Az iszlám kultúra világa - a vallás és kapcsolata a kultúrák főbb típusaihoz
A Marokkóról Indonéziára és a Fülöp-szigetekre, amely több mint 1.5 ezer éves történelemmel bír, a földgolyó nagy kiterjedésű területén, az iszlám világ kultúrája számos regionális, nemzeti és etnikai kultúrát foglal magában. Ez a különböző kulturális jelenségek együttese egyesíti az iszlám értékrendjét, amely meghatározza több mint egymilliárd ember mentalitását és életpreferenciáját.
Az iszlám a VII. Századból származott. A Hejaz (Nyugat-Arábia), alapító - Muhammad prédikáció volt a reakció, hogy az arab társadalom megragadta akut válság okozta bővítése törzsi viszonyok, aláásva saját etikai és vallási eszmék és elkezd kialakulni a korai feudális társadalom. Az ókori időkből az arab ország élt a törzsek a szarvasmarhák. De vannak oázis-közvetítők a különböző országok közötti kereskedelmi műveletekben. Ezek közé a központok közé tartozik Mekka. Abban az időben a helyi kultuszok között megkülönböztették az általános arab törzseket. A zsidók és keresztények tanításai széles körben ismertté váltak. Az arabok etnikai és kulturális konszolidációjának folyamata aktív volt, és egyetlen arab nyelv alakult ki. Szükség volt egy olyan ideológiai magra, amely rögzítette ezeket a folyamatokat. Ilyen körülmények között a Quraish törzs vezetõje köré csoportosultak a vallási-politikai egyesület, aki a földi prófétát hirdette ki. Muhammad pásztor és közvetítő volt Khadija gazdag özvegyének ügyében. Ő volt az első, aki elhitette és meggyőzte férjét, hogy egy olyan ember, aki a hegyen van, egy Jebrail angyal. Muhammad kiszabadította az üzleti ügyeket és kalifa lett, azaz próféta prédikátor. 622-ben Muhammad és követői elmenekültek Mekkáról Medinába. A migráció éve a világ összes muzulmánjának naptárává vált. 630-ban Mekka háború nélkül uralkodott Muhammad seregével, és egyesült az arab törzsekkel. A próféta a Kaaba imádatát hajtotta végre, és elpusztította a szimbólumokat és bálványokat, amelyek ott voltak, kivéve a "fekete kőt". 632-ben súlyos lázzal halt meg szeretett felesége, Aisha szobájában. A Medina-mecsetben temették el. Mohammednek 11 felesége és több lánya volt (a született fiai gyermekkorban haltak meg). Muhammad minden muszlim számára példakép.
A muzulmánok szent hagyományát Sunnah-nak nevezik, és hadiszokból állnak - kanonizált üzeneteket mondanak Muhammad kijelentéseiről és cselekedeteiről.
Muszlim mitológia nagyrészt másodlagos karakter: ez egy feldolgozás drevnearaviyskoy mitológia mitológiai ábrázolások népek elfogadott iszlám, történetek a judaizmus és a kereszténység.
Allah szekta - elismerése, mint mindenható, halhatatlan, irgalmas és irgalmas Isten, amelyen minden élőlény életének és halálának függ. Allahnak ellenzője van - a muzulmán sátán, Shaitan Iblis, aki csak az angyalok között volt, akik nem akarták imádni az Allah által létrehozott embert. Allah segítségét a Jibril, Michael, Israfil, Azrael hű angyalok segítik. Allah nagyszerű, de számolnia kell az ördöggel, és támaszkodnia kell a hithű angyalokra.
Az Allah kultusz alapja az emberi cselekvések előre meghatározásának gondolata. Az ember kedves vagy gonosz, igaz vagy bűnös nem saját szabad akaratából - ezért Allah akarta. "Nem leszünk sem jobbak, sem rosszabbak. Olyanok vagyunk, mint Allah akarja "(O. Khayyam). Allah ismeri és irányítja az istenfélőket az életükben, úgy dönt, hogy mindenki sorsa. Allah igazsága szerint a paradicsom rendeltetése.
A muszlim értékek rendszere számos rendelkezést tartalmaz egy személyről. Allah teremtette az első embert az agyagból, és Adamnek hívta, és átadta neki a Hava feleségét. Iblis elcsábította Ádámot és Havát. A földön Allah hatalmát a muzulmán közösség (ummah) megtestesíti. Umma irányította a muzulmán gondolkodásmódját, életét és értékrendjét. Az ummán belüli kapcsolatokat a Shari'ah (a vallási és jogi normák rendszere) szabályozta, a VII-XII. Században. az arab kalifátusban.
Azok számára, akik az iszlámot akarják gyakorolni, tanúknak meg kell mondaniuk: "Nincs Isten, csak Allah, és Muhammad az ő prófétája." A letartóztatást büntetik és halálra büntetik.
Muhammad próféta halálát követően Abu Bakr, Omar, Osman helyettesíti. A közösségben megosztás volt. A közeli rokonok úgy vélték, hogy csak a vallási szentség adja a hatalomhoz való jogot, és ez a jog csak Muhammad közvetlen örököse. Ők voltak követői a negyedik kalifa, Ali ibn Abi Talib unokatestvére Mohamed, ami a saját pártja - a síita (az arab Shaa -. „Csatolt senkinek”). A síiták úgy vélték, hogy a hatalom a "próféta családban" megmarad a legfőbb uralkodók - az imák kezében. Az Imám a hívők találkozójának vezetője, a tanár, később - az "isteni anyag" hordozója.
A szunnita iszlám hű maradt a Korán alapvető rendelkezéseihez. A szunidák azt állították, hogy a muszlimok (kalifák) vallási és politikai vezetőinek nincs szükségük vérrel való kapcsolatukra Muhammad próféta családjával. Hirdessék a "közösség egyhangú véleményének" elvét - ijma, tekintve, hogy a hadísztok minden muszlim tevékenység alapját képezik.
Az iszlám öt pillére
1) Az a hit, hogy Allah az egyetlen isten.
2) Kötelező ima (szalat) naponta 5 alkalommal.
3) Böjtölés (sauy). A fő poszt a Ramadán hónapjában. Minden tilalom: az élelmiszer, a víz, a testvér örömöket éjszaka távolítják el.
4) Hajj - zarándoklat Mekkába, a Kaabába és más szent helyekre.
5) Zakat - a közösség igényeihez igazodó, és a szegények és a szegények között elosztott ingatlan és jövedelemadó.
Emellett - Sadaka - önkéntes adomány és jótékonyság.
Dzsihád - buzgóság, Isten iránti buzgalom, a muzulmánok teljes erőfeszítései, lehetőségei, és ha szükséges, életük, vallásuk győzelmének teljes megtérése.
A szó eredete: arab. "Suf" - gyapjú: a remeték nélküli festetlen gyapjúruházat, az aszkéta; Gr. Sophoth - bölcsesség; Arab "safa" - tisztaság; Arab. az ige "sffva" - választandó.
A sufizmus az iszlám miszticizmus. A szufik nem tulajdonítottak nagy jelentőséget a külső rituáléknak, hanem igyekeztek igaz isteni ismeretre, misztikus fúzióra az istenséggel. A hagyományos muzulmán teológia kizárta az Abszolút megértésének lehetőségét: Allah és az ember közötti egyenetlenség nem hagy más utat az ember számára, kivéve ha elfogadja a koráni tudást a hitért. A szufik is megengedték a misztikus közösséget Istennel egy különleges önismereti cselekedetben, amely lényegében elsősorban a feledés, a személyes "én" megsemmisülése. A szufizmus kétértelmű jelenség. Ezt a teozófia, a gnoszticizmus, az ecstasy és a panteizmus jellemzi. Például egy szúfi Abu Yazid al-Bistami (Bayazid) (. IX század) tartozó pantheisztikus iskola, azt mondta: „Az én köpenyt, nincs semmi, de Isten”, „Köszönöm én! Mennyire nagy az én nagyságom! "," Igazán Isten vagyok: nincs Isten a határaimon túl, ezért imádsz engem. "
Első szent szufi nő - Rabiya al-Adaviya (. 802 elme) bevezette az ima, mint a szabad és közvetlen kommunikációt Istennel, a spontán kiáradása a szív. Imájában ez: „Uram, ha én tiszteletben, hogy az a félelem Pokol, égess meg a pokolban, és ha tisztelünk benneteket abban a reményben, ég, vezetés én ki onnan. De ha tisztelnélek téged a magad érdekében, ne tarts ki az én örök szépségedből.
A szufik nem törődtek a megjelenésükkel, bár szigorúan betartották az imádsághoz szükséges tisztítási rituálét. Például Ibn Adham büszke arra a tényre, hogy a ruhája a tetvekkel teli. És körülbelül 900-an a Bagdad Sufi szolgája felkiáltott: "Ó Uram, milyen mocskosak a barátaid - nincs egyetlen tiszta is köztük!"
A sufizmus misztikus-panteistikus irányítását először a muzulmán fanatikusok - ortodoxok üldözték, de fokozatosan engedményeket tettek. A szufi követői kezdték megteremteni a dervis szerzetesek vándorló parancsnokságait, akiket szekerek vezetett. Ezeket a parancsokat legitimnek tartották.
A szufizmussal a tariqah (arab tarikat - "ösvény") mozgása történelmileg összekapcsolódott. Eredetileg egy jámbor életet jelentett az Istennel való kommunikációban. De később a tariqat olyan fanatikusok tanításaként vált ismertté, amelyek szent háborút hirdetnek a keresztények és más hitetlenek ellen. A tariqah zászlaja alatt például a kaukázusi imák háborúja (Kazi-Mulla, Shamil) az oroszokkal szemben támadt. A tariqa harci ereje rágalmak voltak - az újoncok vakon engedelmeskedtek spirituális mentorának.
A kalligráfia művészete szent értelmet képvisel, mert az a gondolat, hogy a muzulmánok uralják a szó megtestesülésének eszméjét. A kalligráfia egy isteni szó grafikus reprodukciója, ezért a mecset építésénél feltétlenül idézetek a Korántól.
A mecset az a hely, ahol az isteni szó kapja verbális megtestesítőjét.
Képek tiltása.
Ibn al-Mukaffa (a nyolcadik század közepén) a mesék és mesék arab fordítását és irodalmi feldolgozását tette lehetővé, amelyek az indiai "Panchatantra" -hoz térnek vissza. Ezt követően ez az "Ezer és egy éjszaka" típusú keretezett mesehoz vezetett.
Az arab és a perzsa költészet gyönyörű. Virágzása a 9. és 10. században következik be. Abu-Nuvasa ivási költészetét, al-Mari filozófiai költészetét, Al Mutanabbi ünnepi lírai énekét. Vannak udvari költők, kalifák, szeikék és szultánok énekeltek. Így Abulkasim Firdousi (934-1030), a nagy perzsa költő létrehozta a halhatatlan epikus "Shahname" -t ("A királyok könyve"). Ebben énekelt az iráni királyok - mitikus és történelmi, de a központban az epikus hős Rustam, az ő fia. Gyakran a khánok egymás között költői versenyt szerveztek, egy palotai kerti pavilonba telepedtek, ahol a víz hűvös és görcsös volt:
Éjszaka a szomorú gyertya könnyeket rejt, anélkül, hogy tudná.
Egy égő gyertya olvad a szenvedésből.
Felismerve, hogy nincs szerencsés boldogság,
Mint egy sebesült szív, egy kétségbeesett gyertya iszik ... (Ghazayi, Khan of Geráza II. Geray).
Perzsa költő, matematikus, filozófus Omar Khayyam (1048-1131) soha nem írt eulogikusokat az uralkodóknak. Még elutasította a Seljuk szultán Nizam-ul-Mulk ajánlatát, hogy kezelje a szultán birodalom egyik területét. Khayyam bölcsebb vonalai (rubai) tele vannak humorral, ostobasággal és szomorú iróniával:
Sok éven át gondolkodtam a földi életről,
Számomra nincs értelme a hold alatt.
Tudom, hogy nem tudok semmit -
Itt van az utolsó igazság, amit én fedeztek fel.
Az arab-muszlim civilizáció elsősorban városi. Vallási épületek típusai - mecset, madrasah, mauzóleum.
Magántulajdonban lévő házak általában házakba rejtve vannak, és csak magas, sikertelen kerítések vannak az utcán. A mecset egy meccsorientált imaházból áll, amelyhez a középületek szomszédosak, ahol egy imádkozás előtt egy kis fürdőt alakítanak ki. Az imaház hátsó falában mihrab helyezkedik el - egy rés, jelezve a hívőknek, hogy milyen irányba kell menni az imádság alatt. Ez a leginkább díszített hely. A fő moszkvai mihrab jobbján (pénteken) található a miniszter - minbar, amelyről a pénteki prédikáció olvasható. A mecset épülete fölött minaret (erkélyes torony) áll, ahonnan imádkoznak.
Mohammed a tudományt "minden muzulmán és muszlim nő kötelességének" nevezte, folyamatosan folytatta tanulmányait - "a bölcsőtől a sírig", és azt követeli, hogy valaki a távoli Kínában is keressen bölcsességet.
A IX-XII. Században. Bagdad lesz a világ tudományos központja. Előrehaladások a matematikában: tizedesjegyű pozíciós számozás, tizedesjegyek megnyitása, közelítő módszerek kifejlesztése négyzet és köbös gyökerek kinyerésére, algebrai fejlődés (arab - al-Jabr).