Emésztőmirigyek
1.3 Nyálmirigyek
2. Gyomorhurut
3. A vékonybél mirigyei
A komplex és sokoldalú emberi élet az anyag- és energiafogyasztással jár együtt, így az embernek folyamatosan be kell vezetnie az anyagot olyan anyagokba, amelyek energia- és műanyag szükségleteit biztosítják. A szervezetnek szüksége van energiára, műanyagra, a belső környezet kialakításához szükséges elemekre, az emésztőrendszer elégíti ki.
Az emésztőrendszer olyan szervek komplexe, amely az emésztési folyamatot végzi. Ennek a rendszernek az a fő funkciója, hogy enni, mechanikusan és kémiai úton kezelni, a tápanyagokat monomerekké emészteni, újrahasznosítani és elkülöníteni a feldolgozatlan összetevőket. Emellett az emésztőrendszer eltávolítja bizonyos metabolikus termékeket, és számos olyan anyagot (hormonokat) termel, amelyek szabályozzák az emésztőrendszer működését.
Az emésztőrendszer áll az emésztőrendszer cső - gyomor-bél traktus (szájüregben, garat, nyelőcső, gyomor, vékony- és vastagbél) és emésztési mirigyek túli, de kapcsolódó csatornák (nagy nyálmirigy, máj és a hasnyálmirigy).
A emésztőmirigyet fontos szerve az emésztőrendszer. Emésztőrendszereket állítanak elő, és elválasztják őket az ürülékcsatornáktól az emésztőcsatorna különböző részeiig. Ezek a gyümölcslevek emésztő enzimeket és egyéb anyagokat tartalmaznak. Az emésztési mirigyek közé tartozik a nyálmirigyek (szekretálnak nyál), gyomorrák (szekretálnak gyomornedv), a rák, a vékonybél (szekretálnak emésztőfolyadék), hasnyálmirigy (hasnyál kivonatok) és a májban (titokban epe). Ezek a mirigyek szerkezetben és méretben különböznek egymástól. Némelyikük - rák a gyomor és a vékonybél - mikroszkopikus szervezetek és szervek vannak a falak. A nyálmirigyek, hasnyálmirigy és a máj anatómiailag független parenchymás szervek kapcsolódó tápcsatorna a kiválasztó csatornákat.
1. Nagy emésztőrendszernek
A máj a legnagyobb mirigy (a felnőtt súlya kb 1500 gramm). Számos funkciót végez az emberi testben. Az embrionális időszakban a májban vér, ami fokozatosan elhalványul végére a magzati fejlődés és születés után leáll. A szülés után, illetve a kifejlett májfunkció főként az anyagcserét. Mivel emésztőmirigyet a máj a epe, amely a kiválasztó vezetékre szállítjuk a patkóbélbe, ahol, miatt alkalikus semlegesíteni gyomornedv, sőt, emulgeálja zsírok aktiválja lipáz a hasnyál, és ezért elősegíti a lipolízist, feloldja a zsírsav és gerjeszti perisztaltika . A máj szintetizált foszfolipideket, amelyek szükségesek az építési celluláris membránok, különösen az idegszövet; A koleszterin epesavakká alakul. Ezen túlmenően, a máj részt vesz a fehérje-anyagcsere, ez által szintetizált számos a vér plazma proteinektől (fibrinogén, albumin, protrombin és mtsai.). A szénhidrátok a májban glikogént alakítanak ki, ami szükséges a vércukorszint fenntartásához. Régi vörösvértestek elpusztulnak a májban. Barrier funkcióval jellemezhető: a fehérje metabolizmusának mérgező termékeit vérrel semlegesítik a májban; Sőt, a máj endothélium és hajszálerek kupferovy fagocita sejtek tulajdonságokkal rendelkeznek, ami fontos a semlegesítéséhez anyagok felszívódik a belekben.
A máj a felső hasüregben található, főleg a jobb felső negyedben és kisebb részben - a tényleges epigasztrikus régióban és a bal hypochondriumban. A máj tetején található a membrán. A máj alatt a gyomor, a duodenum, a vastagbél jobb hajlata, a keresztirányú vastagbél része, a jobb vese és a mellékvese. A test felületén a máj vetületének meghatározásakor megkülönböztetik a felső és az alsó határokat. A máj jobb oldali lebenyje a helyes hipoondriumban rejlik, és nem esik ki a tengerparti ív alatt. A jobb oldali lebeny alsó széle átmegy a jobb oldali ívelőíven a VIII borda szintjén. Ennek a bordának a végén a jobb oldali lebeny alsó széle, majd a bal, az epigasztrikus területet a VI borda csontos részének elülső végének irányában haladja meg, és a sredneklyuchichnoy vonal mentén végződik. A jobb felső rész a középső csatorna mentén a V-bordhoz, a bal - ötödik és hatodik interkostális térhez igazodik. A nőknél a máj alsó határa alacsonyabb, mint a férfiaké.
1.2 Hasnyálmirigy
A hasnyálmirigy a második legnagyobb emésztőrendszer. Egy felnőttnél 70-80 gramm, a hossza körülbelül 17 cm, szélessége 4 cm, a hasüregben a gyomor mögött helyezkedik el, és elválasztva egy mirigyzsákból. A mirigyben a testet, a testet és a farkát titkosítják.
A hasnyálmirigy feje az I-III lumbális csigolyák szintjén helyezkedik el, a duodénum veszi körül, és homorú felületével szomszédos. A fej mögött elhalad az alsó üreges vén, amely előtte átlépi a keresztirányú vastagbél mezentériáját. Egy közös epevezeték áthalad a fején. Horgas alakú folyamat gyakran leereszkedik a fejből.
A hasnyálmirigy testének elülső, hátulsó és alsó felületei vannak, amelyek átjutnak az ágyékcsigolya jobb oldalán balra és átmegyek egy keskenyebb részbe - a mirigy farka. Az elülső felület a töltődoboz felé néz, a hátsó rész a gerinc felé, az alsó vena cava, az aorta és a ceiius plexus felé esik, és az alsó felület lefelé és lefelé irányul. A hasnyálka farka eléri a lép kapuját. Mögötte a bal mellékvese és a bal vese felső vége található. A fogíny elülső és alsó felületét a peritoneum fedezi.
A hasnyálmirigy a vegyes szekréció mirigye. Exokrin termel emberben egy nap során 1,5 - 2,0L vízszerű hasnyál (pH = 8 - 8,5) tartalmazó tripszin és kimotripszin részt vevő enzimek, az emésztést a fehérjék; amiláz, glikozidáz és galaktozidáz, szénhidrát emésztése; zsírbontó lipáz anyag részt vesz az emésztési zsír; valamint a nukleinsavakat hasító enzimeket. Az exokrin hasnyálmirigy egy komplex alveoláris-csöves mirigy, osztva válaszfalak nagyon vékony szeletekre, amelyek szorosan acini kialakítva egy réteg mirigyes acinussejtek gazdag elemek granuláris citoplazmatikus retikulum és granulátumok enzimeket tartalmazó.
Az endokrin része termelő hormonok szabályozzák a szénhidrát és zsíranyagcserét (. Inzulin, glukagon, a szomatosztatin, stb), csoportjai alkotják sejtek, amelyek úgy vannak elrendezve formájában szigetecskék átmérőjű 0,1-0,3 mm vastagságú mirigyes lebenykékben (Langerhans szigetecskék). Szigetek számának felnőttek tól 200 ezer. Akár 1800 ezer.
1.3 Nyálmirigyek
A nyálkahártya, a nyálkahártya alá, vastagabb izmok között, valamint a nyálkahártya, a kemény szájpad és csonthártya sok kis nyálmirigyek. A kis és nagy nyálmirigyek csövek nyitnak a szájüregbe. A titok - nyál - enyhén lúgos (pH = 7,4 - 8,0), amely körülbelül 99% vizet és 1% szilárdanyag, amely anionok kloridok, foszfátok, szulfátok, jodidok, bromidok, fluoridok. A nyál nátrium-, kálium-, kalcium-, magnézium- és nyomelemeket (vas, réz, nikkel stb.) Tartalmaz. A szerves anyagok főleg fehérjék. A nyálban nagyon különböző eredetű fehérjék, köztük fehérjeszurnusz mucin.
A nyál nemcsak hidratálja a nyálkahártya, a szájüreg, megkönnyítve artikuláció, de kimossa a száját macerates gyomorkapszulát lebontásában vesz részt a tápanyagok és ízek a recepción, és egyben egy fertőtlenítőszer.
A nyálban a húgysav, a kreatin, a vas, a jód és más anyagok szabadulnak fel a külső környezetbe. Számos hormonja van (inzulin, idegi növekedési faktorok és epithelium, stb.) Eddig a nyál bizonyos funkcióit kevés tanulmányozták.
A szekréció jellegétől függően:
1) a titkos fehérjét (szerózis) szelektáló mirigyek, - parotis mirigyek, a nyelv nyakkivágása, a hornyolt papilla körzetében;
2) nyálkahártyát (nyálkahártyát) bocsát ki;
3) megkülönböztetni a vegyes titkokat (szeros-nyálkahártya) - a labiális, bukkális, anterior nyelvi, szublingvális, submandibularis.
A paróka mirigy - a legnagyobb nyálmirigy, körülbelül 30 g súlyú, körbevágott. Az arc oldalsó felszínén helyezkedik el, az elülső és a karom alatt; részben lefedi a tényleges rágóizmust. A felső határ elérte az időleges csont és a külső hallójárat dob részeit, az alsó pedig az alsó állkapocs szögét érte el. A fogíny alsó csatornája perforálja a bukkális izomot és a zsíros testet, és a száj küszöbén nyílik a második felső moláris szintjén.
A submaxillaris mirigy (submandibularis mirigy) fele olyan kicsi, mint a parotideum, és az alsó állkapocs alsó élének és a háti izom hasizmának a középpontja. A vas felület felületesen fekszik, és a bőr alá kerül. A mirigy csőcsonkja, amely a maxillofaciális izom hátsó szélét körbeveszi, a nyelv csíkján oldalirányban kinyúlik a csőre.
A hyoid mirigy a legkisebb, keskeny, hosszúkás, körülbelül 5 g súlyú. Közvetlenül a szájüreg alsó részének nyálkahártyájába helyezkedik el, ahol a nyelv alatt látható, ovális dudor formájában. A mirigy főcsatornája általában az alsómirigy csatornájával együtt nyílik.
2. Gyomorhurut
A gyomorfal nyálkahártyáját a gyomor fő funkciója szerint állítják elő - az élelmiszer kémiai feldolgozása savas környezetben. A nyálkahártyán gyomor-mezők és gyomorfájlok találhatók. Gyomor-mezők - kicsi emelkedések, amelyeket kis barázdák határolnak. A gyomor-gátak a gyomorpályákon helyezkednek el, és a gyomor számos (kb. 35 millió) mirigyének száját képviselik. Megkülönböztetni a szív-, a saját és a pylori mirigyeket. A mirigy a szájnyálkahártyájukban szinte szinte egymáshoz közel helyezkedik el, köztük csak vékony kötőszövetréteg van. Mindegyik mirigyben megkülönböztesse az alsó, nyak és isthmust, amely a gyomorba kerül.
A legnagyobb csoport a gyomor saját mirigyje. Ezek a tubuláris mirigyek a szerv alsó és testrészében. Négyféle típusú sejtet tartalmaznak: a fő exokrin sejtek, amelyek pepszinogént és kimozint termelnek; parietált (bélés) exokrin sejtek, amelyek sósavat és belső anémiás anémiás faktort termelnek; nyálkahártyák, amelyek nyálkahártyát titkosítanak; gastrointestinalis endocrinocyták, amelyek szerotonin, gasztrin, endorfin, hisztamin és más biológiailag aktív anyagok termelésére szolgálnak. Az isthmusban vannak parietális sejtek és oszlopos (hengeres) felületi sejtek, amelyek nyálkat termelnek. A nyakon a méhnyak és a parietalis sejtek mukocitái vannak. A fősejtek elsősorban a mirigy fenekén helyezkednek el, köztük egyetlen parietális, valamint gyomor endokrinociták.
A pilor mirigyek a mucocytákhoz hasonló sejtekből épülnek fel, és titkosítanak olyan titkot, amely lúgos reakcióval rendelkezik. Számos enteroendokrin sejtet tartalmaznak, amelyek szerotonin, endorfin, szomatosztatin, gasztrin (stimulálják a sósav parciális sejtek általi kiválasztását) és más biológiai anyagokat termelő szerek. A cardialis mirigyek szekréciós sejtjei hasonlóak a pyloricus mirigysejtekhez.
A gyomorfekélyek 1,5-2,0 liter savas gyomornedveket (pH = 0,8-1,5) tesznek ki, amely körülbelül 99% vizet, sósavat (0,3-0,5%), enzimeket, nyálka, sók és egyéb anyagok.
3. A vékonybél mirigyei
A vékonybél a szerv, amelyben a tápanyagok átalakulása oldható vegyületekké folytatódik. A bélsav enzimjeinek, valamint a hasnyálmirigy és az epe gyümölcsének hatására a fehérjék, zsírok és szénhidrátok aminosavakra, zsírsavakra és monoszacharidokra hasítódnak. Az élelmiszerek mechanikai keveredése és a vastagbél felé történő mozgása is fennáll. Nagyon fontos a vékonybél endokrin funkciója. Az egyes biológiailag aktív anyagok enteroendokrin sejtjeinek (intesztinális és endokrin sejtjeinek) kifejeződése: szekretin, szerotonin, enteroglucagon, gasztrin, kolecisztokinin és mások.
A vékonybél nyálkahártyája számos körkörös hajtást képez, aminek köszönhetően a nyálkahártya szívó felülete nő. A nyálkahártya teljes felülete a hajtásokban és köztük bélvilággal borítja. Összesen meghaladja a 4 milliót. Ezek a nyálkahártyák miniatűr levél alakúak vagy ujjalakúak, 0,1 mm vastagságúak és 0,2 mm-es (a csontvelőben) 1,5 mm-re (az ileumban). A vékonybél nyálkahártyájának teljes felületén, a villi között a száj a bélmirigyek számos csöves formáját nyitja meg, vagy a bélsavat titkosítja. A kriptorfalakat különféle típusú szekréciós sejtek alkotják.
A duodenum alsó rétegében elágazó, csontos duodenum mirigyek nyálkahártyát szelektálnak az intestinalis kriptába, amely részt vesz a gyomorból származó sósav semlegesítésében. E mirigyek kiválasztásában bizonyos enzimek (peptidáz, amiláz) is megtalálhatók. A legtöbb mirigy a bél proximális területein, majd fokozatosan csökken, és a disztális részében teljesen eltűnnek.
Így a test létfontosságú aktivitásának folyamatában a tápanyagok folyamatosan fogyasztódnak, amelyek műanyag és energiafunkciót végeznek.
A szervezet folyamatosan igénybe veszi a tápanyagokat: aminosavak, monoszacharidok, glicin és zsírsavak. A tápanyagok forrása különböző összetett fehérjékből, zsírokból és szénhidrátokból álló élelmiszertermékek, amelyek az emésztés folyamatában egyszerűbb, felszívódó anyagokká válnak. Az enzimek hatására az összetett élelmiszer-anyagok egyszerű kémiai vegyületekké történő feldarabolódásának folyamata, amelyet felszívódnak, sejtekbe szállítanak és azokat használják, emésztésnek nevezik. A tápanyagok lebomlásához vezető folyamatok egymást követő láncát emésztő szállítószalagnak nevezik. Az emésztőrendszer szállítója egy komplex kémiai szállítószalag, amely az élelmiszer-feldolgozási folyamatok kimagasló folyamatosságát jelenti minden részlegben. Az emésztés a funkcionális élelmiszer-rendszer fő összetevője.
2. Galperin S.I. Emberi anatómia és élettan: tankönyv. a mézre járó juttatás. in-tov / S.I. Halperin. M. Felsőoktatás. wk. 1974. - 471. év.
5. Sapin, M.R. Human Anatomy: Proc. a csavarhoz. biol. spec. egyetemek / MR. Sapin, G.L. Bilic. - M. Angol. wk. 1989 - 544s.