Február Mordovchenko

A hazafias érzelmek bátorításával fiatal Rileyev írta első műveit - "Az ellenségek haláláért" és a "Szeretet az atyáért". Az utolsó ódát Mikhail Kutuzovnak, az orosz hadsereg főparancsnokának szentelte, aki 1813-ban meghalt:

Dicséret, az apátság megmentője!
Dicséret, dicséret, atyafélék fiam!
Villainous tervek a romboló,
Oroszország hűséges állampolgár,
És az összes francia csalás és rettegés! -
Kutuzovban meghaltál,
De mindig hős leszel -
És a jövő évszázadokban dicsőséges,
És az ellenség nem eléggé merész ahhoz, hogy gonosz legyen,
Oroszország megszünteti a békét. 1

Szentpéterváron Ryleev érkezett, még nem ismert költőnek. Csak 1820-ban kezdett nyomtatni, amikor 25 éves volt. Mindazt, amit Rileyev a kampányok alatt írt, aztán Ostrogozhsky kerületben, nem publikált. A művészi tekintetben Rileyev korai költeményei többnyire imitívek voltak. Ők voltak dalok, románcok, versek, és egyéb költői kísérletek a Zsukovszkij és Batiushkov iskola szellemében.

Ryleev volt barátságosan kapcsolódó EA Baratynsky (akinek verseit közzé kívánja tenni a), AA Delwig, PA Vyazemsky, Puskin, akivel Szentpéterváron előtt a kiutasítás Puskin délre. Ryleevnek nem kellett 1820 után találkoznia Puskinivel, de 1825-ben intenzív volt a levelezés. Találkoztam és közeli barátok lettek Ryleev is a nagy lengyel költő, Adam Mickiewicz, kiutasította 1825 a cári kormányrendelet Lengyelország St. Petersburg dolgozni.

KF Ryleev.
O. A. Kiprensky ábra.

Szeretd az igazság hangját szabadon,
A saját szeretet kedvéért,
És a rabszolgaság az öntelt szelleme -
Ne pusztítsd el az igazságot. -

így a költő foglalkozott a jövő királyával.

A híres "Citizen" verset Ryleev kiemelkedő propagandista hozzáállással alkotja. Ez a munka

„Polgár”. KF Ryleev versének szerzője.

számos illegális listán, mint az autokrácia elleni harcra való felszólítást. Meg kell jegyeznünk, hogy a "Mit csináljunk" című munkában Lenin a "Citizen" ("Shame Citizen San") sorozatot parafuzálja, ami igazolja a professzionális forradalmárok megszervezésének terveit.1

1825 elején, a kijevi elhagyó S. P. Trubetskoi helyett Ryleyevet az Északi Társaság Duma tagjává választották és "súlyosbította tevékenységét". Rileyev szó szerint égett a forradalmi munkában. NA Bestuzhevet, PG Kakhovsky-t, AI Odoevszkijt és sok másikat a titkos társaságba vitte; VI. Shteingeltől a Társulat érdekében megpróbált kapcsolatot teremteni a moszkvai kereskedőkkel; energikusan választotta az embereket a szervezet számára; Szüntelenül forradalmi izgatottságot és propagandát folytatott. 1825 tavaszán Rileyev közeli kapcsolatban áll az AS Griboyedov és a VK Kukhelbeker általános politikai és irodalmi érdekeivel.

A felkelés előkészítéseként Ryleyev költőként nőtt fel. 1825-ben a "Dumas" gyűjteményét és a "Voinarovszkij" verset külön könyvekként publikálták. A "Dumas" felett Rileyev 1821-től 1823 elejéig dolgozott, és különböző magazinokban nyomtatta őket. "Voinarovszkij" 1823-ban íródott, amikor a "Dumas" munkáját már elhagyták. Az egyidejű kiadvány ellenére a "Dumas" és a "Voinarovsky" Ryleev ideológiai és művészi fejlődésének különböző szakaszaiba tartozik. A "Doom" politikai iránya, amely a Szociális Jóléti Program közvetlen befolyása alatt alakult, mérsékelt volt. Éppen ellenkezőleg, Voinarovszkij már lázadó pátosz telített, harcba fordulva felszólít a despotizmus ellen.

A "Doom", melyet Ryleeva életében nem nyomtattak ki, ott vannak a "Dumas", ami a Novgorod szabadságainak képeihez kapcsolódik. Ilyenek a "Marf Posadnitsa" és a "Vadim", a szabad Novgorod ősi jogainak védelmezője.

A "Duma" Rileyev nevét az ukrán népköltészet - az úgynevezett történelmi jellegű népdalok - vette. A duma többségének tematikus forrása volt Ryleev "Karamzin története az orosz államnak". Hangsúlyozni kell, hogy az ideológiai

Karamzinnak nem volt függése a "Dumasban"; a költő határozottan nem értett egyet vele politikában, Karamzin munkáját az 1920-as évek Oroszország történetének egyetlen történetévé tette.

"Duma". Az első kiadás címe
(1825).

Még mielőtt a „duma” Ryleeva megjelent könyv formájában, a kritika következett egy érdekes vita tisztázására műfaj identitás „Doom”. Itt egy cikk címe: „Egy pillantás a régi és az új irodalom orosz” barátja és munkatársa Ryleeva Bestuzhev megjegyezte, hogy „Ryleev, író himnuszok a végzet, vagy történelmi, ütött egy új utat az orosz verselés megválasztásával tseliyu izgalmas hőstettek vitézség polgárok ősök” .1

Általában a káros hozzáállás, hogy Puskin Dumas Ryleeva teljesen világossá válik, ha figyelembe vesszük, hogy Puskin akart felszámolására önéletrajzi létrehozásakor képek történelmi karakterek (különösen a konkrét képek, valóban létezett a történelemben).

Nagy jelentőségű volt a költő-hazafi Ryleev forradalmi szerepe. Versenyeiben Rileyev kifejlesztette egy költő olyan fejlett állampolgárának gondolatát, amelynek küldetése a valóság átalakítása. Ryleev megfogalmazta a költő feladatainak megértését a következő versekben:

Ó, igen! nincs semmi fölött
A költő úticéljai:
A szent igazság az ő kötelessége;
Az objektum hasznos lehet fényforrásként.
Az igazságtalanságért haragszik az ellenségeskedéssel,
Az állampolgárai zavarosak;
Mint egy szabad szláv lélek.
Nem siethet.
Mindenhol nehéz, bárhol is van -
A sors és a sors ellen;
Mindenütt megtiszteltetés - neki a törvény,
Mindenütt a vice nyilvánvaló ellensége.
Thunder a gonosz ellen

A törvények szerint tiszteletben tartja a szenteket
A chela nyugodt jelentőségével
Az állványon és a trónon.
Nem ismeri az alacsony félelmet,
A halálnál megvetéssel néz
És szívélyes a fiatal szívekben
A versszak nélküli világításban.

Az elképzelés, hogy a költő, mint egy választás - állampolgár, tanár és harcos, határozott és sajátos elvek kreativitás Ryleeva. Ő adta ki a műfajban a kamra, szalon költészet, amely kegyelettel adózik alatt szakmai gyakorlatot. Mint Griboyedov és Kiichelbecker Rileyev fordult magas szánalmas óda szatíra, az üzenet, azaz a. E. hogy a műfaj, amely már tenyésztett költők a XVIII. A híres szatíra Ryleeva „Kedvencek” a sajátosságait a nyelvet, és metrikus rendszer retorikai építési szatírok közel a XVIII században, és egy óda a „Vision” annak tárgyát és összetétele kapcsolódó hagyományok klasszikus ódákat Derzhavin. Jellemzői a nagy klasszikus stílus tetten, ódákat Ryleeva a „polgári bátorság” és „halála Byron.” Rileyev "klasszicizmus" azonban semmiképpen sem volt az ősi költői műfajok egyszerű helyreállítása. Radishchev már korszerűsítette és gazdagította a régi klasszikus hagyományokat. Radishchev munkája nagy jelentőséggel bír az orosz polgári szövegek sorsa iránt. Követve Radishchev polgári költészet művelt egy csoport költők Free Society of Lovers irodalom, a tudomány és a művészetek (Pnin, Bourne, papagájok, Dunces és mások.), NI Gnedich, VF Rajewski FN Glinka, végül a fiatal Puskin . Elején költői tevékenység Puskin utal, hogy a nagy klasszikus stílus és az üzenet „Licinius”, és a híres forradalmi óda „Szabadság” - még néhány évvel ezelőtt a nyomtatás ryleevskoy szatíra „Kedvencek”.

A történelmi múlt egyedülálló átgondolásával járó "doom" műfaj, amely a klasszikus poétika normáit is felfogta. Nemcsak a nyelv és összetétel sajátosságai, hanem a történelmi anyag közeledésének módszerei is - a retorika és a didaktika elemeiben - a "Dumas" klasszikus hagyományok sok tekintetben folytatódtak.

Rileyev megy az új útra a "Voinarovsky" versben. Rileyev tanára ebben a versben Puskin volt: Rileyev, saját befogadása mellett, verset beszélt.

"Voinarovsky" egy vers Ukrajna történelmi múltjából. hős a vers - unokaöccse Mazepa és a következő résztvevője a elleni összeesküvés I. Péter halála után Voynarovsky Mazepa külföldre menekült, de aztán kapott az orosz kormány és száműzték Jakutszki. A vers működésének ideje a XVIII. Század harmincas éve. Történész Miller, utazás Szibériába, közelében található Jakutszki Voinarovsky száműzetésben, és azt mondja neki az életéről, arról Mazepa és a részvétel az összeesküvésben.

Árulók Mazepa magát Ryleev nevezik a „nagy képmutató, hogy elrejtse a gonosz szándék szerint a vágy, a jó, a haza” 0,2 History Voinarovsky Ryleeva a kép - ez a történet egy nemes és lelkes fiatal férfi, aki őszintén hitt Mazeppa és visszaélnek azokkal az utat a hazaárulás.

"Voynarovsky" A vers első kiadásának címe (1825).

versek Mazepáról ("Gaydamak" és "Paley"); Ami a „Bogdan Khmelnitsky” a vizsgálati bizonyítékok FN Glinka, tudjuk, hogy Ryleev kezdett írni tragédiának”. célja, hogy menjen körbe különböző pontjain kisoroszországi, ahol ez a hetman járt, hogy hitelt adni a történeti művek”0,1 kéziratokat és vázlatait verseket Nalivaiko és részben verset Mazepa és tartósított irodalmi archívum Ryleeva és kellő gondossággal vizsgálták, és teljes mértékben megjelent csak a szovjet év. Ugyanebben a Khmelnitsky kézirata, sőt a tragédia terve sem ért el minket.

„Nalivaiko”, „Mazeppa”, „Khmelnitsky” - mindhárom befejezetlen munkák Ryleeva középpontjában a történelmi múlt Ukrajna és Zaporozhye. Különösen messzemenően fejlett a Nalivaik költeményének gondolatának fejlődése. Ítélve a meglévő terv a vers, Ryleev tervezett nagy történelmi vászon: a felsorolt ​​kifejezések epizódok, mint „az elnyomás és a kegyetlenség a lengyelek”, „népfelkelés”, a kampány, a harc, és így tovább ..

A vers hőse Nalivaiko, aki felvetette a népi felkelés zászlaját a lengyel nemzeti elnyomás ellen. Az emberek szenvedése, önzetlen szerelem honfitársaik és a hazájuk számára arra ösztönzik Nalyvaykot, hogy harcoljon. A Nalivaika közvállalkozása személyes ügye lett. Nalyvayki romantikus képe egy hős figura, aki az emberek életét élvezi, érzései látják őt szemével:

De a régi sértéseket
A hazánk tatárok bocsássanak meg
És a szégyen szégyenteljes
Méltányos bosszú nélkül -
Nem tudok: csak egy rabszolga
Tehát mind középszerű, mind gyenge lehet.
Közömbös látni
A rabszolgasorú honfitársaim.
Nem, nem! Témám: gyűlölet
Egyformán zsarnokok és rabszolgák.

A Nalivaikban sokkal nagyobb mértékben, mint Voinarovszkijban, a kortársak könnyen kitaláltak egy nyitott felhívást az autokrácia elleni küzdelemre. Naliwika szavai olyanok voltak, mint Rileyev saját szavai. A költemény agitációs és propagandista jelentése különösen meztelen a Nalyvayka vallomásában:

Tudom, hogy a halál vár
Az első lázadók
Az emberek elnyomóira -
A Destiny már elítélt engem.
De hol, mondd meg, mikor volt
Az áldozatok nélkül a szabadságot megváltották?
Meg fogok halni a saját földjére, -
Úgy érzem, tudom.
És örömmel, Atya szent,
Áldja meg a sorsomat!

A vereség és a halál előzményei egyértelműen Rileyev lírai költészetében fejeződnek ki. De nem félt a vereségtől, és szándékosan elpusztult, példát mutatott önzetlen odaadására országa és szabadsága iránt.

Ryleev személyiségjegyével a költészete elválaszthatatlanul összekapcsolódik. A „Dumas” a „Voynarovsky”, és végül, a legvilágosabban a „Nalivaiko” hősi témája a harc a zsarnokság ellen, és a zsarnokság kombináljuk Ryleeva motívumokkal esetleges károsodás és a halál, amelyre a karakterek ugyanolyan lenne, mint sétált egyedül.

A felkelés vereségét követően Rileyevet letartóztatták és bebörtönözték Alekszejevszkij Ravelinben, a Péter és Pál erődben. A börtönben Rileyev hat hónapot töltött, és mély lelki tragédiát tapasztalt. Az "otthon szabadságáért" folytatott küzdelmet erőszakkal megszakították. Ezért vallási és misztikus hangulatok átvették. De még a súlyos erkölcsi depresszió idején is Rileyev még mindig tele volt lelkesedéssel, és nem hagyta abba a szándékát, hogy meghaljon meggyőződése miatt. A börtönben írt verseket írta:

És a hús és a gát vére meg fog állítani,
Üldözni fogják és elárulják,
Hogy nevetségessé és megalázóan megszégyenítsen,
Ünnepélyesen megölöd.
De a hiú félelem nem zavarja meg,
És azok, akik erőteljesek az élethez, szörnyűek,
De ez a gonosz nem okozhat téged.

("Az EP Obolensky herceghez").

A Rileyev Legfelsőbb Büntetőbíróság elítélését, Pestellel, S. Muraviev-Apostollal, Bestuzhev-Ryuminnal és Kakhovszkijjal együtt negyedéves halálra ítélték. A hivatalos "Állami bűnözők festészetében" Rileyev neve a következő volt: "Úgy gondoltam, kijelölték ezt a személyt; szándékában áll a császári család bebörtönzése, száműzése és megsemmisítése, valamint annak előkészítése; megerősítette az északi társaság tevékenységeit; kezelte, felkészítette a lázadást; elkészített terveket, kényszerítve a Manifesztumot a kormány megsemmisítésére; komponált és terjesztett

felháborító dalok és versek és elfogadott tagok; elkészítette a felkelés legfontosabb eszközeit, és ő volt a felelős ezekért; az alsóbb rangsorok lázadását különféle csábítások révén ösztönözte feletteseiken, és a lázadás idején maga is a térre jött. "

Mintha Rileyev önmagáról beszélt volna az egyik gondolatában:

És bár elesik - de életben marad
Az emberek szívében és emlékeiben,
És ő, és tüzes impulzus
A lelkek szépek és szabadok.
Dicsőséges halál az emberek számára!
Énekesek, hős a jutalomban,
Századtól a századig, a nemzetségtől a nemzetségig
Meghaladja a tetteit.

Az orosz forradalmi mozgalom történetében Rileyev befolyása kivételes erővel érintett. Verseit idézik a forradalmi sajtóban, amely szerepel az illegális művek kiadásában. VI. Nővér Lenin, Anna Ilyinichna azt mondja, hogy apjuk "szeretett énekelni a kora hallgatói számára a tiltott verset Ryleyev <«Послание к А. А. Бестужеву»>:

A testvérek szellemében veletek vagyunk,
Mi a megváltásban hisznek mindkettőben,

És tápláljuk a sírt
Elkötelezettség az ország bennszülöttségének csapdájához.
.
Szerelem a Szent Igazsághoz
Benned, tudom, a szív veri,
És azt hiszem, azonnal válaszolni fog
Köszönthetetlen hangon.

„Nem tudunk segíteni érzés - megállapította, hogy az AI Elizarov -, hogy ezt a dalt énekli az apa nem, mint a többiek, hogy ez ő hozza a szívét-lelkét, hogy neki ez olyasmi, mint” Szentek Szentje”, és szeretett amikor énekelt, és kérte, hogy énekeljen énekel neki”.1

1 NI Grech. Megjegyzéseket az életemről. 1930, 442. o.

1 Bestuzhev emlékiratai, kiad. Szovjetunió Tudományos Akadémia, M. - L. 1951, 27. o.

1 VI Lenin. Works, 5. kötet, 435. oldal.

1 Az Északi Csillag 1823-ban, 29. o.

3 Az Atya Fia, 1823, 83. rész, 4. sz., 183. és 184. oldal.

2 KF Ryleev. Complete Works, 1934, 413. o.

1 K. Ryleyev. Versek. Ed. "Szovjet író", 1947, XXVIII.

1 Bestuzhev emlékiratai, kiad. Szovjetunió Tudományos Akadémia, 1951, 7. o.

1 Rileyev műveinek első orosz kiadását PA Efremov végezte 1872-ben. De még akkor is számos Rileyev műve még a cenzúra tilalma alatt állt.