Épületek és szerkezetek értékcsökkenése
Működés közben az épületek szerkezeti elemei és műszaki berendezései a természeti feltételek és az emberi tevékenységek hatására fokozatosan elveszítik működési tulajdonságaikat.
Idővel csökken az erő, stabilitás, romló hő- és hangszigetelés, víz- és légmentességi tulajdonságok.
Ezt a jelenséget fizikai (anyagi, technikai) kopásnak nevezik, és relatív értékekben (%) és értékben határozzák meg.
Az egyes épületszerkezetek állapotának műszaki jellemzői miatt szükségessé válik az épület fizikai kopásának meghatározása. A fizikai értékcsökkenés olyan mennyiség, amely egy adott időben az épület technikai és egyéb kapcsolódó működési jellemzőinek romlását okozza, ami az építőipar költségeinek csökkentését eredményezi. Fizikai romlás: az épület vesztesége a tartóssági idő (szilárdság, stabilitás) mellett, a hő- és hangszigetelési tulajdonságok csökkenése, a víz és a légmentesség.
A fizikai károsodás fő okai a természeti tényezők hatásai, valamint az épület használatához kapcsolódó technológiai folyamatok.
A százalékos épületek értékcsökkenése határozza meg a szolgáltatás feltételeit, illetve a tényleges állapotának konstrukciók segítségével szabályainak értékelése fizikai károsodás, ahol kopás jelei meghatározott táblázatok, a mennyiségi értékelés és határozza meg a fizikai romlása struktúrák és rendszerek százalékban.
Fizikai kopáskészlet:
· A szerkezeti elemek vizuális és műszeres vizsgálatán, valamint a működési tulajdonságok elvesztésének százalékos arányának meghatározásán keresztül a táblázatok fizikai romlása miatt;
· Szakértelem a fennmaradó élettartam becslésével;
· Épületek műszaki felmérése az üzemi tulajdonságok helyreállításához szükséges munkák költségének meghatározásával.
Fizikai romlás hozzáadásával határozzák meg az értékeket fizikai romlása az egyes elemek az épület alapozás, fal, padló, tető, tetőszerkezet, padlóburkolat, ablak és ajtó egységek, befejező, belső vízvezeték és elektromos készülékek egyéb elemeket.
A szerkezetek fizikai kopásának meghatározásához azokat a különféle szakaszok vizsgálják, amelyek eltérő mértékű kopást mutatnak.
A mérnöki kutatás alapján a fizikai kopás meghatározására szolgáló módszer az épületelemek állapotának műszeres ellenőrzését és a veszteség mértékének meghatározását jelenti a tulajdonságok kihasználásával.
Értékelése fizikai kopás által összehasonlítási módszert a tényleges és a normatív feltételek szolgáltatás között lineáris kapcsolat élettartamát, amely nem felel meg a valós törvények a fizikai folyamatokat kísérő fizikai romlása építőelemek. Ezért szükséges, hogy végezzen egy mérnöki felmérés objektív értékelését a fizikai romlását.
Az építéssel kapcsolatos megfigyelések azt mutatják, hogy az első üzemeltetési időszak alatt - a futás ideje, amikor a kialakítás új, a kopás gyengébb, és a harmadik élettartam végére - a kopási sebesség növekszik. A 100 éves üzemidő után a kopás 75% -át viselő design 50% -kal többet (45%) visel el élettartama végéig, mint az első időszakban (30%).
Az egyes szerkezeti elemek és mérnöki rendszerek fizikai kopásánál az épület egészének kopása megtörtént.
A nagyjavítás során a fizikai kopás részben megszűnik, és az épület költsége nő.
Ha nagyobb javítások épületek cserélhető tervez fizikai kopás kiesik, és elengedhetetlen - csak csökken a nem eltávolítható szerkezet nem javíthatók a fizikai károsodást és felvitte javítás helyreállító.
A fizikai értékcsökkenés összegének meghatározására vonatkozó szabályozási dokumentumok alapja a fizikai értékcsökkenés aránya és a helyreállításhoz szükséges javítási költségek. A tőke és a jelenlegi javítások eredményeképpen a fizikai kopás és a könnyezés növekedési üteme csökken. Az épületek értékcsökkenése az első 20-30 év alatt és 90-100 év után legintenzívebb.
A fejlesztés a fizikai romlás olyan tényezők befolyásolják, mint a mennyisége és jellege a felújítás, elrendezését az épület, a népsűrűség, a munka minősége nagyobb javítások, higiéniai tényezők (napsugárzás, levegőztetés), üzemidő, a szint a karbantartás és karbantartás.
Az erkölcsi kopás olyan érték, amely jellemzi az életkörülményeket, a nyújtott szolgáltatások mennyiségét és minőségét, valamint a modern igényeket meghatározó fő paraméterek következetlenségét.
Az idős épületek gyakran nem felelnek meg az emberek modern igényeinek és a modern gyártási követelményeknek sem méretükben, sem elrendezésükben, sem a helyszín, a megjelenés vagy a technikai felszereltség szintjén. Ezek az épületek meglehetősen erősek lehetnek, fizikai kopásuk jelentéktelen, de "erkölcsileg" elavultak. Ezért van szükség a régi épület újjászervezésére, korszerűsítésére, átszervezésére annak érdekében, hogy összhangba kerüljön a modern igényekkel.
A két forma erkölcsi kopása. Az első forma morális kopása az épület költségének csökkenésével jár együtt az építési időszak alatt felmerülő költségeivel összehasonlítva, i.e. az építési munkák költségének csökkenése, mivel termelési költségeik csökkenést mutatnak (az építőipari termelés méretének változása, a munkatermelékenység növekedése miatt).
Elavulása második öntőforma meghatározza az öregedő épület vonatkozásában idején meglévő értékelési tér tervezése csatornázás, tervezési és egyéb követelmények, amelyek a hibák terv, mismatch építő elemei az épület korszerű követelményeknek (gyenge termikus teljesítmény, hangszigetelés és mások.) A hiánya vagy nem kielégítő, mint az elemek gépészeti berendezések.
A technikai-gazdasági módszer egy mutatórendszer, amelyet a különböző épületek szerkezeti elemeinek és berendezésének egységköltségének általánossága alapján állítottak össze, az épületek helyettesítő költségének százalékában kifejezve.
Az épület öregedését a fizikai és erkölcsi értékcsökkenés kísérte, de a fizikai és erkölcsi viseletet okozó tényezők változásai eltérőek. Az erkölcsi kopás működés közben nem akadályozható meg. Tervezési módszerekkel, figyelembe véve a tudományos és technikai fejlődés előrejelzését, lehetőség van olyan mennyiségi tervezési és tervezési megoldások beszerzésére, amelyek hosszú távú működési igényeik kielégítésére képesek a jelenlegi követelményeknek való megfelelést biztosítani.
A fizikai károsodás megszüntetése az épület elkopott szerkezeteinek helyettesítése révén történik. Mivel a különböző struktúrák élettartama jelentősen változhat, a működési idő alatt néhány struktúrát módosítani kell, néha még többször is.
Néha a kis fizikai kopású épület szerkezetei és mérnöki rendszerei az elavulás miatt cserére szorulnak.
A legkedvezőbb tervezési megoldások azok, amelyekben az épületek szerkezetének és rendszereinek morális és fizikai romlása megegyezik. Ebben az esetben az együttható, figyelembe véve a kopási arányt, hajlamos az egységre.
10. téma A főbb termelési egységek elrendezése
Cél: megfontolni a főbb termelési egységek elrendezését.
2 A termelési csarnokok tervezésének főbb követelményei és módszerei
3 Jelmagyarázat és a helymeghatározás általános szabályai
A terv egy épület egy szakaszának képét ábrázolja, amelyet egy képzeletbeli vízszintes sík keresztez egy bizonyos szinten. A GOST 21.501 szerint ezt a síkot a kijelölt emelet magasságának 1/3-án, vagy az ipari épületek ábrázolt szintjétől 1 m-re kell elhelyezni. Lakó- és középületeknél az elképzelt szekcionált sík az egyes emeletek ajtó- és ablaknyílásain belül található.
Az épület tervterülete megfogalmazza a konfigurációját és a méreteit, feltárja az egyes helyiségek, ajtó- és ablaknyílások, fővárosi falak, oszlopok, lépcsők, válaszfalak formáját és helyét. Az építőelemek (falak, válaszfalak, oszlopok, válaszfalak stb.) Körvonalai a tervre vannak felhelyezve, egy szakaszban helyezkednek el, és a vágó sík felett vagy alatt helyezkednek el.
A tervek láthatatlan szerkezeti elemei általában nem jelennek meg. De ha más rajzokban lehetetlen megmutatni ezt az elemet láthatónak, akkor a tervet ütemekkel ábrázolják. Így a reprezentált elem mind a vágási sík alatt (az elemek fűtésére szolgáló rés) és felette (mezzanine) helyezhető el. Az épületek tervei általában az építési tervvel megegyező skálán mutatják az egészségügyi felszereléseket (fürdők, mosdók stb.).
Ha az épület kályhafűtést használ, akkor a terven feltüntesse a kályhák, valamint a füst- és szellőzőcsatornák elhelyezkedését. Ezeket a csatornákat a központi fűtésű épületek tervei mutatják be.
Az ipari épületek elrendezésének meg kell mutatnia a technológiai berendezések elhelyezkedését, ami befolyásolja a tervezési döntést. A berendezés körvonalait egy skála alapján rajzolják, vékony vonallal körvonalazva. A berendezés nevét a magyarázat tartalmazza, amelynek pozíciói megfelelnek a terven szereplő számoknak.
A terv kidolgozásakor ne feledje, hogy az építési terv képét hosszú oldalra kell helyezni a lap mentén. Javasoljuk, hogy a fő homlokzatnak megfelelő lapot a lap alsó szélére fordítsák. A lapon lévő épület elrendezését a lehető legnagyobb mértékben a főtervre kell elhelyezni.
Az épületek tervét a lapra helyezzük, a növekvő létszámozás alulról felfelé vagy balról jobbra.
Miután meghatározta a terv helyét a lapon és annak skála szerint, folytassa a rajzolással.
2 A termelési csarnokok tervezésének főbb követelményei és módszerei
Az elrendezés kialakításakor figyelembe kell venni az alábbi alapvető követelményeket:
· A boltban lévő berendezéseket a technológiai folyamatok elfogadott szervezeti formájával összhangban kell elhelyezni. Ugyanakkor a technológiai műveletek sorrendjében törekedni kell a gyártóberendezések helyére;
· A berendezések, járatok és autópályák elhelyezkedésének garantálnia kell a munka kényelmét és biztonságát, a felszerelés felszerelésének, szétszerelésének és javításának képességét, az anyagok és eszközök kényelmét, a hulladék tisztításának kényelmét;
· A berendezés elrendezését a használt emelő- és szállítóeszközökhöz kell kötni. Biztosítani kell a mozgó anyagok lehető legrövidebb útját a termelési folyamatban, kivéve a visszatérő mozgásokat. A teherszállítmányok nem keresztezhetik magukat egymás között, és nem szabad átkelniük az emberek mozgására szolgáló főútvonalakon, járatokon és utakon;
· Az elrendezésnek rugalmasnak kell lennie, pl. lehetővé teszik a technológiai folyamatok megváltoztatásakor a berendezések áthelyezését;
· A tervezésben biztosítani kell a vezető műszaki személyzet munkahelyeit; biztosítania kell a mechanikus és automatizált számvitel és irányítás lehetőségét;
· Az elrendezés megtervezésekor racionálisan nem csak a területet, hanem a bolt és az épület teljes mennyiségét kell használni. Az épület magasságát lógó szállítóeszközök, tengeri raktárak, műszaki kommunikáció stb.
Az elrendezés megtervezésekor, mint az elrendezés esetében, az épület, a műhely vagy az építési elemek képeinek tervét a megfelelő méretarányban kell megrajzolni. Ez a terv a bolt minden szakaszát és szolgáltatását tartalmazza, jelzi a fő utakat, berendezéseket és munkahelyeket, a hagyományos berendezések és egyéb hasonló méretű elemek felhasználásával.