Bevezetés, két irányzat a témában és a frázis kifejezés lényegében
A szókincs a nyelvtudomány egyik szakasza, amelyben a nyelv szókincsét tanulmányozzák.
A nyelv alapegysége a szó. És ez tükröződik a szavak és az emberiség történetében, és a történelem tudomány, a kultúra, a technológia, bármilyen változás a társadalom életében. Egy nyelv szókincse folyamatosan változik: egyes szavak eltűnnek, mert megszűnt a tárgyak és jelenségek, amelyeket az úgynevezett; néhány szó jelenik meg, hogy új tárgyakat vagy jelenségeket jelezzen stb. És úgy tűnik, a szókincs gazdagságát és sokféleségét az orosz nyelvet. Munkámat én választottam ezt az ágát nyelvészet, mert érdekelt a tény, a jelenléte a nyelven túli szavak teljes verbális komplexek, amelyek néha azonosak a szót, de gyakrabban egy egyedülálló nyelvi jelenség, azzal jellemezve világos kifejezőkészség, képekkel és érzelem.
A frázisról sok cikket, könyvet, disszertációt és érdeklődést írt ki a nyelv ezen területén, nem szűnik meg sem a kutatók, sem azok részéről, akik egyszerűen csak részei a szónak. A nyelv szókészlete, több százezer egységnek számít, nagyon összetett szervezet. A Phraseology önálló nyelvészeti fegyelem a 40-es években jelent meg. XX század. a szovjet nyelvészetben. A frazeológia elméletének előfeltételeit AA Potebni, II Sreznevsky, AA Shakhmatov és FF Fortunatov alkotása határozta meg. A frazeológia kifejlődésére gyakorolt hatást a S. Bali (1865-1947) francia nyelvész idézte. A nyugat-európai és az amerikai nyelvészetben a frazeológia nem tűnik ki a nyelvészet külön szakasznak. A nyelvtudomány-kifejezések egy speciális részében a szavak stabil kombinációinak tanulmányozását az oktatási és módszertani szakirodalom 20-40-es éveiben mutatta be. az ED Polovanov, SI Abakumov, LABulakhovsky munkáiban. Az 1950-es években a hangsúly a frazeológiai egységek hasonlóságaira és különbségeire volt utalva egy szóval és egy szavak kombinációjával. A frazeológia problémáját elsősorban kimerítették a mondatelmélet kritériumainak tisztázásával és a frazeológiai egységek osztályozásának alapjainak tisztázásával. Az 50-es évek vége óta a szókimondás szisztematikus megközelítésének tendenciája volt. Elkezdték kidolgozni a frazeológiai egységek nyelvi szerkezeti egységeinek leírásával kapcsolatos kérdéseket. A frázisfejlődés kifejlesztésében a 60-70-es években a frázis kifejezés objektumainak feltérképezésének megfelelő frazeológiai módszereinek intenzív fejlődése jellemzi.
Összefoglalva a frázis kifejezés széles körét, megjegyezzük a következőket. A modern nyelvtudományban két kutatási sor világosan felmerült. A kiindulópont első iránya az a felismerés, hogy a frazeológia egy olyan nyelvegység, amely szavakból áll, azaz természeténél fogva. Ugyanakkor egyes tudósok azt az elképzelést fejezték ki, hogy a phraseológia célja minden konkrét kombináció lehetséges egy adott nyelven, függetlenül azok minőségi különbségeitől. Például Kopylenko a következőket mondja: "Phraseology kiterjed minden olyan lexme-kombinációra, amely egy adott nyelven létezik, beleértve az úgynevezett" szabad "kifejezéseket is." Másrészt csak néhány kategóriát és mondatcsoportot ismerünk fel a kifejezésmód objektumaként ennek az iránynak a határain belül, amelyek megkülönböztethetők a beszédben a különleges egyediségtől. Attól függően, hogy mely jeleket veszik figyelembe az ilyen kifejezések megkülönböztetésénél, és meghatározzák a hasonló egységek összetételét a nyelvben. Csak ezek a "különleges" mondatok nevezhetők frazeológiai egységeknek. A fogalmak konvenciája és a hozzá tartozó megkülönböztetés ellenére általában azt mondják, hogy a frazeológia képviselhető:
a. mint a nyelv szószedelmét a szó "széles" értelemben, beleértve annak összetételét és kifejezéseit, teljesen átgondolva, és olyan szókombinációk, amelyekben nincsenek megfogalmazva a szókomponensek. Példa egy ilyen "széles körű" megértésre a kifejezésmód hatókörének és összetételének a VL Arkhangelsky, OS Akhmanova, NM Shansky szempontjából.
b. mint az orosz nyelv kifejezésmódja a szó "szűk" értelemében, beleértve összetételében csak szóösszetételeket, végiggondolva. Az orosz nyelv frazeológiaának kötetének és összetételének ezt a megértését tükröző művek közé tartozik például a V. Zhukov cikkek.
Mindkét esetben a kifejezésmód verbális természete, mint összetevői lexikális jellege, nem kérdőjelezi meg ezek a tudósok. A Phraseology ajánlott úgy tekinteni, mint egy szó és kifejezés tüneteinek szennyezését, hangsúlyozza a frazeológia és a vele összekapcsolt szó-kombináció homonímáját.