Honnan tudjuk, mi van a Föld közepén?

Melyek a csillagok? A nap mindig ragyog? A bolygó ütközhet? Melyik bolygó a legmagasabb hegyek? Miért mozognak a kontinensek? Mi a szeizmikus öv? Mi okozhat forró villanást? Hogyan meteorológusok előre jelzik az időjárást? Válaszok ezekre és más kérdésekre, amelyeket a könyvünkben talál. Minden kis örömmel fedezi a fedelet, hogy megtudja, mi a szülők és a barátok még nem tudnak! A legérdekesebb a csillagok, a mi és más bolygók - a leginkább kíváncsi!

Könyv: Ki az, aki a csillagok és bolygók világában

Honnan tudjuk, mi van a Föld közepén?

Honnan tudjuk, mi van a Föld közepén?

Mivel a tudósok (még az eszközök segítségével sem) nem tudnak mélyen behatolni a Föld belsejébe, kénytelenek lesznek más módszereket felhasználni belső tartalmának vizsgálatára.

Az egyik ilyen módszer a vulkánkitörések tanulmányozása. A forró gázokat és az olvadt kőzetet a felszínre dobják, ami azt jelzi, hogy a Föld nagyon forró. Egy másik módszer a földrengések vizsgálata. A földrengések során bekövetkező hullámok a Föld belsejének röntgenképi képét alkotják.

Amikor földrengés következik be, különböző típusú rezgések terjednek minden irányban a sziklákon keresztül. Ezeket a hullámokat szeizmikus hullámoknak nevezik. Különböző sebességeken haladnak át különböző anyagokon, és az irányuk megváltozik, amikor egyik sziklafajta másikba kerül. Ezeknek a hullámoknak a tanulmányozása rendkívül érzékeny műszerek segítségével a tudósok megtudhatják, mi található a Földön. Észrevették, hogy a 2880 km-es mélységben hirtelen megváltozik a szeizmikus hullámok mozgásának iránya. Egyes hullámok megváltoztatják az irányt, mások teljesen csillapodtak. Ezért ezen a mélységen változtatni kell az anyagban. A földrengésből származó lökéshullámok különböző időkben különböző szeizmikus állomásokat érnek el. Ez részben annak az anyagnak tudható be, amelyen keresztül a hullámok elmúlnak. Ez a másik kulcs a Földön belüli felfedezésének.

Itt csak egy rövid válasz a kérdésre, mi van a Földön: a felső réteg, a kéreg, kemény sziklákból áll. Vastagsága 48 km a kontinensek alatt és 5 km az óceánok alatt.

A kéreg alatt egy köpeny, amely szintén kemény sziklákból áll. A mélység 2880 kilométerre esik. A Föld belső része a mag. Van egy külső, folyékony mag, amely alapvetően olvadt vasból és nikkelből áll, belsejében belső szilárd fém mag van, átmérője körülbelül 2560 km.