Fejlesztési trendek lex mercatoria
Ez a cikk a lex-mercatoria mint a határokon átnyúló jogi kapcsolatok szabályozásának egyik legfontosabb eleme. A szerző meghatározza a lex mercatoria fejlődésének tendenciáit a tanítás, a nemzeti és a külföldi jogszabályok elemzése alapján.
A Lex Mercatoria mint a határokon átnyúló kereskedelmi kapcsolatok szabályozásának rendszere egyre inkább belép a modern kereskedelmi gyakorlat valóságába. A huszadik század közepétől kezdve ez a jelenség eredetileg csak radikális elméletnek tekinthető, amely valószínűtlen, hogy valaha is megvalósul. Azonban az ilyen szabályozási források népszerűsége, mint az Unidroit alapelvek vagy Incoterms, világosan jelzi, hogy a lex mercatoria már nem egyszerűen egy elmélet. Mindazonáltal még mindig sok vita folyik a tudományban vizsgált jelenségről. Az egyik legfontosabb kérdés az a lehetőség, hogy a törvények tulajdonságait lex mercatoria-ként ismerjék el. Más szóval, létezik-e olyan normatív rendszer, amely a jog megértésében különböző megközelítésekből indokolt?
L. Gumplowicz osztrák szociológus megjegyezte, hogy a jog a szabaduláshoz, az államtól való elválasztáshoz és önálló erőhöz kötődésének tulajdonítható. [5] Egyes pozitivisták azt is állítják, hogy a "jogrendszer" fogalmát nem az állam, hanem a társadalom kapcsolja össze. Mint O.V. A legígéretesebb Ablezgov az új törvényformák megjelenésének elmélete, ahol a törvényt a pluralizmus perspektívájából magyarázzák, és a jogi oktatás a civil társadalom különböző területein a globalizációs folyamatokkal kapcsolatban merül fel. E fogalom keretein belül olyan jelenség, mint a lex mercatoria, amelynek szükségessége nagyrészt a kereskedelmi kapcsolatok globalizációjának köszönhető, feltétlenül joga van a létezéshez. Annak ellenére, hogy a lex mercatoria szabványok még mindig meglehetősen szétszóródtak, ma sokkal részletesebbek, informatívabbak és a harmadik autonóm jogállamot alkotják.
Talán a lex mercatoria legfeltűnőbb fejlődési tendenciája jelenleg a normák rendszerezése és kodifikációja. Az első jellemzőt a K.P. Berger "Az új lex-mercatoria csúszómódosító kodifikációja" című munkájában, amely a "kúszó kodifikáció" nevét adja [16]. A lex mercatoria fogalmának egyik ellenfelének egyik fő érvét a normák közötti különbség, a világos források hiánya, a tartalom megteremtésének nehézségei. Időközben a lex mercatoria normáinak rendszerezése még a koncepció kialakulása előtt is megkezdődött. Az ilyen rendszerezés egyik első példája az Incoterms - a kereskedelmi feltételek nemzetközi áruszállításban való értelmezésére vonatkozó szabályok. Jelenleg nehéz túlbecsülni az Incoterms szerepét és jelentőségét a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok szabályozásában.
Mint ismeretes, a lex mercatoria nem korlátozódik a szerződéses szabályozásra. A kereskedelmi tevékenység bizonyos területein is léteznek olyan nem állami szabályozások, amelyek széles körben elterjedtek. Ezek közé tartozik például a londoni biztosítók egyesületeinek fenntartása és a York-Antwerp általános szabályainak szabályai. Ezeknek a forrásoknak a hatása olyan jelentősnek bizonyult, hogy rendelkezéseik tükröződtek a különböző államok jogszabályaiban. Például az RF Merchant Shipping Code sok tekintetben elfoglalta a York-Antwerp szabályait [7].
Egy másik fontos pont az a tendencia, hogy a nem állami szabályozás kiterjedjen a kereskedelemhez közvetlenül nem kapcsolódó különböző üzleti szektorokra. MV Majorin helyesen megjegyzi, hogy a kereskedelmi jog transznacionalizációja már túlszárnyalta az általános szerződési jog hagyományos határait [8]. Sőt, ha a művelet nemzetközi normáknak a biztosítás területén, szállítás, település - a jelenség nagyon ismerős, akkor itt a fejlesztés teljesen új intézmények - lex constructionis nemzetközi építőipari, lex finanziaria pénzügyi, lex Petrolia az olajiparban, stb .D.
Egyes tudósok úgy vélik, hogy ezek az intézmények nem függetlenek, hanem a lex mercatoria specialis kollektív fogalma jelölik ki. Ugyanakkor a lex mercatoria generalis az összes ilyen intézmény általános normáit képviseli. OV Ablezgova úgy véli, hogy a lex mercatoria kialakuló autonómia további bizonyítéka az ágak elkülönítése. Így lex maritima szabályozza kapcsolatok terén a kereskedelmi hajózás és a gyűjtemény tengeri szokások, szabályok és feltételek vonatkozásában a navigáció, függetlenül attól, hogy a nemzetközi határok és állam joghatósága. A Lex constructionis a határokon átnyúló építési szerződések területén szabályozza a kapcsolatokat. A szellemi tulajdonjogok interneten történő védelmére vonatkozó szabályok a lex electronica. Ezt az álláspontot támasztja alá a választottbírósági határozat abban az esetben államosítása Kuvait, az Egyesült Államok olajtársaság, ahol a választottbírósági hiánya miatt gyakori, hogy az Egyesült Államok és Kuvait jogelveket alkalmazzák lex Petrolia, amely szerves része az egyetemes lex mercatoria [1]. Ez a helyzet, véleményünk szerint, hátrányai vannak. Először is, még ha a lex mercatoria értelmezni - mint kereskedelmi „helyes”, akkor bizonyos intézmények, mint például a lex finanziaria vagy lex sportiva egyszerűen nem lehet benne, mert a jelentős anyagi különbségeket. Másodszor, nagyon kevesen vannak általános szabályok, amelyeket minden lex mercatoria specialis intézetben alkalmazni lehet. Alapvetően ezek a jog általános elvei, amelyek nem feltétlenül elegendőek a lex mercatoria "közös részének" kialakításához.
A modern lex mercatoria következő tendenciája a nemcsak a kereskedelmi döntőbíróságok, hanem az állami bíróságok egyre növekvő elismerése. Első alkalommal, nemzetközi szinten, nemzetgazdasági szabályozást választottak ki a Hágai Elvekben a nemzetközi szerződésekre alkalmazandó jog megválasztásánál. Felmerül azonban a kérdés: hogyan viszonyulnak a "jog", a "jogállamiság", a "lex mercatoria" fogalmai a jogválasztásra vonatkozó normákban.
Az ENSZ Közgyűlésének az elektronikus kereskedelemről szóló UNCITRAL-törvény elfogadásáról szóló állásfoglalása [13] egy kissé eltérő megközelítést tartalmaz. Az állásfoglalás 68. pontja kimondja, hogy "a jogot" a törvényi vagy közigazgatási jogszabályok, valamint a bíróságok és egyéb eljárási szabályok által létrehozott normáknak kell tekinteni. A törvény szerint nem szabad megértenünk azokat a törvényi szabályokat, amelyek nem tartoztak az állam jogrendszerébe, és néha lex mercatoria-nak nevezik. Így az állásfoglalás szerint a lex mercatoria a "jogszabályok" fogalmába tartozik, azaz jogállamiság. A világ számos vezető döntőbíráskodójának szabályaiban lehetőség van arra, hogy a szerződésen, a nem állami származáson alapuló elveket és szabályokat egy ilyen megfogalmazás alapján választják meg. Például a Nemzetközi Választottbíróság (ICC) szabályai [21] 21. cikke kimondja:
Az Osztrák Gazdasági Kamara Nemzetközi Választottbírósági Szabályzata [11] 27. cikke megállapítja, hogy a választottbíróság a vitatott rendet a felek által elfogadott jogszabályok vagy szabályok szerint rendezi. Az ICAC szabályainak az RF CCI [12] 26. cikkében kimondja, hogy az ICAC a jogvita tárgyát képező jogvitáknak megfelelően rendezi a vitát, amint azt a felek a jogvita megalapozottságára vonatkozóan választották. Ezenkívül minden esetben az ICAC a szerződés feltételeinek megfelelően dönt, és figyelembe veszi az ügyletre alkalmazandó kereskedelmi vámokat.
Az 1. bekezdés szerinti 31. cikke a szövetségi törvény „A választottbírósági (választott) az Orosz Föderáció” [14], a választottbíróság eldönti a vitát szerint a jogszabályok, amelyek a felek jelezték azt alkalmazni kell az érdemi vitát. A cikk szó szerinti értelmezésén alapulva, amely magában foglalja az "orosz törvény" és a "külföldi jog" szót, ez a rendelkezés egy adott állam jogrendszerének kizárólagos használatát írja elő. A (2) bekezdés azonban előírja, hogy a választottbíróság a szerződés feltételeinek megfelelően és az alkalmazandó vámok figyelembevételével határoz.
Így a lex mercatoria fő trendjei jelenleg:
1. A lex mercatoria, mint normatív entitás doktrinális elismerése a jogi pluralizmus koncepciója alapján;
2. A lex-mercatoria normák rendszerezése és kodifikációja nemzetközi szervezetek által;
3. Befolyásolja a lex mercatoria a kapcsolódó iparágakban kereskedelmi élet, ami ezzel jár előfordulása hasonló lex mercatoria szabályozó rendszerek, mint például a lex finanziaria, lex informatica, lex sportiva, stb.;
4. A lex mercatoria bíróságok és választottbírósági eljárások elismerése a transznacionális szabványok alkalmazását lehetővé tevő szabályozó struktúrák javítása miatt.