A csuvas-köztársaság levezetése és éghajlata

A Chuvashia modern megkönnyebbülésének kialakulásának fő tényezője a vízaktivitásból eredő eróziós folyamatok. A lejtőkön és vízgyűjtőkön folyamatosan öblíti az anyagot, és leereszkedik. A köztársaság területe geológiai felépítése fokozza az anyag kimerülését. A permiai idõszakban keletkezett és a felszínen kialakuló sziklák roncsolódnak, tartalmaznak víztartó rétegeket és táplálják a vízfolyásokat. A mélyedésekben az áramló víz áramlik a patakokba, elmosódva a talajt. Az emelkedő szurdokok szurdokokká válnak, majd patakok és folyók völgyeiben. A terület általános felemelkedésének feltételei között az áramló vizek aktivitása fokozódik és jelentősen megváltoztatja régiónk megjelenését. A Chuvashia modern megkönnyebbülését képező folyók tevékenysége.

A Volga két részre osztja köztársaságunk területét, amely különbözik a megkönnyebbülés méretétől és természetétől: az alacsonyan fekvő bal parttól és az emelt jobb parttól.

A Volga bal partján, amely a köztársaság területének 3% -a, teraszok alakultak ki. A megkönnyebbülésben egy 80-100 m magasan fekvő alföld képviseli őket, a teraszokon homokos homok van. A mocsarakat a szél aktivitása hozza létre, és képviselik a dűnéket, melyeket ma erdők borítanak. A jelentős csapadékmennyiségnek köszönhetően a terep kicsi magassága és gyenge lejtősége sok tőzegtál és tó kialakulásához vezetett.

A Chuvashia jobb partjának modern megkönnyebbülését a Volga-hegység észak-keleti része képviseli. A felszínt a paleogén időszakban a földkéreg tektonikai mozgása okozta. A Chuvashia legmagasabb pontja déli részén 286 métert ér el. A magasság többi részében a relatív magasság 150 és 250 m között van.

A domb teljes felszínén széles, vízszintes és gerendákkal vágott átmenetek váltakoznak mélyen beágyazott völgyekkel. Chuvashia keleti részén a gerendák 2,3-szeresek, a szakadékok 1,4-szer nagyobbak a nyugati résznél. De a legnagyobb sávszélesség Chuvashia észak-keleti részén van, mivel kevés erdő van, és a földet felszántják. A köztársaság északi felében a folyóhálózat sűrűsége nagyobb, mint a déli felében. Chuvashia délnyugati részén a gerendahálózat vastagabb, és ötször meghaladja a gödörhálózatot.

A gödrök és a gödrök aszimmetrikus alakúak: az északi és keleti lejtők hosszúkásak és gyengén lejtősek, a déli és nyugati lejtők pedig meredekek. Ez azért van, mert a nap egyenetlen melegedése és a hó egyenetlen felhalmozódása a felszínen következik be, így az anyag leeresztése a lejtőkön különböző sebességgel történik. A köztársaságunkra jellemző csúcsok és sípályák rendkívül sűrű hálózata miatt gyakran nevezik szakadatlan országnak. A köztársaság jobb partján fekvő földterület nagy részét szántották és művelt növények foglalták el. De a szakadékok nagy kárt okoznak mezõinknek, és folyamatosan küzdenek velük.

Földcsuszamlások figyelhetők meg a folyóvölgyek meredek lejtőin és a köztársaság nagy szakaszain. Ezek a lejtők lépcsős lépésekben különböznek egymástól. A lejtőkön lévő fák különböző irányúak. Földcsuszamlások a Volga jobb partján találhatók, a Szura alátrihegység meredek bal partján és a Chuvashia többi folyó völgyében. Fejlődnek, mert a lejtők réteges rétegekből állnak, ahol a vízzáró rétegek váltakoznak a permeábilis rétegekkel. Az elhúzódó nedvesedéssel például tavasszal vagy esős őszben a rétegek instabilvá válnak, és a talaj nagy tömege lecsökken a lejtőn. A földcsuszamlások, mint a szakadékok, óriási károkat okoznak a köztársaság gazdaságában. Elpusztítják az épületeket és struktúrákat a lejtőkön, és elpusztítják a szántóföldeket.

A Chuvashia-i víztározók gyakran nagyon simaak. De bizonyos területeken, ahol a magasság meghaladja a 200 métert, alacsony dombok vannak. Ők egy ősibb felszínnek maradványai, melyeket szigetek formájában tartanak fenn. Ezek megtalálhatók Alatyr, Vournar, Kozlov, Morgaus, Urmarsky, Poretsky és Yalchik kerületekben.

A köztársaság délnyugati részén, különösen a szura medencében, az interfluvereket homokdűnék képviselik, melyeket erdők ültetnek el. A dűnék dőlései elárasztják.

Így Chuvashia megkönnyebbülése valóban összetett, a megkönnyebbülés gerinc-girder természete dominál. A köztársaságban a gerincnyaláb-hálózat fejlesztését a következő körülmények segítik:

1) mélyen lefejtett megkönnyebbülés (relatív magassága meghaladja a 200 métert);

A köztársaságban egy homokos síkság, amely az orosz nyugati határtól az Urálig terjed. Közel Chuvashia is a nyugati ciklonok mozgatásának módja, ami megnöveli a csapadékot. A köztársaság egészében a nyugati irányú szelek dominálnak az év során, délen, délnyugaton és nyugaton nyugaton. A fő kedvezőtlen éghajlati jelenségek a szárazság, száraz szél, fagy, fagy.

Az éves éghajlati jellemzők a táblázatokban találhatók.

1. A reliktus, az éghajlat és annak hatása a Csuvas Köztársaság gazdaságára.

A köztársaság megkönnyebbülése lapos, nagy szakadékok a szakadékok és a gödrök. A jobb parton a Volga Upland. A baloldali Zavolzhie egy síkság, mocsarakkal és tőzegtokkal. Chuvashia fő, jobb partján található területe az erdei sztyeppes övezetben, mérsékelt kontinentális éghajlat mellett található. A talajok szürke erdő és a kiszáradt chernozems. A talaj és az agro-klimatikus viszonyok kedvezőek a mezőgazdaság számára. Az erdők a köztársaság területének egyharmadát foglalják el. A fő erdőterületek Prisurje és a Trans-Volga régióban találhatók.

A mezőgazdaság fontos szerepet játszik a köztársaság gazdaságában.

A mezőgazdaság a hús- és tejelő tenyésztés, valamint a gabona és a komló termelésére szakosodott.

A mezőgazdasági földterületek a köztársaság összes szárazföldi erőforrásának 57% -át teszik ki, amelynek szántóföldekre esnek. A vetésterületek szerkezetében csökken a gabonatermés aránya (47%), és majdnem megegyezik a takarmánynövények arányával. Ugyanakkor a burgonya és zöldség aránya a legmagasabb a Volga-Vyatka régióban (több mint 10%). Az ültetvények közül a hajdina és a borsó nagy területet foglal el. Gabonaültetvények (kb. 800 ezer tonna) gyűjtése révén a Chuvashia a régió más köztársaságainak szintjén van, több mint kétszer annyit meghaladva, hogy összegyűjtse a burgonyát (több mint 800 ezer tonna). A technikai növényekből (csak a szegélyezett területek 0,2% -a - a régió minimális mutatója) komló és makhorka különleges helyet foglal el. A Chuvashia az országban termesztett komló 40% -át adja fel.

A mezőgazdasági termelésben mintegy 113 ezer alkalmazott dolgozik, ami a Chuvashia gazdasági szektor összes munkavállalójának mintegy 20% -a. Összesen 466 mezőgazdasági vállalkozást képviselnek a köztársaságban, melyeket különböző tulajdoni formák képviselnek (szövetkezeti gazdaságok, LLP, CJSC, JSC, önkormányzati vállalkozások stb.), Valamint 1150 parasztgazdaságot.

A mezőgazdaság eltér az anyagi termelés egyéb ágaitól: