A vállalatirányítás jellemzői a szolgáltató cégeknél - absztrakt, 2. oldal
1.2 A szolgáltató szervezetek sajátossága és megkülönböztető jellemzői
Ahhoz, hogy a szolgálat világosan és teljes körűen meghatározható legyen a polgári jogok tárgyává, meg kell kezdeni a fogalom értelmezésének eredetét. A szolgáltatás nyelvi értelmezésére való fellebbezés aligha tekinthető teljes mértékben gyümölcsözőnek ahhoz, hogy megértse természete a modern kapcsolatokban. A "szolgáltatás" orosz szóhasználatának halmaza félrevezető lehet ennek a jelenségnek a lényegét illetően.
Az élő nagy orosz nyelv 1882-ben megjelent szótárában a segítségnyújtás, a juttatások, az örömök. A termék definíciója csökken, két egymással összefüggő elemből áll: gól, amely egy szolgáltatás (segély), és azokat az eszközöket e cél elérésének (az a cselekmény, akik elkövetik a szolgáltatás). E két elem kombinációja alapvető fontosságú a szolgáltatás általános nyelvi fogalmához.
Gyakran lehetséges, hogy a szolgálat definícióját hasznos cselekvésnek, tetteknek, tetteknek vagy fellépéseknek általában megfelelni. Nyilvánvalóan ez a meghatározás túl általános. A szolgáltatásokat néha tevékenységnek nevezik, aminek következtében független termék, anyagi tárgy vagy anyagi érték nem keletkezik.
A szolgáltatási szektorban folytatott hazai szakirodalomban azonban a lakossági háztartási szolgáltatásokat termelési (termelési) és nem termelékeny, anyagi és nem anyagi kategóriákba sorolják. Következésképpen ez a meghatározás jelentős korlátozásokat is tartalmaz.
Annak megadásával, hogy a piacgazdaságban nyújtott szolgáltatás a csere egyik eleme, a "szolgáltatás" kifejezés további meghatározását idézhetjük.
A szolgáltatás a fogyasztónak a forrásokért cserébe nyújtott tevékenység: pénz, idő, kognitív erőforrások. A szolgáltatást jellemző tulajdonságok jellemzik, mint az implicit és instabil tulajdonságok, a szállítótól való elválaszthatatlanság és a nem-megőrzés időben. Ez a meghatározás feltárja a szolgáltatások lényegét, de nem különbözteti meg az anyagi javak és szolgáltatások megvalósítását.
V.J. A Stevenson, a feldolgozóipari cégek és a szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások elsősorban abban rejlenek, hogy egyesek kézzelfogható termékek előállítására összpontosítanak, mások pedig - a cselekvés elkészítésénél. A következő paraméterek különböznek (2. táblázat).
A tárgyi javak és szolgáltatások új paramétereinek megkülönböztető jellemzői
Véleményünk szerint részletesen meg kell vizsgálni a szolgáltatások és a megvalósult áruk előállításának különbségeit.
A szolgáltatásokat nyújtó cégek sajátosságaik miatt jobban érintik a fogyasztókat, mint a termelési cégek. A szolgáltatásnyújtás közvetlenül a fogyasztás helyén történik. A fogyasztókkal való kapcsolattartásuk miatt szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások a munkamódszereik megválasztásában korlátozottak lehetnek. Ráadásul a fogyasztók néha maguk is részei a rendszernek (például az önkiszolgáló vállalatoknak, például benzinkutaknak, üzleteknek, mosodáknak, internetes kávézóknak stb.).
Emellett a kézzelfogható termékek előállítására összpontosító szervezetek késztermékek készleteit is létrehozhatják, amelyek lehetővé teszik számukra a keresletváltozás okozta piaci sokkok kompenzálását. A szolgáltatásokat nyújtó vállalatok nem tudnak készleteket létrehozni, és érzékenyebbek a kereslet változásaira.
A szolgáltató üzemeltetésének költsége sokkal sokrétűbb, mint egy gyártó vállalat üzemeltetésének költsége. Minden alkalommal, amikor az orvos a beteggel, a tanácsadással és más szolgáltatásokkal dolgozik, a költségek között különféle különbségek vannak, és mielőtt meghatároznák őket, meg kell állapítani a probléma okait.
A gyártó cégeknek gyakran lehetősége van arra, hogy alaposan elemezzék a javasolt költség opciókat, és ezáltal racionális változást érjenek el a termékek körében. Következésképpen a gyártó cégek bérköltségeit pontosabban határozzák meg, mint a szolgáltatásokat nyújtó cégek.
Mivel a szolgáltatásnyújtás közvetlen kapcsolatban áll a fogyasztóval, a szolgáltatónak sokféle lehetőséget kell találnia az elvégzett munka tekintetében, míg a termelési cégek ritka kivételekkel nagyobb tőkeigényűek, és több lehetőségük van a gyártási folyamat gépesítésére.
A nagyfokú gépesítés és az automatizálás és az alacsony forgalom a termékskála a feldolgozóipari cégek elérték a ritmus és a termelés hatékonyságát cégek tevékenységei a szolgáltatási szektorban lassabb, az eredmények lényegesen eltérhetnek hatékonyságát.
A munkaerő termelékenységét egy ipari vállalatnál egyszerűbben meghatározza a termékválaszték bizonyossága. A szolgáltatásokat nyújtó cégekben a kereslet folyamatos változása és a munka típusának megváltoztatásának szükségessége miatt a munkaerő-termelékenység megteremtése lényegesen bonyolultabb.
A szolgáltatások minősége inkább megkérdőjeleződik, mint az áruk minősége, mivel a szolgáltatások termelése és fogyasztása időben egybeesik. A gyártási cégeknél a hibák kijavíthatók, mielőtt az áru eléri a fogyasztót.
A fenti definíciókból és összehasonlításokból a legtöbb szolgáltató a szolgáltatási szektorban meghatározza a szolgáltatások sajátosságait:
a szolgáltatások cselekvések vagy folyamatok;
nem anyagiak, nem tárolhatók;
minőségük változatosabb az anyagi anyagokhoz képest;
a szolgáltatások előállítása és fogyasztása egyidejűleg zajlik.
A szolgáltatások sajátosságai - a beszállítók elválaszthatatlansága, az instabilitás és a nem-megőrzés időben - előre meghatározzák a szolgáltatási tevékenység működésének és fejlesztésének irányítását.
A szolgáltatás elérhetetlensége azt jelenti, hogy a szolgáltatás nem vagy szinte lehetetlen megnézni, próbálni, hallani vagy megérinteni a vásárlás előtt. A képzési szolgáltatások vagy a turisztikai szolgáltatások megvásárlása előtt a fogyasztó nem tudja megbízhatóan értékelni a minőséget és a fogyasztás eredményét. Ezért, hogy csökkentse a bizonytalanságot a fogyasztó keres jeleket, amelyek tükrözik a szolgáltatás minősége, - az engedély, bizonyítványok a többi fogyasztó, belsőépítészet, udvarias személyzet, szórólapok és információk a honlapon a szállító.
A szolgáltatótól elválasztott szolgáltatás elválaszthatatlansága azt jelenti, hogy a szolgáltatást nyújtó személy e szolgáltatás részét képezi. Mivel a fogyasztó gyakran jelen van a szolgáltatások nyújtásában, a szolgáltató és a fogyasztó közötti kölcsönhatás fontos a sikerhez, mivel mind a beszállító, mind a fogyasztó befolyásolja a szolgáltatások minőségét és eredményét.
A szolgáltatásminőség bizonytalanságát előre meghatározza annak függése, hogy ki, hol és mikor nyújtja a szolgáltatást. Nem véletlen, hogy a fogyasztók hajlamosak arra, hogy lehetőség szerint orvosokat válasszanak, gyerekeket, fodrászatot, TV-csatornát és utazási vállalkozást válasszanak.
A nem biztonságos szolgáltatás miatt a készlet problémás. A szolgáltatásokat nem lehet későbbi eladásra vagy felhasználásra tárolni, mint termék kézzelfogható formában. A szálloda üres helyiségeit a látogatók nem fizetik ki, ugyanúgy, mint az üres helyek a színházteremben vagy a gépen, de készen állnak arra, hogy a szolgáltatást nyújtsák.
2. fejezet A szolgáltatási szektor szervezésének irányításának jellemzői
2.1 Szolgáltatás tervezése
Tervezés - az irányítási rendszer legfontosabb része, amely a tervek kidolgozásában, megvalósításában és nyomon követésében, végrehajtásában.
A tervezéssel kapcsolatos kérdések teljes köre két részre bontható:
· Tervezési technológia - a tervek alapelvei, módszerei és mutatói, a tervek információs támogatása.
Ebben az esetben a tervezés technológiáját filozófiája határozza meg.
A) A tervezett döntések elfogadásának szintje szerint szövetségi, regionális (köztársasági, regionális, regionális stb.) Tervek, területi (regionális, város stb.); konkrét szervezetek tervei, azok strukturális egységei és egyedi tervei.
B) A tervezési időszak szerint perspektivikus (hosszú távú és középtávú) és jelenlegi (rövid és működési) tervek vannak.
A hosszú távú tervek kidolgozása folyamatban van egy 5 évnél hosszabb időre, középtávú időszakra terjed ki 1 év 5 év között kidolgozott, rövid távú akár egy évig (éves, negyedéves, havi). Az operatív tervek egy évtizedre, egy hétre, egy napra kifejlesztett terveket tartalmaznak.
D) Az fokú irányítottság, azaz a kötelező végrehajtási tervek különbséget előre (kifejező néhány lehetséges ötletet a tervezett időszak) referencia (amely politikai ajánlásokat) és a politikai (kötelező a végrehajtás).
A rendszer megközelítése a tervek feltételeinek és szintjeinek a korrelációja.
A perspektivikus megközelítés célja a célok meghatározása, ami a hosszú távú tervek szerepét hordozza.
· A szolgáltatási tervezés részlegének megoldása;
· A szolgáltatások fejlesztésének valamennyi aspektusának kölcsönhatása.
Az arányosság az egyes elemek egyensúlya és a tervek aránya.
A federalizáció szövetségi tervek kombinációja, a régiók és szervezetek önálló tervezésével.
A tervezés folytonossága - a nagy időhorizontú tervek alapul szolgálnak a kisebb időszakokra összpontosító tervek elkészítéséhez, így a kialakított stratégiai célokat el kell érni.
A tervek érvényessége a tervezett feladatok indoklása a legmegfelelőbb tervezési módszerek segítségével.