A köztisztviselő etikai kódexe a stadopedia
A modern Oroszországban, mint ilyen megoldás, javasoljuk egy olyan köztisztviselő etikai kódexének kidolgozását és érvényesítését, amely számos országban és még az Orosz Föderáció bizonyos területein is létezik. Milyen érvekkel támogathatjuk ezt? Ez az:
- Gyakorlatilag lehetetlen a jogszabályi dokumentumok szintjén a munkavállalókra vonatkozó utasítások és tilalmak kimerítő listájának összeállítása;
- Számos tevékenységük természetüknél fogva nem szabályozható jogi normákkal, hanem a csoport (ebben az esetben adminisztratív) erkölcsös, de erkölcsi normák informális (de nem kevésbé hatékony) normái szabályozzák;
Könnyebb megtenni, ha tudod, hogy ez mit jelent. A helyes viselkedés leírásának legtisztább formáját sokan úgy tekintik, hogy normatív rögzítésük. A jogi és etikai-jogi irodalomban az ilyen állítások akkor is megfelelnek, ha az írásbeli normák hiánya jelzi a baj.
Az etikai kérdésre való figyelmet az Egyesült Nemzetek által a köztisztviselőkre vonatkozó nemzetközi magatartási kódex elfogadása is jelzi.
Ugyanakkor egy ilyen kód elfogadása rendkívül fontos, de nem az egyetlen. A saját kódokat, ha nincs mögötte hatékony mechanizmusokat, amelyek biztosítják a szabályok betartásának bennük foglalt, az általános szellem az uralkodó, valamint például különösen a vezetők, nem oldja meg a problémát, és csak szavak maradnak sokféleképpen. [77] Végtére is sokféleképpen megtanuljuk helyesen eljárni az írott absztrakt szabályokat, hanem a valódi emberek viselkedésétől és a közszolgálattól - a kollégák és főnökök viselkedési modelljeitől. Más szóval, ha a normák nem gyökereznek a kultúrában, akkor semmilyen rendelet és szabálykód nem lesz igazán hatékony.
A kódnak a "közszolgálat" szellemén kell alapulnia [78]. És maga a szellem önmagában is szolgálhat a köztisztviselők viselkedése fölött. Például, ha ez a kódex elkötelezettségét esküszik a közszolgálatba való belépés előtt, figyelmeztetni fogja a tisztviselőt etikai cselekedetektől, ha nem minden idejétől, legalábbis elég hosszú ideig. Ismeretes, hogy az ilyen szimbólumok jelentős hatást gyakorolnak az emberi viselkedésre.
Az 1990-es évek számos kiadványában az orosz közszolgálat etikai kódexének kellő meggyőző bizonyítéka volt. Megemlítették, hogy a köztisztviselő szakmai etikája jelentős sajátossággal bír, mint bármely vállalati etika. Azonban sok alkalmazottnak nagyon homályos vagy torz nézete van ezekről a normákról, vagy megvetéssel kezeli őket. Ezt a nem elég magas általános és szakmai kultúra megnyilvánulásaként értékelhetjük. "Azok az alkalmazottak, akik komolyan törekszenek arra, hogy a hivatalos erkölcs normái vezéreljenek, hírnevüket ápolják, próbára és hibára késztetik az etikai kódex saját változatát. Ezért rendkívül fontos, hogy dolgozzon ki egy dokumentumot, amely nem visel jogilag kötelező érvényű, megkérhetnénk azonban egy rendszer erkölcsi iránymutatások, adna tanácsot etikai viselkedést bizonyos „érzékeny” helyzetben, és másrészt, egyértelműen jelzik, hogy a terület az erkölcsi "Taboo" a munkavállaló számára. [79]
(Lásd az 1. sz. Mellékletet).
A kódot természetesen el kell fogadni. E lépés hasznosságát a nyugati országok gyakorlata igazolja. Nem szabad azonban ilyen kódban látni egy csodát minden "betegségünknek". Általános szükség van az ország helyzetének stabilizálására, a politika, az üzleti élet és a közszolgálat közötti kapcsolatok ellenőrzésének más formáira, fejlesztésére és elfogadására. Tehát Nagy-Britannia és Franciaország példáját kell követnünk, és olyan törvényeket kell kiadnunk, amelyek megakadályozzák a közszolgálat és a vállalkozások közötti személycserét.
Ennek a kódexnek az alapját a humanizmusnak kell tekintenie, mint a modern etikett legfontosabb elve, amelyet a jóvoltság, a szerénység, a pontosság, a felelősség, a jóakarat stb. mély morális alapon van. Az abból eredő magatartás különös szabályai az ember tiszteletének külső megnyilvánulása. Ellenkező esetben nincs kifinomult modora, sem kifinomult beszéd nem rejtheti el a valódi kultúra hiányát, a hibás oktatást. Más emberek iránti tiszteletlenség - az önbecsülés hiányának jele.
Oroszország, a világ más országaihoz hasonlóan, nem hagyja figyelmen kívül azt a tendenciát, hogy a polgári államiság iránti kérelmek normáit egységesítsék a vezetői magatartás normái között. Ennek megfelelően a szolgáltatási etikett normái igazodnak. Az egyik terület a demokratizálódás és emberivé válik a „fejlődés a megértés”, amely magában foglalja, figyelembe véve a regionális és a civilizáció, beleértve a nemzeti és az etnikai és vallási specificitás tekintetében az etikett a formális és informális kapcsolatok belül leginkább a közszolgálati, valamint az etikett kommunikációs kormány munkavállalók egyéni polgárok. Az ilyen elszámolás problémája rendkívül fontos az Orosz Föderáció számára. És nem csak azért, mert a lakosság egyes régiók különböznek etnikai (nemzetiségi és vallási) hovatartozás, valamint, mint említettük, a gravitáció, a történelmileg különböző kulturális és civilizációs területeken.
A köztisztviselők etikai kódexének fejlesztése hazánkban bizonyos tartalékkal rendelkezik. Van egy törvény a közszolgálati, köztük számos etikai normák, ott van az elnöki rendelet az általános elveket a tevékenységét köztisztviselők, számos tudományos tanulmány a témában (bár számos nagyon rövid).
Azonban az ilyen kódex alapelveinek és normáinak megfogalmazása érdekében figyelembe kell venni a modern bürokrácia erkölcsi tudatának valódi szintjét. A témában folytatott tanulmányok jelenleg a RAGS-ban koncentrálódnak.
Hazánkban egy köztisztviselő etikai kódexének fejlesztésekor az etika és a menedzsmentkultúra kutatói azt javasolták, hogy rögzítsék a közszolgálat alábbi morális elveit:
2. A becsületesség és az önzetlenség a szolgálat kötelező magatartási szabályai. A tisztviselő integritása hivatalos tevékenységének elengedhetetlen feltétele. A korrupt köztisztviselő nem folytathatja hivatalos feladatait.
3. A közhivatalba való belépés és annak megtartása magában foglalja a kötelesség és felelősség fejlettségét. A köztisztviselőnek a személyes felelősség legnagyobb fokú kötelességét kell ellátnia.
Azonban nem indokolatlan az események egy másik verziója. Lehetőség van arra, hogy a morális kodifikációs a közszolgálati, a jelenlegi helyzet hatására csak frusztráció a társadalomban, hiszen megdől majd, mint a napi gyakorlatban az erkölcsi kódex az építtető a kommunizmus [82].
Nyilvános (állami) érdekek.
Nyilvánvaló, hogy a kormányzati alkalmazottak számára ez a tényezőcsoport kulcsfontosságú. Empirikus kutatások azt mutatják, hogy azoknál, akik a közszférában vezető pozíciókat töltenek be, a tisztesség, az őszinteség fontosabb, mint az üzleti szférában. A nyilvános (közérdekű) érdekeknek nemcsak politikai szándékú akaratnak kell lenniük (ami gyakran homályos, konfliktusos vagy éppen nem létező).
Az állami érdek fogalma szintén kapcsolódik a "disinterestedness, önzetlenség" fogalmához. Ebben az esetben a disinterestedness pártatlanságot jelent (ellentétben saját, személyes érdeklődésével). Mindezek az elvek fontosak, mint egy ellensúly, és amikor a önérdek, majd amikor az intézményi és politikai érdek, kifejezi önelégült politikai vezetők, legagresszívebb csoportok, erős érdekcsoportok.
Mint ilyenek, az Alkotmány, a szövetségi és a helyi törvények, a törvényi rendelkezések tisztázását szolgáló szabályozási előírások megfogalmazott érdekei megfogalmazódnak. Általánosságban az Egyesült Államok törvénytisztelő ország, amelynek polgárai tiszteletben tartják a bírósági eljárást. A törvény a bizonyos értékekkel rendelkező megállapodások szimbóluma, beleértve azokat is, amelyek meghatározzák a közszolgálat tevékenységét. Tanulmányok kimutatták, hogy a törvény sohasem tűnik el a tisztviselők álláspontjáról, amikor etikai dilemmákkal kell szembenézniük. Gyakran a törvény az etikátlan viselkedés legfőbb ellenvetése. A törvény rendelkezései lehetővé teszik az etikailag helyes döntések meghozatalát, a kollégák és felettesek ellenállása ellenére. Ugyanakkor vannak olyan helyzetek is, ahol a jogi érdekek nem játszanak szerepet a döntéshozatalban. Ezen kívül vannak olyan esetek, amikor egy jogilag hibátlan művelet etikailag hibás, ha az általuk termelt bürokrácia pörösködés okoznak elégedetlenséget a lakosság körében. A jogi oldal túlzott hangsúlyozása akadályozhatja a szükséges modernizációt, a cselekvés szabadságát, a kezdeményezést stb. Jogi túlszabályozás akkor jelentkezik, ha az etikai kódexek, szabványok nem hajtják végre, hogy a magas etikai normákat a gyakorlatban, és hogy úgy mondjam, „just in case”, „valami történhet”, azaz csak annak érdekében, hogy eloszlassa gyanú az etikátlan viselkedésben.
A köztisztviselők nem az állam rabszolgái, ugyanolyan jogaik vannak, mint bármely más demokratikus állam polgárai: a megfelelő megközelítéshez való jog, a stabil foglalkoztatás és az előléptetés. Ugyanakkor fontos, hogy ezek a jogok hogyan valósuljanak meg a gyakorlatban, és milyen lépéseket tehet a köztisztviselő. Tegyük fel, hogy egy köztisztviselő elégedetlen a fizetésével, és úgy véli, hogy ez a piaci átlag alatt van. Felvételi kérelmet nyújthat be, fizetésemelést kérhet, tárgyalásokat folytathat a szakszervezeten belüli feletteseivel. Mindezek a cselekvések teljesen etikusak. De egy ilyen sztrájk (még akkor is, ha törvények tiltják) sztrájk, munka "az ujjak után", csak a fizetett (a munkavállaló véleménye szerint) munkaidőben dolgozik, az ügyfél elutasítása? Jogi szempontból etikátlanok.
Számos kutató második helyen végzett szervezeti érdeklődést a legálisak után. Fontos, hogy az ilyen szervezeti értékek, mint a termelékenység, a tapasztalat és a dinamizmus, ne kezdjék aránytalanul nagy szerepet játszani, ami a meghozott döntések egyensúlyhiányához vezet.
Ne várja, hogy mindenki önként vállalja a szakmai etika kódexét. Biztosítani kell, hogy a hivatásos tisztviselők betartsák a kódex összes rendelkezését, és megsértették a szankciókat. A köztisztviselők szakmai etikai kódexének szankciókat kell kidolgoznia: a bizalmatlanságtól a kivételes esetekig, a hivatásos tisztviselők testéből való kilakoltatásokból. Így a "foggal" rendelkező szakmai etika kódja gyakorlati eszköz lehet a közalkalmazottak felelősségteljes magatartásának biztosítására, a közérdek és a demokratikus értékek kiszolgálására.