Hogyan lehet túlélni az árulást, ha bocsánatot tesz a férjének vagy a felesége árulásának, ha a férje
Családunk nagyon nehéz időkön át tart.
Hirtelen volt az árulás, az áruló: három évig tartott, a barátnőmmel, aztán egy másik - triviális, üzleti útra. Az Úr megmentett, és csak akkor tudtam meg róla, amikor már kapcsolatban voltam egy barátommal. Mindig tudtam volna mindent, a kapcsolatuk közepette, alig maradtam meg. És mire a kapcsolatunk véget elkerülhetetlen válság ebben a helyzetben, ami a férjem értelmezését fogalmazták „telt én szerelmem, így továbbra is együtt élnek - nem igazságos.”
A nap, amikor azt mondta, ez a kezdet a legszörnyűbb és fekete időszak az életem a mai napig. Mindezek az időszakok három szakaszra oszthatók: az első közvetlenül a szomorú szavak és a későbbi árulás hatása után. Ezután a feladat csak egy volt: túlélni. Élj egy másik napot. Különösnek tűnhet neked, de féltem a mentális és fizikai egészségemtől, ebben az időszakban a férjem folyamatosan mellettem van. Minden olyan személy, nagyon fájdalmas hallani ilyen szavakat, de amikor a kölcsönös szeretet a levegő és a kenyér az életedben, amikor úgy tűnik, valami abszolút, sérthetetlen - fáj kétszer.
És tudta, hogy mennyi hatalomra kerültem, és az ésszerűen aggasztotta az életemet. Minden elutasított árulással kapcsolatos javaslatom csak azt mondta, hogy "csak az, hogy az én korábbi érzéseim felébresztettek valakit." Hogy rettenetes ember és tönkretette az egész életemet. A könnyek között csak egy dolgot megismételtem: "Nem lehet. Ez nem igaz. Ez hiba. És ez nem volt hisztérikus képtelenség - biztos voltam benne, és nem ért véget valamit.
Két héttel ezután csak az egyetlen és egyetlen imádság folyamatos megismétlésével éltem túl, amit tudtam, és aggodalmait is. Két héttel később egy üzleti útra indult, visszatért, és megtudtam, hogy bűnös kapcsolatban állt egy kislánnyal. Azon a napon, amikor kiderült, a változás, megkértem, hogy vigyen el a templomot (mielőtt elmegyünk a templomba, de a kulturális érdeklődés és tisztelet a távolból, bár a házasság - az egyház, de voltak házasok vagyunk, nem azért, mert a végtelen szeretet minden. egy barátnak és egy vágy, hogy "ezt a szeretetet" minden rendelkezésre álló módszerrel "tartsa fenn").
Elvitt a templomba, de nem ment be. Várakozott. Atyám, hallgasd meg vallomását, tanácsos minden esetben, hogy nem hozzák nyilvánosságra a tudás, és imádkozni, menjen a templomba, és igyekezett, hogy férje templomban. Ugyanakkor először beszélt a férjemmel, és ez a nap egy rövid, de szükséges, mindkettő megkönnyebbülést és reményt hozott nekünk.
Ez volt a keserű harcunk második szakaszának kezdete. Azt mondani, hogy sokk volt számomra, ha nem mondok semmit. Ezzel a halálos bűnnel megölte az előbbiet, és újra megszületett nekem, ó, milyen keményen. Volt, hogy újragondoljuk az egész múltja, amely az összes létező problémákat úgy tűnt, hogy másokat és magunkat olyan boldog. Mindig úgy nézünk ki, mint egy ideális pár minden barátaink számára, és büszkék voltak kapcsolataikra. És annak ellenére, hogy a horror a bűncselekmény, nem tudok segíteni, de csodálni, hogy milyen „tökéletesen” a férjem minden alkalommal viselkedett felém, vezetés a szörnyű kettős életet: az aggodalmát, tisztelet, érzékenység, nem hagyott kétséget afelől, hogy ő nekem imádja. De ugyanakkor, nem tudott harcolni, elhagyni az érzéseit neki -, mert ő egy ember, akinek saját érzéseit, „őszinteség” előtte - mindenek felett. És nincsenek dogmák, normák, szabályok, mert nem létezik, ha nem "érzi" őket újra. De még egy ilyen erős ember, nem tudta elviselni a végtelenségig súlyos terhet, és mesélt az állítólagos „szeretet hiánya”, talán akarta találni legalább valamilyen módon ki a csapdából, amelybe hajtott magát. Tudod, ez nagyon nagy idealista és maximalista, így is tettem más volt a hozzáállás, hogy a második, véletlenszerű változások, azt hiszem, ez tette őt nézd meg a kapcsolatot a barátnőmmel egy másik, megfosztott aura egy domb, a tragédia és a kizárólagosság , és megmutatta neki tettjeinek valódi természetét.
Az új év után kezdődött a kapcsolatunk harmadik szakasza, amelyben a keserű gondolatokkal és a szellemi bánattal töltött napok között napok nyílnak az örömtől és a reménytől. Mi egyre inkább a templomba megyünk. Egyre többet beszélünk a jövőről. Egyre többször megismétli, hogy "minden rendben van". Aztán jött az a nap, amikor ismét elmondta nekem: "szeretlek", és ez annyit jelentett nekem, mert nagyon komolyan veszi a szavát.
Ez a nehéz út, tele van könnyekkel és bánattal, Isten felé kerültem. Korábban nekem a lényeg az élet a mi szerelmes férje -, de ez volt a földi szerelem, hanem azért, mert előbb vagy utóbb meg kellett merül ki. Még a legjobb idejében is gyakran úgy éreztem, hogy nincs valami alapja, szeretetünk bizonyos célja. A férjem egyfajta bálványgá lett számomra, és egy ilyen hatalmas Isten nélküli szeretet vezetett bennünket olyan szomorú eseményekhez. Most tanultam megérteni, hogy a szerelem iránti szerelem nem lehet több, mint Isten iránti szeretet, és ez a megértés rendkívüli erőt ad nekem. És a férjem érezte ezt a hatalmat, eléri a lányt. De én csak tanulok, és az életem még mindig tele van kétséggel és szorongással. Megpróbálok bízni és támaszkodni Isten akaratára, de a fájdalom és a félelem nem jár. Minden nap, minden második alkalommal, félelem van a szörnyű szavak ismételt meghallgatásától, a jövőtől való félelemtől. Megszegett az egykori korlátlan bizalom neki, és megértem, hogy eljön az óra, amikor egymásnak meg kell mondanunk az igazságot, és össze kell kapcsolnunk az életünk fekete oldalát. El tudja becsapni engem, amennyit szeret, de nem tud becsapni magát. Nagyon féltem ettől a pillanattól, és nem tudom, hogyan kell megközelíteni.
Most tisztán látom, hogy az Úr mindenképpen pontosan megküldi mindenkinek, amit visel. A férjemmel "bizakodott" a bizalmatlansággal, hogy azelőtt nem tudtam meg a tettéről. Remélem, hogy a jövőbeli tesztek nem kényszerítenek arra, hogy megváltoztassam ezt a véleményt. És persze, a mi történet nem ért véget happy end - és ez nem lehet végleges, amíg az életünk végéig - tehát folytattam mindennapi küzdelem kétséges, a szorongás, a félelem. Nagyon, nagyon szeretnék egy kicsit több békét és bizalmat. Ennek egyik elérési módja számomra egy vallás - mély, őszinte - vallomás előtt, vallomás, amelyre sajnos nincs. Mindketten szükségünk van rá, és bárhová megyünk, hogy megtaláljuk az ilyen személyt.
Ajánlott a házassági kapcsolatok diagnózisához és összehangolásához: az online tanfolyam "40 lépés a családi boldogsághoz"