztalatait, kísérleteit, hibáit - és ismét tesztekkel. Mindegyikük legkevesebb sikere támogatta és ihlette másoknak, és osztályaink végére sokan mélyreható változásokat értek el maguk és gyermekeik megértésében. Az Ön keresései és sikerei, az intenzív mentális munka tükröződik ebben a könyvben, és remélem, inspirálnak sok és sok más szülő, tanár és pedagógus útjára.
1. A szülői hatékonyság képzése (angol).
2. A tanár hatékonysági képzése (angolul).