Irodalmi naplók
Volt egy lány. Várta a szerelmet.
Ez azt jelenti, hogy élt?
Várta a szerelmet, megtörte az ujjait,
ő olvasta a szerelmes könyveket,
arról, hogyan szeretik a szenvedélyes spanyolok,
arról, hogy ez egy pajzs, egy támasz, egy héj,
egy őrült pillanat, rabszolgák felkelése!
De itt jött, az, akit várt.
Először egy kicsit elcsípett.
Aztán elment, és fájdalmas volt, szent.
De az, ami szent, valamilyen oknál fogva összeomlik.
Ó, egy kölyökkutya, hogy ne menjek õrületbe,
Egyél mindezen hamis köteteket!
Csak egy nő volt a világon.
Szeretett az ablak mellett ülni,
elfelejtve, hogy férje részeges és fárasztó,
levél az oldalakon, várva a csoda.
De itt van a Wonderworker, itt van, mint itt.
Ő jól tudja, mi várható itt.
Csodát akarsz? Itt van két kenet az Ön számára:
parfüm "Moszkva" és az étterem "Moszkva".
És a szempillákon fekete könny.
Érdemes valami csodát!
Életben van, nem is nagyon fiatal,
az öreg hölgy a kilencedik emeleten.
Megrázza az unokáját, és a kórházba megy
minden séta, meglátogatja az öregembert.
És az öregember egészsége fél.
És hatalmas volt! Akár negyven.
Az öregember kedves volt? Szerette őt? Nos, igen.
Elégedett vagyok az unokámmal, a gyerekekkel és az otthonommal.
De miért, a könyv könyve fölé hajolva,
sóhajt, ez már nem fiatal.
Elhaladt? Úgy ment? Igen, volt-e valaha?
Hiába!
Mondd, szerelem, szóval hol vagytok vagytok?
Az egyik, a kettő.
Nem nehéz meggondolni
nekünk, a gyermekeidnek, nem igaz?
Vagy talán nem te és semmi
mindezek a veszekedések, pletykák
és ez a csengő csengő edény,
ez a szeszély - a szív, nem az elme?
De a sikátorban él a lány.
Él, nem csak kenyeret rág.
Esténként, amikor sötét van
Shaggy a mancsát vállára helyezi,
leül, és bekapcsolja a lámpát.
Nagyon elfoglalt,
ő olvassa a szeretetről szóló könyveket
és várja a szeretetet, ahogy a könyv ígéri:
egy nagyszerű, éltető pillanat,
amely olyan, mint a rabszolgák felkelése.
Hol vagy, LOVE?