Az értelmiség szerepe a társadalomban, kivonatok
A felülvizsgálatot az A.V. Zhukotskaya
Az értelmiségnek van egy ellentmondásos tudatos szelleme.
Az értelmiség az a társadalom része, amely a természeti evolúció élvonalában áll, és amely az emberiség történelméért felelős, Hegel szavaiban egy "gondolkodó elmék", amely meghatározza a történelem menetét.
Oroszországban az értelmiség nemcsak a hősiesség és az aszketizmus hordozója volt, hanem a világi, vagyis az egyház, a vallás hordozója.
Először is, nagy része - ez raznochintsy. A hangszóró szempontjából az egyik orosz értelmiségi egyik volt N.G. Chernyshevsky, aki, mint tudják, a pap fia volt.
Az értelmiség szerepét a társadalmi paradigmák kialakításában, fejlődésükben és kritikájukban a társadalom paradigmájának kialakulásának fázisa határozza meg. Rendszerint az érett paradigmák képviselik az intézményt, és képesek megvédeni magukat a kritikától. Az értelmiségnek a történeti folyamatban betöltött szerepe új paradigmák kialakítása. És az ellenkező funkciója, a "sírás" funkció, az elavult paradigmák elpusztításából áll. Az értelmiség szerepe a társadalomban az, hogy olyanfajta "agy" szerepét látja el, amely folyamatosan a valóság ellentmondásainak, és így a "konfliktus önmagával". Ez egy különös bifurkációs pont (az elágazódás más alternatív fejlesztési irányokba). Ez a bifurkációs pont folyamatos folyamat. A társadalmat olyan szervezetként lehet képviselni, amely az ellentmondások felbontásának két szintjével rendelkezik. A fő szint a társadalom irányításának kormánya és infrastruktúrája. Új elképzelésekre van szükség, amelyek egy második "nem hivatalos" szintet hoznak létre, amelynek funkcióját az értelmiség végzi.
Az értelmiség szerepe az, hogy a szellem hordozója (kultúra, tudás), új paradigmákat teremt és az elavultokat bírálja. A bifurkáció pontján a rendelkezésre álló irányok szerint rétegez. Ez az ellentmondás a szélsőséges formák között az értelmiség, a forradalmak és a katonai puccsok formájában jelentkezik, ami a történelmi folyamat valódi mechanizmusa.
Az oroszországi értelmiségi szerepének értékeléséhez hasonló megközelítést a D.P. Struts. Ezt a problémát az orosz önrendelkezés helyzetéből tartja. Oroszország, mint bármely más kultúra-civilizáció, a forrása egy szupravezető spirituális szervezet. Az értelmiség a növekvő organizmus kérésére válaszul születik. Kérés az eredetükre, céljukra és útvonalukra. Így készül az emberiség öntudatos fejlődésére való áttérés. Más szóval az értelmiség az orosz civilizáció önrendelkezésének munkás teste. A lekérdezésre adott válaszok inspiráció, betekintés, beáramlás formájában érhetők el. De erre szükség van kommunikációs csatornákkal Oroszországgal, mint egy szuperperszonális lelki anyag. Az orosz értelmiség története olyan kísérletek sorozata, amelyek ilyen kapcsolatokat szenvednek. A kísérletek többnyire sikertelenek, úgy véli a DP. Struts. Az értelmiség nagy részében az idegen és a hamis önrendelkezés kedvelte. Az értelmiség, mint minden orosz kultúra, ideológiailag megszakadt. Ebben liberális áramok alakultak ki, forradalmi, anarchikus, védő, talaj-oroszok. Az uralkodó tendenciák - liberális és radikális - történelmi értékelése már lefektette.
A kultúra önrendelkezése évszázadok és évezredek alatt működik. Az orosz kor, majd az orosz értelmiség - csak másfél évszázad. Egyébként aligha érdemes elválasztani az értelmiség és az orosz kultúra, a gazdaság és az államiság valódi alkotóit. Az értelmiség minden mozzanatában, balról jobbra, az oroszországi egzisztenciális és kreatív önrendelkezés magvak, embriók. Íme néhány ilyen szemek:
az orosz szellem és földi formái közötti különbségtétel (történelmi, természeti, kulturális, hazai);
a személyes tudatosság kiterjesztése az Oroszországgal mint spirituális szervezetként való kapcsolatkereséshez;
az orosz kultúra-civilizáció space-idejének kiterjesztése, beleértve a közeli tér valóságát és az ősi Hyperborea történelmi valóságát, mint ősi otthonát;
Oroszország legmagasabb célja (az "orosz elképzelés") az ember és a társadalom átalakítása az észak-eurázsiai természet, a Föld és a Mennyország közös teremtésében;
az oroszországi kozmikus gyökereket, valamint minden nagy kultúrát.