GOST 25100-95 föld
INTERSTATE TUDOMÁNYOS ÉS MŰSZAKI BIZOTTSÁG AZ ÉPÍTÉSI SZABÁLYOZÁSI ÉS TECHNIKAI NORMALIZÁCIÓHOZ (MNTKS)
1 FEJLESZTETT az Ipari és Tudományos Kutatóintézet Építőmérnöki Felmérésekben (PNIIIS) az Orosz Tudományos Akadémia Bázisok és Mélyépítő Intézetei részvételével. Gorsevanov Alapítványok és Alapítványok (Fundamentproject), az Állami Közúti Kutató és Kutató Intézet (Soyuzdornii), az Orosz Közlekedésépítő Intézet
Az elfogadásra szavazva:
Az állam neve
1 ALKALMAZÁSI KÖR
Ez a szabvány minden talajra vonatkozik, és megállapítja a mérnöki és földtani felmérések, tervezések és konstrukciók előállításához használt osztályozásukat.
A talajok neve és tulajdonságai, amelyeket ez a szabvány előír, további neveket és jellemzőket vezethetnek be, amennyiben ez a talajok részletesebb elosztására van szükség, figyelembe véve az építési terület természetes feltételeit és az egyes építési módok sajátosságait.
A talajok további nevei és jellemzői nem mondhatnak ellent az e standardban megadott osztályozásnak, és az ágazati és regionális megnevezések magántulajdonú besorolásain kell alapulniuk, a vonatkozó szabályozási dokumentumok szerint.
A jelen standardban a talajt egy talajmélység (minta) elemének tekintik, amely homogén a szerkezet, a szerkezet és a tulajdonságok tekintetében.
2 NORMÁLASZTÁSI REFERENCIÁK
A következő szabványok használatosak ebben a szabványban:
GOST 5180-84 alapozók. A fizikai jellemzők laboratóriumi meghatározására szolgáló módszerek
Tőzeg és feldolgozott termékek GOST 11306-83. A hamutartalom meghatározására szolgáló módszerek
GOST 23161-78 alapozók. A süllyedési jellemzők laboratóriumi meghatározásának módja
GOST 23740-79 alapozók. A szerves anyagok laboratóriumi meghatározásának módszerei
GOST 24143-80 alapozók. A duzzadás és a zsugorodás jellemzőinek laboratóriumi meghatározására szolgáló módszerek
Normál 25584-9 0 talajok. A szűrési együttható laboratóriumi meghatározásának módszere
Ezek a területek, amelyeket ebben a szabványban használnak. az A. függelékben találhatók.
4 ÁLTALÁNOS NYILATKOZATOK
- osztály - a szerkezeti kapcsolatok általános jellege szerint;
- csoport - a szerkezet szerkezetének megfelelően (kellő tekintettel a minőségre);
- alcsoport - származási és oktatási feltételek szerint;
- típus - a tényleges összetétel szerint;
- típus - a talajok neve alapján (figyelembe véve a részecskeméretet és a tulajdonmutatót);
- fajták - a talaj tényleges összetételének, tulajdonságainak és szerkezetének mutatószámával.
4.2. A talajok neveinek tartalmazniuk kell a geológiai korukra vonatkozó információkat a helyi rendszertani stratégiák szerint.
4.3 A talajok jellemzői az e standard által lefedett fajtáknak megfelelően új talajfajták kiválasztásában és a tudományos fejlődés eredményeként új mennyiségi kritériumok megjelenését és módosítását vezethetik be.
5.1 A természetes sziklás talajok - a merev szerkezeti kötésekkel rendelkező talajok (kristályosítás és cementálás) az 1. táblázat szerint csoportokra, alcsoportokra, fajokra, fajokra és fajtákra vannak felosztva.
5.2 A természetes diszpergált talajok - vízkolloid és mechanikai szerkezeti kötésekkel rendelkező talajok a 2. táblázat szerint csoportokra, alcsoportokra, fajokra, fajokra és fajtákra oszthatók.
5.3 A természetes fagyasztott talajok * - a kriogén szerkezeti kötésekkel rendelkező talajokat a 3. táblázat szerint csoportokra, alcsoportokra, típusokra, fajtákra és fajtákra osztják.
5.4 Az ember által termelt (sziklás, diszpergált és fagyasztott) talajok - az emberi tevékenység eredményeként létrejött különböző szerkezeti kapcsolatokkal rendelkező talajok - csoportok, alcsoportok, típusok és fajok csoportjai a 4. táblázat szerint.
5.5. A sziklás, diszpergált és fagyasztott talajok összetételének, tulajdonságainak és szerkezetének részleges osztályozása (változékonyság) a B. függelékben található.
1. táblázat (TERMÉSZETI MÉRTÉKEGYSÉGEK OSZTÁLYA)
FELTÉTELEK ÉS OPCIÓK REDELECIA
Grunt - sziklák, talajok, technogenikus formációk, amelyek egy többkomponensű és változatos geológiai rendszert képviselnek, és az ember mérnöki gazdasági tevékenységének életéről szólnak.
Talajok szolgálhatnak:
2) a bennük lévő szerkezetek elhelyezése;
3) maga a szerkezet anyaga.
A talaj egy sziklás talaj, amely egy vagy több ásványi anyag kristályos anyagából áll, és felcserélhető merev kristályosítási típusú szerkezetek.
A talaj egy szemetes talaj, egy vagy több ásványi anyagból álló talaj és egy ion típusú cement cementkötése.
A talaj felszíne egy különféle méretű ásványi részecskék (szemcsék )ből álló talaj, lazán kötve egymáshoz; keletkezik a sziklás föld feltárása következtében, majd a víz vagy az eoliai talaj következtében elszállítandó termékek szállítása és lerakódása következtében keletkezik.
A Jet talaj Keturah - térbeli szerveződésének Comp onentov földre, azzal jellemezve, gyűjteménye morfológiai (méret p, a részecskék alakja, azok mennyiségi képarány-óceán e) n ometri Cally x (n rostran kormányzati Single Comp ozitsiya szerkezeti elemek), és a én rgeti Cally x tartályanyag Mik az ( a szerkezeti viszonyok és a szerkezet általános energiája), és meghatározzák a készítmény összetétele, mennyiségi viszonya és a talajösszetevők kölcsönhatása.
Ezek a talajklaszterek a talajalkotó elemek térbeli elrendezése (állványrétegek, törés stb.).
Szerves anyagok - olyan szerves vegyületek, amelyek a talajot alkotják növényi és állati organizmusok elkülönített maradványai, valamint bomlásuk és átalakulásuk termékei.
A homok egy olyan ásványi talaj, amelynél a 2 mm-nél kisebb részecskék tömege meghaladja az 50% -ot (Ip = 0).
A tőzeg olyan szerves talaj, amelyet a növények növekvő oxigéntartalmának és 50 tömegszázalékot meghaladó mennyiségű szerves anyagnak a természetes haldoklása és a bog üzemek teljes bomlása okoz.
A talaj csiszolt - homok és agyagos talaj, összetételében száraz mintában 10-50 tömeg% tőzeg.
A talaj a biogén és a légköri tényezők hatására kialakuló, diszpergált talaj felszíni termékeny rétege.
A duzzadó talaj olyan talaj, amely vízzel és egyéb folyadékokkal áztatva térfogatnövelést és viszonylagos deformációt és abubációt (szabad duzzadás esetén) (sw (0,04.
Talajsüppedés - föld, amelyek hatása alatt a külső terhelések és saját súlya vagy saját súlya csak áztatással vízzel vagy más folyékony megy függőleges deformáció (elherdálta ky), és van egy relatív alakváltozás a lehívás (SL (0,01.
A talaj egy diszpergált talaj, amely a felengedett állapotból a fagyasztott állapotba való átmenet során jégkristályok képződéséből adódik, és relatív deformációja van (fn (0,01.
A fagyás mértéke - amely a talajnak a fagyhegyre való képességét tükrözi - a fagy hullám viszonylagos deformációja (fn, e.), Melyet a
ahol h0, f a fagyasztott talajminta magassága, cm;
h0 a felolvasztott talaj kezdeti magassága az őrlés előtt,
A talaj végső szilárdsága az egyirányú tömörítésre Rc, MPa a minta megsemmisítéséhez tartozó terhelés, a terület és az eredeti keresztmetszet aránya.
A talaj csontvázának sűrűsége a száraz talaj sűrűsége (d, g / cm 3).
Az időjárási tényező Kwr. e. (az időjárásnak kitett talaj sűrűségének és a monolitikus talaj sűrűségének aránya.
A vízben lágyulási együttható Kso (... ee) (a talaj szilárdságának aránya a víz-telített és levegő-száraz állapotban lévő uniaxiális tömörítéshez viszonyítva.
A vízben való oldhatóság mértéke (jellemző, amely tükrözi a talaj vízben való oldódására és a vízben oldható sók mennyisége, qsr. G / l.
A vízpermeabilitás mértéke (jellemző, amely tükrözi a talajok vízben való áthaladását és a Kf.m / nap szűrési koefficiensében kifejezett mennyiségét a GOST 12536 szerint határozzák meg.
Granulometriai összetétel (a különböző méretű részecskék mennyiségi arányát a diszpergált talajban a GOST 12536 szerint határozzuk meg.
A Cu granulometriás összetételének heterogenitási foka (a granulometriai összetétel heterogenitásának indexét a
ahol d60. d10 - a részecskék átmérője (mm), amelyeknek kevesebb a talajban 60 és 10 tömeg% közötti részecskéket tartalmaz.
Az Ip lemezszám a két talajállapotnak megfelelő nedvességkülönbség: a WL hozamponton és a Wp gördülő szélén. A WL és Wp értékeket a GOST 5180 szerint határozzák meg.
Eddig az IL-kapcsolások a két talajállapotnak megfelelő nedvességkülönbség aránya: a természetes W és a Wp gördülő felület, az Ip plaszticitásig.
Rel Osīte lenmag th de formation BAA duzzadása a terhelés (sw d e -.... Ix otnosh növeli a talaj minta magassága után szabad duzzadás körülmények között képtelenek oldalirányú kiterjedéssel, hogy a kezdeti minta magassága természetes lazhnosti szerint meghatározott GOST 24143.
Rendelési utal de formation süllyedés (s d e -... Az arány a különbség a minták megfelelő magasságban folyamatosan, n rirodnoy páratartalom és után th e th teljes telítettség egy bizonyos nyomást, hogy a magassága a természetes nedvesség a minta szerint van meghatározva GOST 23161 ..
A víz telítési koefficiens Sr, e., A pórustérfogat vízzel való töltésének mértéke. Ezt a képlet határozza meg
(A.4)
e a porozitási együttható;