Tizennégy tény a szent nyelvünkről
1. A nyelv, a héber gyakran nevezik a szent nyelvét rajta van írva a szent Tóra és a törvények él nemcsak a zsidó nép, hanem az angyalok a mennyben. A Tóra a terv, amely szerint a világ, a föld, az ég és a menny minden serege létrejön, és ezt a tervet héberül írják. Ez a héber angyalok énekelnek az Istennek dicséretét, és hogy a zsidó nép beszélt először, míg az Úr szent, áldott legyen Ő, nem meghiúsította nyelv minden törzse, így a valódi nyelv leszármazottai Avery, azaz Zsidók. Így ír a 11. századi zsidó költő és filozófus a "nyaklánc" versében. Shlomo ibn Gwirol:
Tettei a mennyben dicsőítik
Az, aki fényt hord, mint egy köntöst.
Az egész világegyetemnek volt egy nyelve - héber,
A demarkáció létrehozása előtt.
Csak Isten született Evere-nek
Vegyék össze az embereket, az embereket büntetésben.
Abram, miután elfogadta, elhagyta utódait
Megőrzésre és karbantartásra.
Bárhol is voltak, megtartották a nyelvüket,
Vele együtt a rabszolgaságot megkínozták,
Az ő szavaival felgyújtja a tanítás tüze,
Rajta a próféták prófétai,
A Szépség Országában nagy énekesek vannak rajta
Készítettek egy zeneszámot
2. Az első tény nem valószínű, hogy fogadja el a nyelvi tudósok, még támogatói a nosztratikus elmélet, amely azt mondja, hogy a régi időkben valóban volt egy közös és többé-kevésbé támadható rekonstrukció nyelvet. Később megjelent a semito-kámitikus, indoeurópai, finnugor, uráli, dravidian és altaic nyelv. A nyelvészek rekonstrukciója egyáltalán nem olyan, mint a mi héber. De tudunk valamit.
4. A legrégebbi felirat héberül az úgynevezett Gezer-naptár, amely felsorolja az év hónapjait. Ez a felirat az X. századra utal. BC Vannak más ősi feliratok is, héberül, Izrael földjén. A legrégebbi ismert héber szöveget a tudósok úgy tekintenék, hogy Deborah dalai a 12. századból származnak. BC
6. Továbbá elfogadták az arámi ábécét is, és héber betűket írtak arám nyelven. Igen, igen, a zsidó négyzet levél egyáltalán nem zsidó, csak arám. Mielőtt a babiloni fogság héberül, nagyon másképpen írta. Ha meg szeretné nézni, mit, nézze meg az érmét egy siklusban.
Minden oldalról új sikh
7. A héber mindig is nyitott volt a kölcsönzésre. Például a "tarnegal" ("csirke") szó sumér eredetű. A későbbi időkben számos perzsa szó héberül. Például a "pardes" szó, azaz a gyümölcsös, perzsa származású. Ugyanez a szó perzsa eredetű görögül. A görögben a kert paradicsom. És a görög görög fordítók így írták le a "gan eden" szót, az élvezet kertjét, paradicsomi kert. Izraelben van egy arab falu Fureydis - ilyen szép, bár egy kicsit poros paradicsom. Héberül sok görög eredetű szó van. Az olyan szavak, mint a "filozófia" vagy az "istadion", alig van szükség a fordításra.
8. Izrael rendelkezik a héber nyelvi akadémiával. Ezt a szervezetet Eliezer ben Yehuda alapította. nyelvész, kiadó, rajongó, aki nagymértékben hozzájárult a héber nyelv meghallgatásához. Az Akadémia célja a héber fejlődésének nyomon követése. Amikor megjelenik egy új koncepció, az Akadémia héber szót kínál a kijelöléshez. Néhány szó gyökeret verhet, és néhányan az anyanyelvet elutasítják. Például az Akadémia javasolt bibliai "bayt marzah" nem gyökeret vert héberül, senki sem mondja. Mindenki használja a kölcsönzött "bar" vagy "pub" szavakat. De a tizenöt évvel ezelőtti "szalag" szót ma senki sem használja: helyettük az Akadémia által javasolt "kaletett" szót használják. Vagy például az akkumulátornak nevezett "akkumulátor" szót az Akadémia által javasolt "só" szó váltotta fel. A közelmúltban az Akadémia sikeresnek találta a nyelvet, és számos újítást, például "missrót" (SMS) nevezett.
9. Amikor sok oroszországi bevándorló érkezett Izraelbe, szükségessé vált egy másik szó héberre történő bevezetése egy olyan koncepciónak, amely korábban ismeretlen volt az izraelieknél: egy másnaposság. Az Akadémia szép szót adott "hamarmoret" -nek. Sajnos, nem gyökeret vert. Az izraeliták, akiket az oroszok az italoknak tanítottak, használják az angol "mámorodás" szót. Kár, jó szó "hamarmoret".
Nemrégiben egy modern nyelvész javasolta a "pahmellet" szót - az orosz gyökeret, a sámás formát a mámoros megnevezésre.
10. A modern héberben sok kölcsönzött európai nyelv, elsősorban angolul. Amikor először elkezdtem tanulni a héberülést, azt gondoltam, hogy a "táska" kifejezés angolul is hitelfelvétel volt. Végtére is, angol táska - zsák. Képzeld el a meglepetésemet, amikor megtaláltam ezt a szót a Bibliában. Aztán bemászott a etimológiai szótár az angol nyelv, és felfedezte, hogy ez valóban az eredetileg kánaánita (azaz héber) szó, amely az ókorban, föníciai kereskedők együtt zsák behozott áruk Görögországban. Görögül ez a szó latinra nyúlt, onnan franciául, és franciául - angolul.
11. Néha a héber kölcsönzi a többi nyelvet a szavakat és megváltoztatja őket a saját nyelvtan szabályai szerint. A kölcsönzés nem ismerhető fel. Tehát az angol szó szervezni (megszervezni) így hangzik héberül: "leargen". És nemrég hallottam a "jégtörő" -t - ez az angoloktól származik -, hogy szállítsanak.
12. Sok szó van a szemiticustól a görögig és a görögtől a többi nyelvig. Például egy kis csavart kötélet héberül "madárnak" neveznek. Ez a szó görögül, görögről oroszul "görcsös" formában.
13. Amint azt már említettük Eliezer Ben Yehuda elősegítette az ébredés héber, mint a beszélt nyelv, a szkeptikusok kifogásolta vele, mint az azonos héber lesz a beszélt nyelv, különösen a nyelv a felsőoktatás? Nincs sok szó héberül. Hogyan mondhatok például héberül a "mozdony"? Végtére is, a Biblia nem rendelkezik mozdonyokkal. Igen, a motor - a Bibliában nincs még egy rendes sündisznó is. És Eliezer bin-Yehudának ki kellett találnia a szavakat. A "gőzmozdony" szó Ben Yehuda kölcsönzött arabul: arabul egy mozdony - a csirkék. Ez egyébként (bár semmilyen módon nem etimológiailag összefüggésben volt) a héber "kithur" szóval - füstölővel. Ezért a héber mozdony "Qatar" lett. A sünnek Ben-Yehuda találta a szót a Bibliában - "kipod". Valójában senki sem tudja, milyen állat ez - "kipod". Csak kétszer említi a Bibliában. De az a tény, hogy ez nem egy sündisznó - persze. A kontextus alapján ez egy ragadozó éjszakai madár. Mindazonáltal a sündisznó héber "kipod" -nak hívott. És Ben-Yehuda nevezte a varangy "carpad" -nak. Karpada a Talmudban említett állat. Milyen állat, nem ismeretes, de a "carpada" szó nagyon hasonlít a francia crapaudhoz. Volt egyéb szórakoztató félreértés is. Tehát az "édes, mint riba" kifejezést a Talmudban találta, ben Yehuda úgy döntött, hogy a "riba" a dzsem. Tehát az elakadást most hívják: riba. De a Talmudban a lánynak van értelme.
14. Kíváncsi vagyok a héber "ütközőre"?