Mi a konkrét költészet, a konkrét költészet, a konkrét költészet jelentése, irodalmi
A beton költészet olyan trend, amely az 1950-es évek elején számos európai (Svájc, Svédország) és Latin-Amerika (Brazília) országban alakult. 1958-ban a német nyelvű költő Eigen Gomringer (Svájc) kiadja a térben strukturált versek könyvet, amelyek mindegyikét általában egy szót használják. Például:
hallgasson
hallgasson
hallgasson
hallgasson
hallgasson
Gomringer folytatta és fejlesztette a vizuális élmény a költői szöveg, ősidők óta ismert és frissített a 20. században avantgárd művészet. Azonban, ellentétben elődei, felhívjuk az ilyen kísérleteket csak alkalmanként (Guillaume Apollinaire, Ezra Pound) és egyéb Gomringer concretists (brazil Augusto de Campos, a svéd Oyvind Falstrem) teljes mértékben összpontosít a vizuális, a fizikai természetét szó. „Meg kell adni a csak csupasz szavak nélkül nyelvtani kapcsolatok nélkül elvont fogalmak, szavak egy adott kezelés vagy egy adott tárgy” - nyilatkozta Gomringer. Az összefüggésben poszt-modern konvergenciája műfajok és művészeti ágak, alapján konkrétizmus kialakított nagyon befolyásos modern költészet, vizuális irányt, sok tekintetben, sőt, már nem tartozik az irodalmi és művészeti grafika.
Konkrét költészet Oroszországban
Oroszországban, a jelenség a konkrét költészet kapcsolódó tevékenysége Lianozovo csoport - az egyik első hivatalos hirdetéstársítási művészek és költők a poszt-sztálini korszakban, amely magában foglalta a költő és a művész Eugene Kropyvnytskyi, Oscar Rabin művészek Valentine Kropivnitskaya, Leo Kropyvnytskyi Nicholas Vechtomov Vladimir Nemuhin Lydia Masterkova költők Igor Holin (1920-1999), Henry Sapgir (1928-1999), Ian Satunovsky (1913-1982), Vszevolod Nekrasov (b. 1934). Bezár lianozovtsev (elsősorban Vs.Nekrasovu) Moszkva költő-concretists Michael Sokovnin (1938-1975). Orosz konkrét költészet kialakult függetlenül a nyugati, legalábbis 1964-ig, amikor a magazin „Foreign irodalom” az első közzététel ebben a témában. De az eredmények sok tekintetben hasonló -, mert egy közeli megértése a művészi feladat. „Ahhoz, hogy egyedi, és hogy kinek mit kell elérni nagyobb külön-külön és nem utánzás a németek, és cserébe hasonló okokból (Zhuravlev, Nekrasov).
Annak érdekében, hogy megtanulják újra beszélni, szükséges volt visszatérni a szótárba, az ártatlanságba. Erőteljes etikus bélés - kifejezetten orosz specifikus költészet jellegzetes vonása, határozottan lebontva a modern orosz beszéd legszégyenlenebb rétegeit - általában a szovjet propaganda nyelvét, általában ideológiai kattintástestvét. De ami még fontosabb, egy új művészi minõség alakult ki: a nyelv struktúrája visszalépett a háttérbe, aktualizálva funkcionalitását és rendszerét. A költő nem annyira a nyelvvel, mint a nyelvvel foglalkozott. Ie a költő beszédet, különleges használati helyzeteket dolgozott. Valójában a konkretitás literalizmusa és a futurista "önbevallott szó" messze nem azonos. A futuristák "egyszerűen csak lógtak" (azaz alacsony, nyelvhez kötött, durva), és magasra emelték a szót, a "pillangós poétikus szív" -hez. A konkretisták nem érintik a szót. csak a beszédkörnyezetét manipulálta. Ez azonban "tárgyilagosításhoz" vezetett, a szó anyagi dolgokká való átalakulásához, a vizuális költészethez és a szöveg művészeti tárgyakkal való helyettesítéséhez. Így a nyelv kényszerűségét és "totalitáriusságát" legyőzték, így a költői "beszéd" új, "ártatlan" módját nyerték - szélsőséges esetben általánosságban meghiúsultak. Az irodalom és a képzőművészet közötti vonalat törölték. Az orosz költők - konkrétisták, ellentétben a nyugati társaikkal, ritkán haladtak ezen a vonalon.
Egy másik lehetőség az, hogy szóbeli beszédet tartson. Itt is azt használják a szó szoros értelmében, de nem közönséges szótár, és a „szóbeli” - egy sor beszéd mintákat, redundáns, köznapi mondások, indulatszavak, felkiáltójel jellemző a mindennapi kommunikáció humoros, ironikus intonáció: te én és te meg én és egér velünk élt vicces ( Vs.Nekrasov).
A szavak itt állandóan elhasználódnak. Ez egyfajta elkészített, költői kollázshoz. Az intonálás ebben az esetben különleges szerepet játszik. Ez a ragasztó "tartja" a kollázst és a költői eszközök abszolút minimalizálását:
Így jött létre Vse.Nekrasov és Jan Satunovsky "beszélt" költészet, amely szintén az avantgárd és a hagyományos szövegekhez kapcsolódik. A konkrét költészet egyrészt a konceptualizmus közvetlen elődje lett, másrészt nagy hatással volt az 1960-as és 80-as évek nem hivatalos költészetére. Mikhail Eisenberg még "a forradalomról, amelyet Vsevolod Nekrasov az orosz költészetben követett el; forradalom olyan vértelen volt, hogy kezelték, érzékelték és megjegyezték, hogy ne vegye észre. Ne feledje, hogy a beszéd költészetnek számít. " És ez talán az orosz konkretisták sokéves munkájának fő eredménye.