Az Osztrák-Magyar Birodalom összeomlásának történelmi jelentősége
Az osztrák-magyar népek megdöntötték a Habsburg-monarchiát.
Megszűnt a legrégebbi birodalmak létezése egy rohadt bürokratikus rendszerrel, a feudális maradványokkal, a régi elmaradottsággal és tehetetlenséggel.
Nagy reakciós erőt szüntettek meg, amely hosszú ideig nagy hatással volt Európa politikai életére.
A patchwork birodalom romjain új, független államok alakultak ki - Ausztria, Magyarország, Csehszlovákia, Szlovén, horvátok és szerb államok.
Az osztrák lengyel lakosság egy államban egyesült a lengyel nép más részeivel.
Erdély, amelynek lakossága a románok többségéből állt, újraegyesült Romániával, melyet olaszok éltek az Adria északi partjának, Olaszországnak.
Ausztria keleti tartományainak ukránjai felszabadultak az osztrák monarchia igájától, és küzdelmet indítottak a szovjet ukrajnai újraegyesítéshez.
Az imperialisták összejátszásából azonban az Osztrák-Magyar Nép igájából felszabadított népek nemzeti érdekei sok esetben megszakadtak.
Lengyelország minden Galíciát kapott, ideértve keleti részét is (Nyugat-Ukrajna), Csehszlovákia-Kárpátalja Ukrajna. Nemcsak a románok által lakott dél-bukovinai, hanem az északi, Romániát is elhagyta, szemben a Népi Kamara határozatával, hogy csatlakozzon a szovjet ukrajnához.
Több szláv lakosságú régiót Olaszországba szállítottak.
Az új nemzetállamok a gyümölcsöket a győzelem a tömegek kihasználták a birtokos osztályok (főleg a nagy burzsoázia) sikerült a segítségével az opportunista vezetőit szociáldemokrácia és a támogatást a antanthatalmak megállapítani a hatóság.
A munkásosztály nem adta fel a harcot. Továbbra is folytatódott a forradalmi fellendülés Közép- és Délkelet-Európában.
Magyarországon és Szlovákiában 1919-ben proletár forradalmakra került sor.