Tapasztalat 7
Tapasztalat 7.1. Metán termelés
Az alkánokat a laboratóriumban állítják elő úgy, hogy a karbonsavak nátrium-sóit nátrium-hidroxiddal keverjük össze. A dehidratált nátrium-acetát és a nátrium-hidroxid keverékét egy száraz csőbe helyezzük a cső térfogatának egyharmadára. A csövet gázzal ellátott gázcsővel ellátott parafával lezárják, és a keveréket a gázégő lángjában hevítik. Kipufogógáz - metán
Tapasztalat 7.2. Metán elégetése
A 7.1. Kísérletben képződött metán meggyullad. Kékes, nem fénylő láng ég. Ha porcelán poharat vezet be az égő metán lángjaiba, akkor nincs fekete folt a koromról. A metán égési reakciója a séma szerint történik
Helyezzük az együtthatókat a reakció egyenletébe.
Tapasztalat 7.3. A metán és a brómvíz aránya
Egy kémcsőbe 3-5 csepp brómvizet helyeznek el, és egy evakuált metánnal ellátott gázkivezető csövet vezettek be (a 7.1 kísérletben). A metánt egy percig engedje át. Az elszíneződés nem következik be.
Tapasztalat 7.4. A metán és a kálium-permanganát aránya
6 csepp kálium-permanganát oldatot helyezünk egy kémcsőbe, és egy gázkivezető csövet vezetünk be (a 7.1 kísérletben). Egy percig metánt engednek át. A megoldás elszíntelenedése nem következik be.
8. kísérlet: A folyékony alkánok kémiai tulajdonságai
Tapasztalat 8.1. Az oktán és a kálium-permanganát aránya
5 csepp oktánt helyezünk egy kémcsőbe. Ezután 5 csepp kálium-permanganát oldatot adunk a csőhöz. Az oldat elszíneződését nem észlelik, ami az oktán oxidációs reakciók stabilitását bizonyítja
Tapasztalat 8.2. Az oktán és a bróm víz aránya
5 csepp oktánt helyezünk egy kémcsőbe. Ezután 3 csepp brómvizet adunk a kémcsőbe. Az oldat elszíneződését nem észlelték, ami bizonyítja az oktán stabilitását az addíciós reakciókhoz.
Tapasztalat 8.3. Oktán és izooktán katalitikus brómozása
Két tesztcsőben helyezzünk el kis mennyiségű folyami homokot és vasdarabot, majd adjunk hozzá 5 csepp oktánt és 3 csepp brómoldatot a CCI4-ben az első csőbe. A második vizsgálati csőben 5 csepp izooktánt (2,2,4-trimetil-pentánt) és 3 csepp brómoldatot adunk hozzá CCI4-ben. A csövek tartalmát vízfürdőben melegítjük. A tesztcsövekben a csipeszek vízzel megnedvesített indikátorpapírt készítenek. A második vizsgálati csőben végzett fűtési folyamat során a bróm színe eltűnik, és a jelzőfény a pirolízis miatt hidrogén bromid felszabadulása miatt piros színűvé válik. Ez az izooktán katalitikus brómozását jelzi. Az első, oktánnal ellátott csövet még egy gázégőre melegítjük addig, amíg a bróm teljesen elszíneződik. Ebből a kísérletből kiderül, hogy az oktán katalitikus brómozása szigorúbb körülmények között történik, mint az izooktán. Írja le az ezeknek a folyamatoknak megfelelő reakcióegyenleteket.
Tapasztalat 8.4. A koncentrált kénsav alkánokra gyakorolt hatása
3 csepp oktánt és 2 csepp koncentrált kénsavat helyezünk a csőbe. A cső tartalmát összekeverjük. A keverés végén az elegyet két rétegre rétegezzük: a felső réteg alkán és az alsó kénsav. Az Alkanes normál körülmények között nem reagál koncentrált kénsavval.
Tapasztalat 8.5. A koncentrált salétromsav alkánokra gyakorolt hatása.
3 csepp oktánt helyezünk egy kémcsőbe, és 2 csepp koncentrált salétromsavat adunk hozzá. Az elegyet keverjük. A vizsgálati csőben nem változik meg.
1. Hány liter levegő n.u. Szükséges 5 liter propán égetése?
2. Írja le a heptános izomerek szerkezeti képletét, és nevezze meg őket.
3. Melyik halogénszármazékokból 2,4-dimetil-pentánt lehet előállítani a Wurz-reakcióval?
4. 8,8 g szénhidrogén égetésekor 26,4 g (IV) szén-monoxidot és 14,4 g vizet hoztunk létre. Az anyag sűrűsége a hidrogén fölött van. Keresse meg a szénhidrogén molekuláris képletét.
Az alkének homológ sorozata a Cn H2n általános képlet. Az alkének szénhidrogének, amelyek molekuláiban egy kettős kötés van a szénatomok között. Ez áll # 963; - és π-kapcsolatok. A C = C kettős kötés hossza 0,133 nm, ami sokkal kisebb, mint az egyetlen kötés hossza (0,154 nm). A kettős kötés energiája kevesebb, mint az egyetlen kötés energiaának kétszerese. Ez azt jelenti, hogy a szénatomok közötti π-kötés kevésbé erős, mint a # 963; -csatlakozás. Ez megmagyarázza az alkének nagyobb arányú reaktivitását az alkánokhoz képest. Különböző reagensek kettős kötésénél a π-kötés megszakad, és (reagensek) a kettős kötés helyén kapcsolódnak. Az alkéneket addíció, oxidációs és polimerizációs reakció jellemzi.