Claustrophobia, hogy nem esik a csapda a zárt térben

Kezdőlap → Pszichológia → Félelem → Claustrophobia: hogyan ne eshet a zárt tér csapdájába?

Claustrophobia, hogy nem esik a csapda a zárt térben
A szűk, zárt térből való kilábalás képtelensége - az ilyen helyzet a legbizalmasabb pánikot is okozhatja. Mit mondhatunk az emberekről, akik erős riasztást éreznek, még akkor is, ha átmenetileg a liftben vannak.

Klausztrofóbia (a név eredete: a latin «claustrum» - «bent”, és az ókori görög «φόβος» - «félelem") tekinthető az egyik leggyakoribb mentális zavarok. A statisztikák szerint körülbelül minden harmadik ember hajlamos a klausztrofóbia.

A klausztrophobia tünetei és jelei

Ez a fajta rendellenesség különböző mértékű intenzitással manifesztálódhat: valaki megrémült egy zárt szobában, mások enyhe pszichológiai kényelmetlenséget tapasztalhatnak, ha szoros környezetben vannak.

A klausztrofógia bármely formája idővel alakulhat ki, és összetettebb szakaszba léphet. Ezért fontos, hogy időben felismerjék a klausztrofóbiát, és segítséget kapjanak egy képzett pszichoterapeuta számára.

A klausztrofóbia fő és gyakran megfigyelt jelei:

  • attól tartanak, hogy egy zárt térben találja magát (zárt szoba, lift megállt stb.);
  • a félelem, amely a zsúfoltság (pl. a metró torlódása alatt) miatt merül fel;
  • félelem a keskeny folyosókról, alagutakról, elzáródásokról.

Vannak olyan emberek, akik félnek a különböző közlekedési módok (repülőgépek, autók, hajók, buszok stb.) Utazásától, mivel tudat alatt félnek a vészhelyzetbe való bejutástól, amelyben a jármű minden ajtója és ablakai bizonyos technikai okokból zárva van, és így egy zárt tér jön létre.

A fóbia aktiválása során fellépő tünetek:

  • fokozott izzadás;
  • gyors légzés és szívdobogás;
  • szédülés;
  • ájulás állapota;
  • hányinger és hányás támadása;
  • gyors pulzus;
  • hidegrázás, borzongás stb.

Miért fejlődik a klausztrofógia?

Jelenleg a tudósok még mindig nem tudják megállapítani a klausztrofóbiák fejlődését befolyásoló pontos tényezőt. Mint egyes kutatók úgy gondolják, mint sok más mentális rendellenesség, az egyes esetekben klausztrofóbiák tisztán egyedi okok miatt alakulhatnak ki.

Claustrophobia, hogy nem esik a csapda a zárt térben
A fiúnak egyedül kellett maradnia egy zárt térben, fény és táplálék nélkül, amíg a szülők meg nem találják. Azóta nehéz a fiatalember zárt térben. Ráadásul a klausztrofóbia szokatlan szokást alakított ki benne mindenütt ajtók és ablakok nyitására, hogy ne érezze magát elszigetelve.

Ebben a helyzetben a klausztrophobia fejlődésének oka nyilvánvaló: gyermekkori élményekkel és kellemetlen emlékekkel jár, amelyek mély "lenyomatot" hagytak maguk után, és nem engedték meg, hogy még a felnőttkorban is legyőzze a félelmet.

Egyes tudósok úgy vélik, hogy a klausztrofóbia összefügghet egy személy tudattalan félelemével, hogy megtalálja magát koporsó halála után.

A koporsó a legközelebbi térbeli "előfeltétel", ahol nincs menekülés, ahol egy személy teljesen elszigetelt. Az ilyen félelem, a szakértők szerint, csaknem minden ember számára jellemző lehet kivétel nélkül. De attól függően, hogy a psziché egyedi tulajdonságai függenek, klausztrofóbiává válhat, vagy éppen ellenkezőleg, semmilyen módon nem nyilvánulhat meg.

Lehetséges gyógyítani a klausztrofóbiát?

A klausztrofóbiában az a legfontosabb probléma, hogy ha valaki tudatában van annak, hogy félelmeinek nincs alapja, nem képes önállóan megbirkózni velük. A terápiás programot egy terapeuta alkotja, és mindig a mentális zavar mértékétől függ.

Így például a klausztrophobia kialakulásának korai szakaszában, amikor a tünetei csak ritka esetekben jelentkeznek, a terapeuta speciális gyakorlatokat programozhat. Ezeknek a gyakorlatoknak a lényege a zárt zóna feltételeinek való megfeleléshez szükséges klausztrofóbiának a leküzdése.

Valószínűleg ezért a páciensnek számos vizsgálaton kell átesnie, ami egy kilépési programra utal. Meg kell látogatnia a pszichoterapeuta különleges helyszíneit, ahol a klausztrofógia nyilvánulhat meg.

Az elhasználódásnak fokozatosnak kell lennie. Talán az első szakaszban a klausztrofóbiának meg kell tanulnia, hogy teljesen egyedül maradjon egy zárt ajtóban. Aztán egy idő után (több nap vagy hét szünettel) egyedül kell maradnia a zárt térben. Ezután, ha a függőség már bekövetkezett, a terapeuta bonyolultabb feltételeket küld a betegnek (például egy zárt, kellemetlen hangulatot biztosító szobában: pince, padlás, bunker stb.).

Más módszereket is lehet alkalmazni. Minden szakember egyedi programot készít. Csak ebben az esetben nagyon hatékony lesz.

Bonyolultabb szakaszban claustrophobia kezeljük nemcsak útján technikákat fejlesztettek lépésenként, hanem részesülő különleges készítményekben nyugtató idegrendszerre (pszichotróp szerek, antipszichotikumok, stb). Ebben az esetben szükség lehet orvoshoz fordulni.

Ha még mindig kérdései vannak a klausztrofóbia témájával kapcsolatban, forduljon szakemberhez

honlapunkon. Fel lesz válaszolva on-line.

Kapcsolódó cikkek