Tündérmesarc, olvasható, bom-bom
Ez kissé megnyugtatta a szegény királynőt, akit nagyon feldúlt az a tény, hogy ilyen szörnyű baba született. Azonban, amint ez a gyerek megtanulkozott csiklandozni, azonnal elkezdett mondani bónuszokat, és minden cselekedeteiben annyi intelligencia volt, hogy lehetetlen volt nem csodálni. Elfelejtettem azt mondani, hogy egy kis csomót született a fején, és ezért beceneve volt: Ricke egy csomót. Ricke volt minden fajta neve.
Hét vagy nyolc év alatt két lány született egy szomszédos ország egyik királynőjéhez. Az, amely először jelent meg a fényben, szép volt, mint egy nap; annyira kedves volt a királynőhöz, hogy a környékbeli emberek féltek, bármennyire is túl sok örömet fog okozni. Ugyanez tündér, aki jelen volt a születése Riquet a bojt, és volt, és azért, hogy gyengítse a öröm, bejelentette, hogy a kis hercegnő nem bánta, és amennyire ő szép, így lenne hülye. Ez nagyon ideges a királyné, de pár perc múlva érezte még a bánat: szült egy második lánya, és ő nagyon csúnya.
- Ne hagyd, hogy megölöd, asszonyom - mondta a varázsló. - A lányát más tulajdonságokkal is díjazzák, és annyi intelligenciát kap, hogy az emberek nem fogják észrevenni a szépség hiányát.
- Isten adjon - felelte a királyné -, de lehetséges-e, hogy az idősebb, oly szép, kicsit bölcsebbé váljon?
- Ami az elme, asszonyom, nem tehetek érte semmit - mondta a boszorkány, - de nem tudok semmit, amikor a szépség, valamint nincs olyan dolog, amit ne tennék érted, akkor meg fogja kapni a Tehetséges vagyok -, hogy átadja a szépségét valaki, aki szereti.
Mivel a két hercegnők nőtt fel, szorozni, és tökéletes, és összességében ez csak egy beszédet a szépség az idősebb és a fiatalabb elme. Az igazság az, hogy az évek során a hiányosságaik is fokozódtak. A legfiatalabb bolond a szeme előtt volt, és az idősebb minden nap hülyék lett. Nem válaszolt semmit, amikor valamit kérdezett, vagy hülye dolgokat mondott. Ezen kívül ő volt annyira kínos, hogy ha átrendeződik a kandallópárkányon néhány porcelán dísztárgyak, akkor egyikük biztosan eltört, és amikor az ivóvíz mindig kiöntötte egy fél pohár a ruha.
Bár a szépség nagyszerű erény egy fiatalon, a fiatalabb lány mindig nagyobb sikert aratott, mint a legidősebb. Először a szépséghez rohant, hogy megnézze őt, hogy megcsodálhassa, de hamarosan mindenki eljutott az okos emberhez, mert kedves volt meghallgatni őt; csak akkor lehetett csodálkozni, hogy egy negyed óra után, még korábban sem volt senki sem a közeljövőben, és minden vendég körülvette a fiatalabbat. A legidősebb, bár nagyon hülye volt, észrevette ezt, és nem sajnálta, hogy minden szépségét megadja, csak azért, hogy fele olyan okos legyen, mint a nővére. A királyné, bármennyire is bölcs volt, időnként képtelen volt ellenállni a hülyeségnek, és a szegény hercegnő szomorúan majdnem meghalt.
Amint az erdőben, hová ment sírni a baj, ő megkereste egy férfi nagyon csúnya és kellemetlen megjelenése, felöltözve azonban meglehetősen nagyszerűen. Ez volt a fiatal herceg Riquet a köteg: szerelmes lány portrék, amelyek elterjedt az egész világon, elhagyta apja királyságát kedvéért öröm látni, és beszélni vele. Örültem, hogy egyedül találkoztam vele, közeledett hozzá, és amint tiszteletteljesen és udvariasan fogadta magát. Üdvözölte őt, mint jókedv, és amikor észrevette, hogy a hercegnő nagyon szomorú, azt mondta neki:
- Nem értem, asszonyom, miért olyan gyönyörű ez a személy, mint te, talán annyira szomorú? Bár büszkélkedhetek. hogy rengeteg gyönyörű embert láttam, mégis azt kell mondanom, nem láttam egyetlen embert, akinek szépsége emlékeztetne rád.
- Nagyon kedves vagy, uram - válaszolta a hercegnő, és nem jutott eszébe semmi más.
- A szépség - folytatta Ricke egy csomókkal - annyira jó, hogy minden másra cserélhető, és amikor megvan, akkor úgy tűnik számomra, hogy semmi sem okozhat szomorúságot.
- Szeretném - mondta a hercegnő -, hogy olyan csúnya legyen, mint te, de okosnak lenni, annyira gyönyörűnek, de hülyének.
- Semmi, asszonyom, nem szolgálja az elme ilyen biztos jelét, mint a távollétének gondolatát, és ez az ő természete, annál inkább van, annál inkább hiányzik.
- Nem tudom - mondta a hercegnő -, csak azt tudom, hogy nagyon ostoba vagyok, ezért szomorúságom megöl.
- Ha csak ez szomorít, asszonyom, könnyen megszüntethetem a szomorúságodat.
- És hogyan fogod megtenni? Kérdezte a hercegnőt.
- Hatalomban vagyok, asszonyom - mondta Rika a csomókkal -, hogy egész gondolkodni, hogy az a személy, akit jobban szeretni fogok, mint bármi más a világon. És mivel ez a személy maga, asszonyom, most magától értetődővé válik, ha ön csak beleegyezne, hogy feleségül vesz.
A hercegnő teljesen zavarban volt, és nem válaszolt.
- Látom - mondta Ricke egy csomókkal -, hogy ez a javaslat zavarba hoz, de nem vagyok meglepve, és megadok neked egy év határidőt, hogy döntést hozzon.
Princess annyira nem elég okos, és ugyanabban az időben, ő annyira szeretett volna, ő elképzelte, hogy ebben az évben nem lesz vége -, és hogy ő vette tette egy ajánlatot. Mielőtt megígérte Rikának, hogy pontosan egy évvel később feleségül veszi őt, teljesen másnak érezte magát, mint korábban. Most csodálatos egyszerűséggel beszélhetett mindent, amit akar, és okosan beszél, természetesen és természetesen. Ugyanabban a pillanatban kezdett Prince Rica, kedves és egyszerű beszélgetést, és olyan ragyogóan megmutatta azt az agyán, hogy Riquet a bojt, vajon ő adta neki több értelme van, mint magára maradt.
Amikor visszatért a palotába, az egész udvar nem tudta, mit gondol ez a hirtelen és rendkívüli átalakulás: a fentiek mind használják a tárgyaláson neki semmi, de butaság, így most lepte robusztus és végtelenül szellemes beszédet. Az egész udvar annyira örült, hogy lehetetlen elképzelni; Csak húga maradt nem túl boldog, mert ez már nem jobb, mint az elme most egy húga, ő közel van neki úgy tűnt, csak egy csúnya furcsaság.
A király elkezdett engedelmeskedni legidősebb lányának és gyakran az ügyekkel foglalkozó kamaráknak. Mivel e változás pletykája mindenütt elterjedt, a szomszédos királyságok fiatal fejedelmei megpróbálták megszeretni szerelmét, és szinte mindenki megkérte a kezét; de egyikük sem tűnt elég okosnak neki, és ő hallgatta őket, senkinek semmit sem ígért. De itt jött a herceg ilyen erős, olyan gazdag, olyan okos és olyan szép, hogy a hercegnő nem tudott segíteni, de érezni a hozzáállását. Apja, észrevette, hogy ő adta neki a vőlegény választását, és hogy a döntés csak tőle függ. Az okosabb ember, annál nehezebb döntést hozni egy ilyen esetben, ezért köszönetet mondott az apjának, kérte, hogy adjon időt arra, hogy gondolkodjon.
Véletlenül ugyanabba az erdőbe ment sétálni, ahol találkozott Rika herceggel, hogy szabadon gondolkodjon arról, hogy mit tegyen. Gondolva mélyen elgondolkodva, hirtelen fülsiketítő hangot hallott a lábai alatt, mintha néhány ember sétálna, rohanni kezdett volna. Figyelmesen hallgatta a szavakat. Valaki azt mondta: "Hozzátok ide ezt a bowleret!" És valaki más: "Add ide a kanna." És a harmadik: "tûzzön tűzifát". Ugyanabban a pillanatban a föld megnyílt, és a lábához a hercegnő látta, hogy egy nagy konyha, amely tele volt szakácsok, povaryata mindenki másnak, senki nem főz pazar lakomát. Húsz vagy harmincz tömeg elválasztott tőlük; vertelschiki voltak, bementek az egyik sétányok, ott telepedett le a hosszú, asztal, és shpigovalnymi tűk a kezükben, a kalapjukat róka farka a fejükre, elment dolgozni kórusban énekel egy dallamos ének. A hercegnő, meglepve ez a látvány, megkérdezte õket, kit dolgoztak.
- Ez, asszonyom - válaszolta a legjelentősebb közülük -, Ricke hercegnek, holnap az esküvője.
A hercegnő még jobban meglepődött, és hirtelen eszébe jutott, hogy pontosan egy év telt el attól a naptól kezdve, amikor megígérte, hogy feleségül veszi Rick herceget, alig bírta a lábát. Nem emlékezett erre, mert miközben ígéretet tett, még mindig hülyeség volt, és miután megkapta a hercegtől az elmét, amit ő adott neki, elfelejtette minden ostobaságát.
Ő folytatta a séta, de nem volt ideje, hogy menjen át, és harminc lépésre, ahogy megjelent, mielőtt Riquet a bojt, tele bátorsággal, egy szép ruha, nos, egy szó, mint a herceg készül az esküvőre.
- Látod, asszony, - mondta -, én hűségesen megtartotta a szavát, és nem kétséges, hogy te is, akkor jönnek ide, hogy teljesítse az ígéretét, és nekem a legboldogabb emberek között, add a kezed.
- Őszintén kijelentem - felelte a hercegnő -, még nem döntöttem úgy, ahogyan szeretném, és nem hiszem, hogy elfogadom.
"Meglepel, hölgyem!" Rika egy csomóval beszélt neki.
- Azt hiszem - mondta a hercegnő -, és persze, ha durva vagy hülye emberrel foglalkozom, nagy nehézségekbe ütköznék. „A szó szent hercegnő - mondta volna nekem -, és meg kell, hogy hozzám, ha egyszer megígérted!” De én azt mondom, hogy az ember a legintelligensebb a világon, így biztos, hogy képes lesz meggyőzni. Tudja, hogy mikor volt a hülye, én, majd nem mer hozzád - igen, hogyan akarsz most miután az elme, amit nekem adtál, és akiktől lettem jobban megkülönböztet, mint volt-e korábban, hoztam-e olyan döntést, amelyet akkor sem tudtam elfogadni? Ha valóban feleségül akarsz venni, akkor hiába mentett meg engem a hülyeségemtől, és megtanítottál, hogy mindent megértsek.
- Ha egy ostoba ember, mint az imént említett - mondta Riquet a bojt, - lehetővé válna, hogy szemrehányást, hogy változtassa meg az úton, akkor miért vagyok, asszonyom, nem teszik lehetővé, hogy tegyék ugyanezt, amikor a boldogságot az életemben? Mi a lényege, hogy az intelligens embereket rosszabbá teszik, mint azok, akiknek egyáltalán nincs okuk? Ezt mondja, te, aki annyira intelligenciával rendelkezik, és aki annyira bölcsebbnek tenné? De menjünk vissza az üzletbe. Kivéve a csúnyaságomat, mit nem szeretsz rólam? Nem vagy elégedetlen az én kedvesemmel, az elmémmel, az önelégítésemmel, a viselkedésemmel?
- Egyáltalán nem - mondta a hercegnő -, minden olyan benned tetszik neked, amit most felsoroltál.
- Ha igen - felelte Rika egy csomókkal -, nagyon boldog vagyok, mert a legboldogabb halandóvá tehetsz.
- Hogy lehet ez? A hercegnő meglepődött.
- Így lesz - Prince Rica mondta - ha szeretsz annyira, hogy szeretné ezt, és te, asszonyom, nem kétséges, tudod, ugyanettől a boszorkány, hogy a születésnapom kaptam egy mágikus ajándékot, és hadd adjak bölcsen bárki, akit szeretek, ti is kaptál ajándékot - csinálhatsz egy jóképű embert, akit szeretsz, és akarod tisztelni ezt a kegyelmet.
- Ha így van - mondta a hercegnő, - őszintén kívánom, hogy legyen a legszebb és kedves herceg az egész földön, és amennyire tudok, hogy ha egy ajándék szépség.
Mielőtt a hercegnő mondhatná ezeket a szavakat, mivel Ricke herceg már a legszebb, legszépebb és legkedveltebb emberré vált, akit valaha láttam.
Egyesek azt állítják, hogy a varázsló varázsa nem hibás, mert csak a szeretet teremtette ezt az átalakulást. Azt mondják, hogy a hercegnő, miután gondolt állandóságát a hódolója, szerénysége és a kiváló tulajdonságait az elme és a lélek, már nem veszi észre, milyen csúnya a teste, milyen csúnya arca: púp volt már, hogy ez valamiféle különös jelentőségű az ő Most már csak enyhe lejtést látott, és így örült neki. Azt is mondta, hogy a szeme úgy tűnt, hogy neki most még lenyűgözőbb, mert azokat köpni, mint ők látta a kifejezés a szenvedélyes szerelem és a nagy piros orra kapott néhány rejtélyes, sőt hősies vonások neki.
Akárhogyan is, a hercegnő megígérte Ricknek, hogy azonnal feleségül vegye, ha csak apja egyetértését kaphatja. A király, aki megtudta, hogy a lánya milyen magasra emeli Ricke herceget, aki nagyon okos és értelmes hercegként ismerte őt, örömmel látta, hogy a tónusza benne van. Az esküvőt másnap ünnepelték, ahogy Rika előrelátott a pálcával, és teljes mértékben egyetértett a régóta kiadott megrendelésekkel.
Fordítás a francia által A. Fedorov