Analízis az igg denaturált antitestekre (egyláncú
► ANTIBODY A NUKLEÁRIS (KÉT-CELL) DNS-hez
Az anti-ds DNS IgG az antinukleáris antitestek egyik típusa. A ezen antitestek jelenléte igen specifikus szisztémás lupus erythematosus (SLE), legalább egy kisebb koncentrációban, amikor találkoznak más diffúz kötőszöveti betegségek vagy gyógyszer által kiváltott SLE. Az anti-ds DNS antitestek közvetlen részvétele vasculitis és lupus nephritis patogenezisében várható. Szint Anti-ds DNS antitestek SLE betegek korrelál a koncentrációja keringő IgG-tartalmú komplexek (CIC), vannak jelen fokozott koncentráció a veseglomeruiusokban SLE betegek súlyos vese patológia. Kimutatták, hogy a dsDNA képes kötődni a vese glomerulus bazális membránjához, ami közvetlenül a glomerulusokban képes immun komplex kialakulását okozni. Az immun komplexek felhalmozódása a komplement aktiválódásához vezet (szérumtartalékok felhasználásával), valamint a gyulladás és a szövetkárosodás kialakulásához.
Az SLE Anti-ds DNS tesztjének diagnosztikus specifitása (a negatív tesztek százalékos aránya betegség hiányában) 98% az egészséges donorok populációjában és 87% a többi autoimmun betegségben szenvedő betegek populációjában. Az SLE tesztjének diagnosztikus érzékenysége (a pozitív vizsgálati eredmények% -a betegség jelenlétében) 85%. Az anti-ds DNS és antinukleáris antitestek meghatározásának átfogó alkalmazása növeli a laboratóriumi vizsgálat diagnosztikai érzékenységét, ha a szisztémás lupus erythematosus gyanúja merül fel. Az Anti-ds DNA IgG antitestek mennyiségi meghatározását (havonta) ajánlatos használni a SLE-ben szenvedő betegek állapotának, prognózisának és kontrolljának ellenőrzésére. Az SLE-ben szenvedő betegek Anti-ds DNS antitestjeinek szintje korrelál a glomerulonephritis súlyosságával. Az antitestek koncentrációja a SCR aktivitás változásai szerint változik. Az Anti-ds DNS antitestek szintjének szignifikáns növekedése több hétig és a komplementtartalom csökkenése a legtöbb esetben a klinikai exacerbáció előfutára. Közvetlenül a glomerulonephritis exacerbációjának idején az antitestek szintje csökkenhet.
Néhány betegben, akiknél SLE Anti-ds DNS antitesteket nem észleltek. Így a negatív vizsgálati eredmény nem mindig zárja ki a betegséget. Egyszeri esetekben (kevesebb, mint 2%) Anti-ds DNS antitestek alacsony koncentrációban megfigyelhetők olyan személyeknél, akiknek autoimmun betegség klinikai tünetei nincsenek.
Szintnövekedés: szisztémás lupus erythematosus (SLE); reumás ízületi gyulladás; Sjogren-szindróma; scleroderma; krónikus aktív hepatitis; epiáris májcirrózis; az Epstein-Barr vírus és a cytomegalovírus által okozott fertőzés.
Ezen antitestek kimutatása nagyfokú szülészeti patológiás kockázattal járhat (vetélés, méhen belüli magzati halál, ismeretlen eredetű meddőség)
Antitest IgG denaturált (egyszálú) DNS (anti-ss DNS IgG)
► ANTIBODY A NUKLEÁRIS (KÉT-CELL) DNS-hez
Az anti-ds DNS IgG az antinukleáris antitestek egyik típusa. A ezen antitestek jelenléte igen specifikus szisztémás lupus erythematosus (SLE), legalább egy kisebb koncentrációban, amikor találkoznak más diffúz kötőszöveti betegségek vagy gyógyszer által kiváltott SLE. Az anti-ds DNS antitestek közvetlen részvétele vasculitis és lupus nephritis patogenezisében várható. Szint Anti-ds DNS antitestek SLE betegek korrelál a koncentrációja keringő IgG-tartalmú komplexek (CIC), vannak jelen fokozott koncentráció a veseglomeruiusokban SLE betegek súlyos vese patológia. Kimutatták, hogy a dsDNA képes kötődni a vese glomerulus bazális membránjához, ami közvetlenül a glomerulusokban képes immun komplex kialakulását okozni. Az immun komplexek felhalmozódása a komplement aktiválódásához vezet (szérumtartalékok felhasználásával), valamint a gyulladás és a szövetkárosodás kialakulásához.
Az SLE Anti-ds DNS tesztjének diagnosztikus specifitása (a negatív tesztek százalékos aránya betegség hiányában) 98% az egészséges donorok populációjában és 87% a többi autoimmun betegségben szenvedő betegek populációjában. Az SLE tesztjének diagnosztikus érzékenysége (a pozitív vizsgálati eredmények% -a betegség jelenlétében) 85%. Az anti-ds DNS és antinukleáris antitestek meghatározásának átfogó alkalmazása növeli a laboratóriumi vizsgálat diagnosztikai érzékenységét, ha a szisztémás lupus erythematosus gyanúja merül fel. Az Anti-ds DNA IgG antitestek mennyiségi meghatározását (havonta) ajánlatos használni a SLE-ben szenvedő betegek állapotának, prognózisának és kontrolljának ellenőrzésére. Az SLE-ben szenvedő betegek Anti-ds DNS antitestjeinek szintje korrelál a glomerulonephritis súlyosságával. Az antitestek koncentrációja a SCR aktivitás változásai szerint változik. Az Anti-ds DNS antitestek szintjének szignifikáns növekedése több héten keresztül és a komplementtartalom csökkenése a legtöbb esetben a klinikai exacerbáció előfutára. Közvetlenül a glomerulonephritis exacerbációjának idején az antitestek szintje csökkenhet.
Néhány betegben, akiknél SLE Anti-ds DNS antitesteket nem észleltek. Így a negatív vizsgálati eredmény nem mindig zárja ki a betegséget. Egyszeri esetekben (kevesebb, mint 2%) Anti-ds DNS antitestek alacsony koncentrációban megfigyelhetők olyan személyeknél, akiknek autoimmun betegség klinikai tünetei nincsenek.
Szintnövekedés: szisztémás lupus erythematosus (SLE); reumás ízületi gyulladás; Sjogren-szindróma; scleroderma; krónikus aktív hepatitis; epiáris májcirrózis; az Epstein-Barr vírus és a cytomegalovírus által okozott fertőzés.
Ezen antitestek kimutatása nagyfokú szülészeti patológiás kockázattal járhat (vetélés, méhen belüli magzati halál, ismeretlen eredetű meddőség)