A polgárok részvétele a politikai életben "
Tanulmány a társadalmi tanulmányokról a "A polgárok részvétele a politikai életben" témában
Cél: megismerni a polgárok politikai életben való részvételének előfeltételeit és főbb formáit.
Tárgy: társadalmi tanulmányok.
Az ülés időpontja: "____" ___ 20___
Tanár: Hamatgaleev E.R.
I. Az anyag ismétlése.
Mi a különbség a "társadalom" és a "civil társadalom" fogalmai között?
Mik a civil társadalom fő jellemzői?
Mi az önkormányzat lényege?
Mi a különbség a közigazgatás és az önkormányzat között?
2. Írja be a lecke témáját és célját.
Vélemények. A közvélemény kutatói felkérést kaptak arra, hogy megválaszolják a kérdést: "Mit kell tenned aktívan aktív részvételre a köz- és politikai tevékenységekben?" Legtöbbször ezek a válaszok voltak: "Bizalom, hogy ez a tevékenység pozitív eredményt fog eredményezni"; "A vágy, hogy segítse az embereket, beleértve a nehéz helyzetben lévőket is"; "A védelem vágya megsértette jogait, szeretteiket"; "Az a képesség, hogy befolyásolja a hatóságok intézkedéseit, hogy fontos döntéseket hozzon."
Milyen lehetőségek vannak az állampolgárok számára az állami hatalom politikai döntéseinek elfogadására? Az Orosz Föderáció Alkotmánya a 32. cikk szerint az Orosz Föderáció állampolgárainak jogukban áll közvetlenül és képviselőikön keresztül részt venni az állam ügyeinek igazgatásában.
Választások, népszavazások. Az állami vezetésnek átfogó ismeretre van szüksége az ország helyzetében, a magas szintű szakmaiságban a törvények elfogadásában. Ezért a polgárok ezt a munkát a jogalkotó testületekben a képviselőiknek bízzák meg. Az állampolgároknak joguk van eldönteni, ki képviseli érdekeit a jogalkotás folyamatában. Olyan döntést hoznak, amelyet a választásokon vesznek. Az egyik vagy másik jelölt egyik vagy másik fél általi szavazásakor a választók a választások előtti nyilatkozatokat preferálják, amelyek leginkább megfelelnek érdekeiknek. Így meghatározzák a legmagasabb tisztviselők jogalkotási tevékenységének irányát.
A választójog egyenlő: minden szavazónak csak egy szavazata van.
Az Oroszországi Föderációban a választások közvetlenek: az Állami Duma elnökének, helyetteseinek és az Orosz Föderáció alanyainak jogalkotó testületei közvetlenül választanak polgárokat. (Emlékezzünk vissza, hogy például az Egyesült Államokban az állampolgárok megválasztják az elektorokat, majd a választók egy elnököt választanak.) Az ilyen választásokat többszintűnek hívják, az Orosz Föderáció elnökét pedig 6 évre, az Állami Duma 5 évre választják.
A választásokat hazánkban titkos szavazással tartják: a választók akaratát speciális hivatalokban fejezik ki, és mások számára nem ismert, akik szavaztak erre a választópolgárra.
Minden állampolgár az Orosz Föderáció Alkotmányának megfelelően jogosult az állami hatóságokra és a helyi önkormányzati szervekre választani. Kivételt képeznek azok a személyek, akik nem vehetnek részt a választásokon. Igaz, a választási korhatár a hatóságok számára magasabb lehet (21 év - az állam duma helyettese 35 év, és az Orosz Föderációban legalább 10 évig tartózkodik - az Orosz Föderáció elnökévé válik). Ez a jog azt jelenti, hogy minden állampolgár választási jelöltévé válhat, de a polgárok kiválasztják a jelöltek közül a legértékesebb jelölteket.
Az Orosz Föderáció törvényei szigorú határidőket szabtak a polgárok fellebbezéseiben felvetett kérdések megoldására. Az állami alkalmazottak, akik a bürokráciát büntetik, adminisztratív felelősségre vonhatók.
A hatalom befolyásolásának egyéb módjai. Az állampolgárok a közpolitikát, a politikai pártokat, a gyülekezési szabadságot, a szólásszabadságot felhasználva is befolyásolhatják a közpolitikát, hogy kijelöljék követeléseiket a hatóságokra, vagy támogassanak bizonyos politikai döntéseket.
Az ember és az állampolgár legfontosabb jogai és szabadságai közé tartozik a gyülekezési, gyülekezési, demonstrációs szabadság.
A dokumentum. Az Orosz Föderáció Alkotmányának 31. cikkéből:
"Az Orosz Föderáció állampolgárainak joga van arra, hogy békésen, fegyver nélkül gyűjthessék össze gyűléseiket, gyűléseiket, tüntetéseiket, felvonulásaikat és gyaloglékeiket."
Az állampolgárok találkozhatnak, hogy megvitassák azokat a közös érdekű kérdéseket. Találkozók a lakóhelyen vagy a munkahelyen, középületekben (épületekben, stadionokban), utcákon, tereken találhatók. A helyszíni, többnyire politikai kérdésekről szóló tömeges megbeszélést rallynak hívják. Gyakran gyűléseket tartanak, hogy tiltakozzanak a kormányzati politikák, a politikai erők fellépései ellen, vagy támogassák őket. Felszólalásokon és poszterek segítségével a rally résztvevői kifejtik álláspontjukat az eseményeken.
Figyeljünk arra a tényre, hogy szabadon csak békés gyülekezetek és tüntetések tarthatók, vagyis csak azok, akik nem veszélyeztetik az állampolgárokkal szembeni erőszakos cselekményeket. Az egyes országok törvényei korlátozzák a gyülekezési szabadságot. A fegyveres emberek összegyűjtése (még az önfegyelem is) fenyegetést jelent az állam és a közbiztonság számára, mások jogainak és szabadságainak megsértésének veszélyével. Ugyanaz a veszély jelenti a gyűléseket, amelyeken az embereket arra sürgetik, hogy erőszakkal megdöntsék az alkotmányos rendet, a faji és nemzeti ellenségeskedést. Az egyéb korlátozások a közrend fenntartásának szükségességével függenek össze: nagy tömegek zavarják a közlekedés mozgását, megzavarják a közeli lakosság békéjét.
Nyilvánvaló, hogy a törvény által meghatározott találkozók és gyűlések szervezésére van szükség. A különböző országokban, van egy engedély vagy bejelentési eljárást magatartásukat, azaz a. E. A találkozó szervezői vagy azt közvetlenül a helyi hatóságot, amely engedélyt ad, hogy tartsa a rally, vagy csak értesíteni (tájékoztatni) helyét és idejét a találkozó. De minden államban (a rendszerváltás alatt) a rendőrségnek joga van arra, hogy erőszakot alkalmazzon a rally résztvevői ellen az ország törvényeinek megsértése miatt. Ezekben az esetekben, ha szükséges, speciális eszközöket is lehet használni (gumibotok, vízágyúk, könnygáz).
Mindaz, amit mondtak, az utcai felvonulásokra és tüntetésekre is vonatkozik. Valójában a "demonstráció" szó azt is jelenti, hogy "folyamat" vagy "rally", amely lehetővé teszi a társadalmi-politikai érzelmek tömeges kifejezését.
A szólásszabadság fontossága. A nemzetközi emberi jogi eszközök kihirdik: "Mindenkinek joga van a vélemény és véleménynyilvánítás szabadságához". Senki sem jogosult megakadályozni, hogy egy személy ragaszkodjon a véleményéhez. Mindenkinek joga van szabadon kifejteni véleményét. A személy szóban, írásban vagy a sajtóban vagy a művészi kifejezési formákon keresztül kereshet, fogadhat és adhat információt és ötleteket. És ezt az állami határoktól függetlenül is megteheti.
A dokumentum. Az Orosz Föderáció Alkotmányának 29. cikkéből:
„1. Mindenki számára biztosított a gondolat és a beszéd szabadsága ...
5. A média szabadsága garantált. A cenzúra tilos. "
E jogok és szabadságok valódi megvalósítása érdekében szükséges, hogy a politikai élet nyilvánosan haladjon: az embereknek képesnek kell lenniük arra, hogy igazságos és teljes információt kapjanak a kormányzati szervek munkájáról, a politikai pártok és vezetők tevékenységéről és az ország helyzetéről. Végtére is, annak érdekében, hogy véleményed legyen valamiről, tudnia kell erről a lehető legpontosabban.
De a szólásszabadság és a sajtószabadság nem abszolút. Végül is, ha a televízió képernyőjén vagy az újságban egy személyről szóló téves információról beszámolnak, aláásva hírnevét, ez sérti jogait. De, mint tudjuk, senki sem használja a jogait és szabadságait más emberek jogait sértővé. Lehet, hogy a televízióban vagy a sajtóban jelentett információ bizonyos embereket mások ellen hozott, hátrányosan befolyásolja viselkedésüket, ami gyakran veszélyt jelent a közrendre, az egészségre, a népesség erkölcsére és az állami biztonságra. Ezért a törvény bevezet néhány korlátozást. A háború bármely propagandáját törvény tiltja, tilos a nemzeti, faji vagy vallási gyűlöletre irányuló felszólalások, amelyek a megkülönböztetésre, az ellenségességre vagy az erőszakra való felbujtást tesznek. Így a szólásszabadság élvezete különleges felelősséget ró. A más emberek rágalmazásának szabadsága, a hamis információ terjesztése, az erőszakos cselekmények kiváltása törvényhozás alapján bíróság elé állítható.
A szélsőségek elleni küzdelemhez szükséges, hogy a polgárok együttműködjenek az állami szervekkel, a köz- és a vallási egyesületekkel a polgári jogok és szabadságok védelmében, a törvény és rend fenntartásában.
A politika mindenki üzlet? Kérdezzük meg magunkat: vajon az emberek be akarnak-e lépni a politikába? Érdekeltek-e az állampolgárok? Nincs egyértelmû válasz: egyesek érdekelnek, mások nem.
Tények. A legtöbb európai országban a tanulmányok azt mutatják, hogy közel azonos számú ember érdekli és politikailag nem érdekli. A hazánkban végzett vizsgálatok azt is mutatják, hogy a válaszadók 48% -a érdeklődést mutat, azt állítják, hogy nem érdekli őket, 50%, és 2% -uk nehezen válaszol. Ugyanakkor a legfiatalabb és legidősebb állampolgárok kevésbé érdekesek, annál magasabb az átlagéletkor.
Mi a érdeklődés és a vágy mellett szükséges a politikai életben való részvételhez? Minden vállalkozásnak bizonyos ismeretekre van szüksége. El tud képzelni egy olyan orvost, aki nem ismeri az ember anatómiáját és fiziológiáját, a betegségek tudományát és a kezelés módját? Vagy olyan mérnök, aki nem ismeri a fizikát, a matematikát és a technológiát? Nyilvánvaló, hogy a politikai életben aktívan részt venni kívánó személyre vonatkozó első követelmény a társadalmi rend, az állami rendszer, a kormány politikája, a különböző politikai szervezetek, napjaink legfontosabb eseményeinek politikai ismerete. A tudás elsajátításához az iskola hallgatója segít a történelem tanulmányozásában, a társadalomtudományok tanulmányozásában, a köztársaság törvényeinek tanulmányozásában, kiemelkedő politikusok beszédeiben, a politológusok könyveiben és cikkeiben, újságokban és magazinokban olvashat és közéletben vesz részt. De csak a tudás nem elég. Szükséges meghatározni a saját álláspontját a különböző politikai pártok és más szervezetek álláspontjaival szemben. Szükséges, hogy önállóan orientálódjék a politikai információhoz, összegyűjtsék és rendszerezzék az anyagot ebben a kérdésben, helyesen értékeljék. Mindezeket a készségeket a társadalmi és politikai élet aktív befogadásával lehet megoldani. A személy, a tudás és a készségek meggyőződése és politikai nézetei, a közéletben való részvételének tapasztalata jellemzi politikai kultúráját.
III. A lecke eredménye.
ELLENŐRZÉS
Hogyan vehet részt egy állampolgár az államügyek irányításában?
Mik a választási és népszavazáson keresztül befolyásolhatják a politikát?
Hogyan befolyásolhatja a hatalmat, különböző politikai jogokkal és szabadságokkal?
Mi határozza meg a politikai szabadságok korlátait?
Milyen feltételek mellett tudja tudatosan részt venni a politikai életben?
Milyen lépések a politikai szélsőségesség megnyilvánulása?
Az osztályban és a házban
"A polgárok részvétele a politikai életben"