A munkaképesség kialakulásának elmélete
A pedagógiai készség egy sor egymás után kibontakozó cselekvéssorozat, amelyek közül néhány automatizálható (készségek) az elméleti tudáson alapulva, és a harmonikus személyiség fejlődésének problémáinak megoldására.
A készségek az ember tudatos akciójának automatizált komponensei, amelyek a végrehajtás folyamatában fejlődnek.
Munkaerő - a célszerű emberi tevékenység, amelynek folyamata munkaeszközök segítségével hatással van a természetre, és felhasználja az igények kielégítéséhez szükséges felhasználási értékeket.
A MUNKAERŐKÉPEK az a képesség, hogy egy személy alkalmazza a rendelkezésre álló tudást a gyakorlatban; olyan munkahelyi készlet, amelyet a munkavállaló tudatosan előállíthat, végrehajtásának legmegfelelőbb módjait (készségeit) alkalmazva. A készségek ismeretek a cselekvésben.
Friedman LI megkülönbözteti a diákok tevékenységének elsajátításának következő szintjét, amely megfelel az oktatási készségeknek és készségeknek:
0 szint - a diákok egyáltalán nem ismerik ezt a cselekvést (nincs készség); 1. szint - a hallgatók ismerik a tevékenység jellegét, csak a tanár (felnőtt) megfelelő támogatásával tudják ezt megtenni; 2. szint - a hallgatók önállóan, de csak a modellen követhetik ezt a tevékenységet, utánozva a tanár vagy társaik tevékenységét; 3. szint - a diákok képesek megfelelő lépések megtételére szabadon, megvalósítva az egyes lépéseket; 4 szint - a diákok automatizált, összeomlottak és hibamentesek.
De nem minden oktatási készségnek kell eljutnia az automatizálás szintjéhez és készségekké kell válnia. Néhány nevelési képzettség az iskolában általában a harmadik szintig alakul, mások, főként általános, a 4. szintig, majd tovább javulnak a későbbi oktatásban.
A készségek és készségek csak a gyakorlat és a gyakorlati módszerek által végzett gyakorlati tevékenységek során jönnek létre. Semmiféle céltudatosságból nem tudnak készségeket készíteni, és nem is tudnak készségeket létrehozni. Az iskola az oktatási tevékenységében feldolgozza és átalakítja azokat a tanítási módszereket, amelyeket a tanár kér. Az ilyen belső feldolgozás azt a tényt eredményezi, hogy a gyermek oktatási anyagokkal való együttműködése néha igen élesen eltérhet a tanár szabványától. Ugyanakkor a tanár általában nem irányítja ezt a folyamatot, csak a tanulók által kapott eredmények minőségét rögzíti, és nem tudja, milyen készségek, módszerek a gyermek spontán kialakítására. És ezek a technikák irracionálisak vagy egyszerűen helytelenek lehetnek.
A készségek típusai:
-Általános munkaerő Az általános munkaerő-készség lényeges oldala. Atutov és VA Polyakov kiemelte, hogy a diákok az oktatási és társadalmilag hasznos, produktív munkák során elsajátítják őket. Különleges készségek alakulnak ki az iskoláskorban, elsősorban a munkaerő-képzésben, az "Anyagfeldolgozás alapjai" és a "Mezőgazdaság" fejezetek tanulmányozásában.
-konstruktív-műszaki (a következő munka céljának meghatározása és megértése);
-szervezeti és technikai (eszközök kiválasztása, a szükséges anyagok megkeresése, feldolgozási technológiai módszerek meghatározása, tervezési munka, a munka céljának megfelelő szervezeti eszközök);
-Vezérlés (a tervezett műveletek végrehajtásának jelenlegi és végső ellenőrzése).
A szakképzés célja a diákok asszimilációja a tudásrendszerről a témákról, eszközökről és munkafolyamatokról, ismeretségek a mezőgazdasági termelés alapjaival, a technikai kreativitás és a mezőgazdasági tapasztalatok fejlesztése, a munkakultúra kialakulása. A munkaerő-képzés folyamatában az iskolásgondnokok általános munkaerőt és bizonyos speciális készségeket és készségeket biztosítanak, amelyek lehetőséget nyújtanak arra, hogy részt vegyenek a termelő munkaerőpiacon. Az iskoláskorúak munkaerő-képzésének fontos eleme a társadalmilag hasznos munka, amelyet iskolai tréningeken, leányvállalatoknál, iskolai tanfolyamoknál, gazdaságokban lehet végezni.
A munkaerő-képzés szükséges eleme a technikai kreativitás és a mezőgazdasági tapasztalat, amelyek a munkaerő-képzésre vonatkozó tanterv követelményeinek megfelelően épülnek fel. A kísérleti munka folytatása során az iskolások kreatív hozzáállást tanúsítanak a munkához, a megfigyeléshez, a fegyelemhez, a pontossághoz, a mezőgazdasági termelés különböző ágai iránti érdeklődéshez, általános tervezési készségeket fejlesztenek, a mezőgazdasági munkát szervezik.
A munkaerő-nevelés és -képzés jelentős helyet foglal el az elsődleges osztályokban a kézmunka, a középosztálybeli képzési műhelyek óráiban és a középiskolai képzésben.
Az önkiszolgálásban végzett munka nagy szerepet játszik a munkaerő-képzésben és a nevelésben. Ez magában foglalja: a dolgok ápolását, a tisztító osztályok és tantermek, az oktatási és vizuális segédeszközök javítását, könyveket az iskolai könyvtárban, bútorokat és berendezéseket stb.
A diákok következő munkatípusai szociálisan hasznos munkát jelentenek az iskola területének fejlesztése, a másodlagos nyersanyagok gyűjtése, a gyógynövények, az utcák zöldebbé tétele a lakott területeken, utakon stb. Ebbe a munkába az I. és XI osztályba tartozó diákok vesznek részt.
Végezetül, a szociálisan hasznos, produktív munka, amely az ipari vállalkozások közepes és felső osztályaiban szerveződik, a mezőgazdaságban, és amely az anyagi értékek létrehozásával jár együtt, nagy jelentőséggel bír a munkaügyi oktatásban.