Gazdaság és politika
Közgazdaságtan és politika
Közgazdaságtan és politika
a társadalmi élet szférái, amelyek kölcsönös kapcsolata a politikai szociológiában és a politikatudományban összességében kiemelkedő fontosságú.
A közgazdaságtan mint a társadalmi gyakorlat egyik eleme a társadalmi élet anyagi alapjainak előállítása és reprodukálása.
A gazdaság átfogó állami beavatkozásának tapasztalata az állami tulajdon teljes lefedettségével megerősíti ezt a megfigyelést (lásd ETAISM). Egy ilyen politikált társadalomban az újraelosztó szindróma lesz a legfejlettebb.
Az Új Idő alapját képező burzsoá forradalmak korszakában a gazdaság és a politika kezdik az emberi tevékenység független, autonóm területeinek tekinteni, a kölcsönös kapcsolatok problémája pedig a tudományos kutatás tárgyává válik. A gazdaság és a politika kölcsönhatása alapvetően eltérő jellegű.
A közgazdaságtan, amely független önszerveződő rendszerként vallja magát, a politika megszűnik a társadalom uralkodó uralkodó erejévé. Korlátozások jönnek létre a nem monetáris fejlesztésekre, azaz a gazdasági irányítás politikai formái. A gazdaság és a politika kölcsönhatása már inkább az "általános tevékenység", nem pedig a "közvetlen eloszlás" alapján történik.
A piacmechanizmus alapján a gazdaságot csak a piaci jogszabályok szabályozzák, szabályozzák és szabályozzák, továbbá gondoskodik a termelés megszervezéséről és az ellátások elosztásának sorrendjéről. Az önszabályozás ezen mechanizmusa olyan helyzetben rejlik, amelyben az áruk áruszállítása (beleértve a szolgáltatásokat is) egy bizonyos áron megegyezik az ugyanazon az árral szembeni keresletnek. A termelést az árak szabályozzák, nem pedig a politikai hatóságok rendeletei és irányelvei. Csak olyan gazdasági intézkedés-politikai beavatkozások lehetségesek, amelyek biztosítják a piaci önszabályozást. ami a piacot a gazdaság egyetlen szervező erejévé teszi. Az ilyen modell közös jellemzője a "mini-kicsi állapot" vagy "minimális politika". A gyakorlatban a gazdaság minimalizálja a gazdaságilag elfogadott döntések számát.
Következésképpen a gazdaság és a politika közötti legfontosabb különbség az újraelosztás szerepe. Az állami és politikai testületek központi eleme az újraelosztó funkció. A politikai mechanizmus a nemzeti termék újraelosztását olyan szintre hozhatja, amelyen túl kezdődik a felhalmozási ösztönző rendszer megsemmisítése, a termelés növekedésének lelassulása, a munkaerő-motiváció gyengülése stb.
A mai oroszországban a politika és a gazdaság, az állam és a társadalom a közélet független szféráiból egyre növekvő differenciálódásuk az erő és a tulajdon közötti különbség eredménye. Az európai preapitalizmusra jellemzõ hatalom-tulajdonosi kapcsolatok típusa kezd átalakulni. Ezért sürgetővé válik a piaci típusú politikai hatalom lényeges különbségeinek tanulmányozása a központosított gazdaság hatalmi struktúráiról.
Nézd meg, mi a "Economics and Politics" más szótárakban:
Gazdaság - I Gazdaság (a görög oikonomikából, szó szerint a takarítás művészete) 1) a termelési kapcsolatok összessége, a társadalom gazdasági alapja; 2) egy adott ország vagy annak egy része nemzetgazdasága, beleértve a ... ... nagy szovjet enciklopédiát
Gazdaság - I Gazdaság (a görög oikonomikából, szó szerint a takarítás művészete) 1) a termelési kapcsolatok összessége, a társadalom gazdasági alapja; 2) egy adott ország vagy annak egy része nemzetgazdasága, beleértve a ... ... nagy szovjet enciklopédiát
Gazdaság Izrael - gazdasági mutatók Üzleti negyed Ramat Gan ... Wikipedia
Dél-Korea gazdasága - Pénznem 1 Dél-koreai nyertes (₩) = 100 cu (elméletileg) Fiskális év naptári év Kereskedelmi szervezetek ... Wikipedia