Speciális - orosz nyelv
1. A modern orosz nyelv az orosz történelem történeti fejlődésének szakaszaként. A modern orosz nyelv kronológiai kerete. Az irodalmi nyelv, mint az egész nép nyelvének egységes formája. Az irodalmi nyelv írásbeli és szóbeli formái, főbb különbségeik. Normák és nem-módosított beszéd. A modern orosz nyelv funkcionális stílusai.
2. A fonetika tárgya. A beszéd hangja és jelentése. A fonetika (artikulációs, akusztikai, funkcionális) tanulmányozásának különböző aspektusai. A beszédhangok artikulációs jellemzői. A hangzó beszéd tanulmányozásának módjai: közvetlen megfigyelés és introspekció, instrumentális módszerek, kihallgatás. A nyelv fonetikai eszközei: hangok, stressz, intonáció. A hangfolyam megosztásának alapvető hangzású egységei: kifejezés, beszédórák (szintagma), hangzásbeli szó, szótag, hang. Fonetikus transzkripció.
3. A hangfolyam hangjaiban bekövetkezett változások, amelyek a pozíciójukból erednek, és a nyelvben hatályban levő hangtani törvények feltételezik. Különböző típusú helyváltoztatások. Összefonódó magánhangzó fonémák; váltakozó mássalhangzó fonémák; egy fonéma váltakozása fonémák kombinációjával, nem magyarázható az orosz nyelv hangtani törvényeinek hatásával.
4. Fonológia. Különböző fonológiai iskola orosz nyelvészetben: Moszkva Phonological School (MFSH) és a leningrádi fonológiai School (LFSH). A modern orosz nyelv fonémáinak rendszere. A magánhangzók és a mássalhangzók összetétele. A magánhangzó fonémák rendszere. A mássalhangzók rendszere. A fonémák szintagmatikája és paradigmatikája.
5. A szó fogalma a nyelv alapegységének. A szó legfontosabb jelei és funkciói. Alapvető megközelítések a szó lényegének meghatározásához a nyelvtudomány történetében. A szó szemantikája. A szó lexikai jelentése (LZ). Egy szó lexikai jelentésének szerkezete. Az LZ szavak fő típusai. Egy szó és egy tárgy. Szó és fogalom. A szó lexikai és nyelvtani jelentésének kölcsönös összefüggése.
6. Szisztematikus kapcsolatok az orosz szókincsben a szemantika szempontjából. Az orosz nyelv szisztematikus rendszere. Szemantikus és ideográfiai területek. A szemantikai mezők tipológiája. Monoszémia és polysemy a szókincsben. A polysemy megjelenésének, annak a nyelvben való jelentőségének módjai. Poliszemantikus szó mint szemantikus mikrorendszer. A többértékű szó lexikai-szemantikai változata. A többértékű szó lexikai jelentésének szerkezete.
7. A lexiko-grammatikai szavak csoportjai mint paradigmatikus kapcsolatok a szókincsben. A lexiko-szemantikus csoportok és a tematikus szócsoportok aránya. Szinonimika mint paradigmatikus kapcsolat a szókincsben. Szinonimikus sorozat nyitott lexiko-szemantikus mikrorendszer. A szinonim sorozatok összetétele oroszul. A szinonimikus sorozat szerkezete. A szinonimikus sorozat domináns szava. A szinonimák megjelenésének módjai a nyelvben és a beszédben. A szinonimák fő funkciói a szövegben.
8. Antonimia, mint paradigmatikus kapcsolat a szókincsben. A lexikális névváltozatok típusai. Az antonyms stílusos funkciói. A homonímák származásának módja az orosz nyelvben. Homonímák típusai. A homonímák funkciói a beszédben. A parónia. A paródiák megjelenésének okai. A parónia típusai. Paronímák használata beszédben: zavar (mint hiba) és ütközés stilisztikai eszközként. Paronomia és annak stilisztikai célja.
9. A mondatfogalom fogalma. A mondat jelei. Phraseology és szó. Phraseology és word combination (szabad és szintaktikailag kapcsolódó). Szoros és széles körű megértése az orosz nyelv frázisos összetételének. A mondatszemantika. A mondatok típusai. A mondategységek alapvető osztályozása. Az orosz frazeológia forrása.
11. Az orosz nyelv szókincsének és szószedelmének eredete. Eredeti orosz szókincs és frazeológia. Hitelfelvétel az orosz történelem történelmének különböző időszakaiban. A hitelfelvétel típusai. A szavak és frazeológiai egységek kölcsönzésének okai. A hitelek behatolásának módjai. Az öreg szlavism az orosz szókincs és a mondatszerkezet összetételében, fonetikus, szemantikai és szószerkezeti jellemzőikben. A régi szlávok sorsa az orosz nyelvben. A szlávok funkciói.
12. Aktív és passzív készletek szókészlete és frazeológiája. Történelem és archaizmus. Az archaizmus típusai. Neologizmusok. A különbség a neologizmusok és a potenciális és alkalmi szavak között.
14. A morféma tanítása. Morpheme, mint a szó jelentős része. A morfémák korlátozása az alapítványoktól a minimalitás alapján. A morfémák értékének meghatározására szolgáló módszerek. A morfém típusai. A morfémák osztályai. A morfémák osztályozása. Morph és morféma. A morfák morfémákká való ötvözésének kritériumai: a jelentés és a formális közösség identitása. Egy morféma allomorfjai és változatai. Történelmi változások a szó összetételében: kihallgatás, újbóli kiterjesztés, szövődmények. A csatlakozás mértékének megváltoztatása.
15. A származékos, a nem származékos és a termelési alap fogalma. A termelés és a motiváció összefüggései. Integritás és termelés. A decorreláció mint a származékok korrelációjának változása és az idő tengelyen való termelés. Termelési típusok. A szóalakítási sorozat és a szóformáló paradigma a termelési típusok mérési egységeinek. Származékos származékok és származékok közötti összefüggések szemantikai típusa.
16. A szóalakítás módja. A szavak létrehozásának módjai, amelyeknek van egy alapja. Szavakat, amelyeknek több termelési alapja van. A szóalakítás morfológiai jellemzői. Alternatívák a morfémákon és a morfém varráson belül. A morphonema fogalma. Submorf. A termelő bázisok csonkolása. A csonkítás típusai. Interfiksatsiya. A morfémák elrendelése.
18. A beszéd részei nyelvtani kategóriákként. A beszéd egyes részeinek orosz nyelvészetben való osztályozásának alapelvei. A beszéd egyes részeinek jelei. A beszéd és lexiko-grammatikai kategória része. A beszéd egyes részei jelentősek és hivatalosak. Az orosz nyelv beszédének részei az iskolai nyelvtanban. A nyelv átjárhatóságának jelensei a nyelv grammatikai struktúrájában.
21. A számok jelentősége, morfológiai jellemzői és szintaktikai jellemzői. A számok lexikai és grammatikai kategóriái. Az ordinális számok kérdése. Számok száma összetételben. Kvantitatív számok: a nyelvtani jellemzők, a deklináció, a kvantitatív számok szinaptikus kapcsolatainak jellemzői főnevekkel. Kollektív számok, összetételük, nyelvtani jellemzőik, felhasználásuk. Frakcionális számok, azok szemantikája, szerkezete, a deklináció jellemzői.
22. A névmások jelentése, nyelvtani tulajdonságaik. Pronouns kiejtése a beszéd más részei alapján: névmások-főnevek, névmások-melléknevek, névmások-számok, pronominal adverbek. A névmások rangja érték szerint. Morfológiai jelek, deklináció, különböző kategóriák szintaktikai funkciói és beszédbeli használatuk jellemzői.
25. A verbális cselekvési módszerek lexikai-grammatikai kategóriái. A tökéletes és tökéletlen típusú igék hatásmechanizmusa. Faj pár a verbális cselekvési módokon belül.
30. Az áldozás szó szerinti formában. Az úrvacsora jelentése. Kedves, ígéretes és a résztvevők időtartama. Valódi és passzív résztvevők, oktatásuk, jelentéseik. A résztvevők szintaktikai funkciói. A résztvevők melléknevezése. A gerundivá, mint szóbeli forma. A verbális számtan értéke. A gerundok típusa, átjárhatósága és ígérete. A verbális részek szintaktikai funkciói. A tökéletes és tökéletlen fajok gerundjainak kialakulása. A gerundok használata a modern orosz nyelvben. A gerundok átmenet a beszéd egyéb részeihez.
32. Modális szavak, mint a szavak különleges osztályai. A modális szavak jelentése, szerkezete és szintaktikai funkciója. A modális szavak sorszáma érték szerint. A beszéd különbözõ részeirõl a modális szavak kategóriájába való átmenet.
33. A beszéd szolgáltatásai. Az előadás a beszéd szolgáltatási részeként. Szemantika és az előterjesztések szintaktikai használata. A prepozíciók sorai a struktúrában. A prepozíciók szemantikai csoportjai. Az előterjesztések szinonimója. Az Unió. Szemantika és kötőszavak használata. A szakszervezetek nem származékosek (antidividánsok) és származékaik. A koordináló és alárendelt szakszervezetek sorai. A szövetségek polysemije. A szövetségek szinonimája. Részecskéket. A részecskék funkciói a beszédben. A részecskék kibocsátása értékenként. A beszéd egyéb részeinek részecskékké történő átalakulása. Az interjút külön szavak csoportjaként. Az interjectek érték- és szintaxisfunkciói. Érzelmek szemantikai bitjei. A beavatkozások beavatkozása a társ-
stavu és az oktatás. Az onomatopoetikus szavak, mint a szavak különleges csoportja. A különbség az onomatopoétikus szavak és az interjektumok között.
34. A szintaxis tárgya. A szintaxis és a szókincs kapcsolata, a szóalakítás, a morfológia és a fonetika. Szintaktikus egységek rendszere: egy mondat, egy egyszerű mondat, összetett mondat, mint a szintaxis alapvető egységei. A szintaktikus egységek többdimenzióssága (logikai, szerkezeti, szerkezeti-szemantikai és kommunikációs szempontok). A szó (szintaxis) szintaktikai formája és a komplex szintaktikai egész szintaktikai egységek kérdése.
35. Szintaktikai kapcsolatok (alárendelt és megértő) és kifejezési eszközök: szóalakok, szolgálati szavak, tipizált lexikai elemek, szórend, intonáció. Az orosz nyelv szintaxisának tanulmányozásának fő szakasza. Modern irányok a szintaxis vizsgálatában.
37. Javaslat fő kommunikációs egységként. A javaslat jelei: nyelvtani szervezet, intonacionális tervezés, szemantikai teljesség. A predikativitás a mondat fő grammatikai jele (modalitás, szintaktikai idő, szintaktikai arc). A mondatok funkcionális fajtái: narratív, kérdőíves, motiváló, opcionális (kifejező vágy).
38. Egy egyszerű mondat szerkezeti és szemantikai típusa. Egyszerű mondat előrejelző alapja. Egyszerű mondat szerkezeti tervei. A minimális és kiterjedt szerkezeti diagramok fogalma. Az egyszerű ajánlattételi rendszerek különböző megvalósításai. Nem szabad (frazeológiai) struktúra javaslata. Egyszerű mondat paradigmái (teljes, hiányos).
39. A javaslat fő tagjai. Tárgy, szemantika és kifejezési módok. A predikátum. A predikátum valódi és grammatikai jelentése, kifejezési módok. A predikátumok osztályozása. A komplex predikátum kérdése. Az összetett verbális predikátum és a tárgy és a tárgy infinitív verbális kombinációi közötti különbség. A predikátum és a tárgy közötti kapcsolat. A predikátum nem koordinált formái. Hibák a fő tagok kapcsolatának megtervezésében.
40. Szótlan és elosztott ajánlatok. A javaslat másodlagos tagjai kérdése. A javaslat fő és függő másodlagos tagjai. A verbális másodlagos tagok típusai (kiegészítés, meghatározás, körülmény), típusok és kifejezési módok. Dupla szintaktikai kapcsolatú mondatok (duplexek) tagjai. A meghatározó tényezők, a determinánsok típusa. A javaslat fő és másodlagos tagjai szinonimája.
41. Egy egyszerű mondat szerkezeti-szemantikai típusai. Oszthatatlan és illetlen. A büntetés-javaslatok típusai: két részből és egy részből áll. Egyetlen mondatmondat típusai. Az általánosított személyes, genitív és vokális javaslatok kérdése. Az egynyelvű mondatok rendszere az iskolai nyelvtanban. Az egyrészes mondatok szinonimája. Egyrészes és két részből álló mondatok szinonimája. Befejezetlen mondatok, típusuk. Az elliptikus mondatok kérdése. A hiányos és elliptikus mondatok stílusjegyei.
42. Egy egyszerű mondat szövődménye: szemantikai szövődmény; a strukturális és szemantikai szövődmények típusai. Homogén kifejezésekkel kapcsolatos javaslatok. Javaslatok különálló tagokkal. Az ilyen mondatok polipozitivitásának kérdése. Formális kifejezésmód
zheniya elszigetelten. A mondat tagja értelemszerű szövődménye (az semiprokativnosti értéke, saját szubjektív-modális értéke, további körülményes jelentőség, stb.) Az elszigeteltség oka. Általános és különös elszigetelési feltételek.
43. A javaslatok tényleges megosztása. A mondat dinamikus szerkezetének fogalma. A mondat tárgya és rema. Eszközök a mondat tényleges megosztásának kifejezésére: intonáció, szórend, kifejezés és logikai stressz, részecskék, speciális szintaktikai konstrukciók. A mondat tényleges felosztásának és a mondat szemantikai szerkezetének a korrelációja, szintaktikai osztódásával. Javaslat és kijelentés.
44. Összetett javaslat többdimenziós egységként. Egy összetett mondat formális aspektusa, a nyelvtani forma fogalma és egy komplex mondat grammatikai jelentése. Egy komplex mondat sémája: annak összetevői, számuk, elhelyezkedési sorrendjük, a predikciós részek összekapcsolásának típusa és annak kifejeződései. Az általános grammatikai jelentést kifejező rendszerek összetétele, valamint a kifejezetten nyelvtani jelentéseket kifejező rendszerek. A komplex mondatok általános besorolása: szövetséges és számtalan mondatok, szövetséges összetett és egyesült összetett javaslatok.
45. Komplikált mondatok. A szakszervezetek írása, mint a közös nyelvtani jelentés kifejezésének fő eszköze. A predikciós részek kommunikációs eszközei az összetett mondatok összetételében és kifejezéseként kifejezett grammatikai jelentések. Az írásjelek összetett mondatban, a szakszemélyzetben lévő vessző hiányában és / vagy.
46. Egy összetett mondat fogalma. A fő és alárendelt záradékok meghatározása. A közvetlen és visszaadott benyújtás kérdése. Egy osztatlan és lefejtett struktúra összetett mondatai. E javaslatok jelei.
47. Nem szakszervezeti összetett mondatok. A predikciós részek kommunikációjának legfontosabb eszköze egy feltétel nélküli mondatban. A nyelvtani jelentések rendszere. Írásjelek egy számtalan összetett mondatban.
48. A monologikus és dialógus beszéd komplex formái. Komplex szintaktikus egész strukturális szemantikai egységként. Egy összetett szintaktikus egész struktúrája. A kommunikáció eszközei, a kommunikáció típusai. A komplex szintaktikai egészek típusai. Az időszak a monologikus beszéd megszervezésének különleges formája. Az időszak szerkezete, szerkezete és intonációja. A bekezdés mint stilisztikai és kompozíciós egység, a bekezdés szerkezete és szerepe a szövegben.
50. Az írás csökkenése, mint az írásos időszak fonetikai folyamata és az utolsó közös szláv változás. A csökkentési folyamat mechanizmusa csökkent. Az okok kérdése: a tudományban meglévő hipotézisek, erősségeik és gyengeségeik. A red-tsirovannyh csökkenésének ideje az északi és déli keleti szláv területeken. A veszteség feltételezett szakaszai a gyenge pozíciókban és a hangzásban a különböző pozíciókban erősek. Az esés visszaverődése a betűre csökkent. A b és b betűk sorsa.
51. A szerkezetben csökkentett szótagok bukásának következményei. A régióban csökkent a magánhangzók és a mássalhangzók csökkenése. Új hangzásrendszer orosz nyelvű megfogalmazása - egyhangzó típusú, amely az eredeti énekhangrendszer helyébe lépett.
52. Átmeneti E A. Az a kérdés, hogy mikor és miért az átmenet E O. feltételei fonetikus átmenet E O akayuschih és okayuschih mondja a tükörképét az irodalmi nyelvet. Átmeneti ellentmondás.
53. Az akanya származásának kérdése. A fő tudományos hipotézisek az akanya megjelenésének időjáról, helyéről és okairól. Az akanya megjelenése a moszkvai koinában. Az akanya hatása a helyesírásra és a grafikai rendszerre: a kiegészítő szavak megjelenése a magánhangzókat jelző betűkhöz.
54. A hang története, amelyet a yat betű jelez. A sistergődés és a C 'története. A sors sh'ch ', zh' az irodalmi nyelvben és a különböző dialektusokban.
59. A melléknév története. A névleges és pronominal melléknevek eredete. Az ellenzék pusztítása a bizonyosság értékére - a szintaktikai függvény ellentétének bizonytalansága. A névleges melléknevek története. A pronominal melléknevek története.
60. Az összehasonlító fokozat megnevezései és pronominális formái, oktatásuk és történelmük. Az összehasonlító és szuperlati fok modern formáinak eredete.
64. A múlt idejének története. A múlt idejének négy formája paradigmái. A tökéletlen történelem a társalgási nyelvben és a könyvkönyvi hagyományban. A történelem a aorist a beszélt nyelv, és egy könyvet író hagyomány nyomai a aorist a modern orosz nyelv. History régmúlt, kialakulhatna egy új formája tökéletes régmúlt formája a segédige egyedül lenni, nyomokban régmúlt modern nyelvjárások és az irodalmi nyelv. Tökéletes, a formáció folyamatának és eredménye, a modern időformából.
65. A feltétlen hangulat és annak története. Szubjektív hangulat és története.
67. Az ige hozzárendelési formáinak története. A valódi és passzív jelen aktuális és múltbeli feszültsége. Formájuk eredete és története, névleges és pronominalis. A mai jelen aktuális résztvevők egyházi szláv eredete. A verbális részek igazi ígéretének őszi formáinak eredete
Speciális - germán nyelvek