Egységdíj és összege

A Pai mint fogalmat törvény rögzíti. Ez a meghatározás a részvény-hozzájárulásnak is megfelel. A törvény a mezőgazdasági tevékenység vagy a fogyasztói szövetkezet (SPK) tagjai által saját tulajdonának hozzájárulásának százalékaként határozza meg a gazdasági tevékenységek további értékesítését.

Van különbség a két fogalom között?

Annak ellenére, hogy ez a két fogalom összekapcsolódik egymással, azok eltérőek. A részvény egy olyan tulajdon, amely már a szövetkezethez tartozik, és tagjainak tagjai, és a szövetkezet tagjainak járulékfizetése olyan tulajdon, amelyet minden résztvevő hozzájárul a SEC létrehozásához.

Az agrár-együttműködési jogszabályok szerint a részesedés nemcsak a résztvevők hozzájárulásait, hanem a mezőgazdasági termelői szövetkezet nettó eszközeit is magában foglalja. Ennek ellenére a mérete az ingatlanra korlátozódik, amelyet a tag a szövetkezethez való csatlakozással kötött.

Egységdíj és összege

Mi az a kölcsönös alap?

Az agrár szövetkezet minden tulajdonsága a résztvevők között oszlik meg, és pénzben kifejezve. A kivétel olyan alapokban található, amelyek nem oszlanak meg a résztvevők között.

Tulajdonosi részvények egyesülése és részvényalap létrehozása. Mindezeket az elveket a szövetkezet alapszabálya határozza meg. Az összegyűjtött ingatlanon gazdasági tevékenység indul. Mérettől függően az egyes résztvevők tevékenysége az egész folyamattól függ.

Kötelező hozzájárulások

A szövetkezet alapszabályát is rögzítik, és átvételük után a részvényesek jogosultak:

  • hangok;
  • tevékenységekben való részvétel;
  • juttatások megszerzése;
  • a szövetkezet szolgáltatásainak igénybevétele;
  • támaszkodva.

Ugyanakkor a részvénytulajdonos és a részvényrészesedés különböző lehetőségeket biztosít a szövetkezeti tag számára. Egyszerűbben hangzik így: minél nagyobb a hozzájárulás, annál több kiváltság lesz a gazdasági tevékenység során, annál nagyobb a jövedelem. Ha a díj kicsi volt, akkor az egység mérete kicsi lesz.

Egységdíj és összege

További hozzájárulások

Ez egy önkéntes részvény-hozzájárulás, amelyet minden egyes résztvevő a részvénytulajdonos részére a szövetkezetbe való kötelező befizetés eredményeképpen megtérít.

Mind az alap-, mind a kiegészítő járulékok összege jelzi, hogy milyen kifizetéseket kap minden egyes tag a szövetkezet működésének megszűnése után, vagy ha önként visszavonul.

Ez azért van így, mert a szövetkezet tulajdonosa közös, és a közös jogokat és kötelezettségeket kiterjesztik minden részvényesre. Ebben az esetben a vagyontárgyat mind saját, mind kölcsönvett módon lehet képviselni, amely nem haladhatja meg a szövetkezet által összegyűjtött pénzeszközök 60% -át. A folyamatban résztvevők tulajdona:

A lekötött pénzeszközök összege legfeljebb 60% -a szól a szervezet fizetőképességéről, és garanciát nyújt a hitelezőknek a vállalt adósságkötelezettségek visszafizetéséről.

Mi az egységalap?

A szövetkezet megkezdése előtt a részvényesek ülést tartanak, amelyen elfogadják az alapszabályt, és megjelölik a részesedés mértékét, amelyet a chartában is rögzítenek.

Minden kérdést a kölcsönös alap létrehozása és a szövetkezet tevékenységeiről szóló projektdokumentáció kidolgozása területén a szervezeti kérdésekkel foglalkozó bizottság kezel.

A gazdasági tevékenység során a hozzájárulás összegére a charta változhat. Mivel ez az információ a szervezet minden munkavállalójára vonatkozik, a törvény komplex eljárást állapít meg ezekre a cselekvésekre vonatkozóan, amely a részvényesek találkozóján kezdődik, és a változásoknak a szervezet sorrendjét szabályozó dokumentumban történő nyilvántartásba vételével fejeződik be.

Az egységalap nagysága két esetben növekedhet:

  1. Ha a tagok a szövetkezet által teljesített kifizetések miatt kiegészítő forrásokkal járulnak hozzá a termelés fejlesztéséhez.
  2. A termelési folyamat új résztvevői felvételének eredményeként nő a részvények száma.

A befektetési alap növekedése csak akkor következik be, ha a nyilvános találkozón a résztvevők többsége szavazott rá.

Egységdíj és összege

Mi legyen az első részlet?

A termelési szervezet minden résztvevőjének a regisztrációt megelőzően legalább 10% -os (és egy fogyasztói szövetkezet esetében 25% -kal) járulékalapú hozzájárulás összegét kötelezőnek kell elismernie.

A fennmaradó 90% vagy 75%, rendszeresen hozzájárulhat a teljes engedélyezett tőkehoz, de csak a termelés első évében. Ugyanakkor egy egységalap nagysága nagyobb vagy kisebb mértékben változhat a szövetkezeti tagok ülése után.

A szervezeti szabályok összes módosítása a törvényben meghatározott szabályok szerint történik.

Megoszthatatlan alap

Ez azokat a szövetkezeti tagokat jelenti, akik nem azonosak a részvényekkel, és ezért nem osztják a SEC tagjai között.

Többségi szavazással egyes részvények átruházhatók egy oszthatatlan alapra, amelynek eredményeképpen a részvények nagysága az egyes résztvevők számára a befizetett pénz arányában csökken.

Mi a jövedelem?

A jövedelem azt a végső nyereséget jelenti, amelyet a könyvelők a számlán a tanulmányok során definiálnak, és az év végén kapott egyenleg becslését.

Azok a kifizetések, amelyeket a gyártási folyamat résztvevői kapnak, rögzítettek jogalkotói vagy a szervezet alapító okiratában.

Általában a kifizetés a részvétel arányától függ, amelyet a szövetkezet minden munkavállalója a gazdasági tevékenység során vállal.

A termelés résztvevőinek nyereségrészesedésére vonatkozó valamennyi árnyalatot valamennyi részvényes közösen tárgyalja és elfogadja. Ezeket az üléseket a pénzügyi év végétől számított három hónapon belül tartják.

Hogyan oszlik meg a szövetkezet jövedelme?

Az év végére meghatározott mérleg szerinti eredmény a résztvevők között a következőképpen oszlik meg:

  1. Bizonyos részt a szövetkezet tartalékába és más általános alapjaiból küldünk, melyeket a szervezet alapszabályában nem osztottak fel és rögzítettek.
  2. A jelenlegi jogalkotási aktusok alapján a pénz egy részét az adókötelezettségek és egyéb kifizetések megfizetésére fordítják a szükséges szintek költségvetésébe.
  3. Az osztalék kifizetésére, de a teljes összeg legfeljebb 30% -ára, a szövetkezeti tagok felosztására.

A készpénz összege az év végén a mérlegtől függ.

Egységdíj és összege

Hogyan oszlik meg a szövetkezet kifizetése?

A részvényesek és az egész szervezet egészének jövedelmét szolgáló kifizetések oszlanak meg:

  1. Bér kifizetése a szövetkezet munkavállalóinak, akik nem tartoznak a részvényesek számához, arányosak a szervezet tevékenységében való részvételükkel.
  2. Miután mindegyik tag nem kapta meg jövedelmüket, minden részvényes összegyűjti és eldöntheti, hogy a fennmaradó nyereség a részvény járulékaik növekedésére irányul. Azonban ez az érték nem haladhatja meg a 80% -ot.
  3. A többi bevétel a részvényesek munkájának fizetésére szolgál.

A kifizetések felhasználása a részesedés növeléséhez

A szervezet kifizetései a következők szerint használhatók:

  1. Ha a gazdasági tevékenység résztvevői úgy döntöttek, hogy növelik a befektetési alapot ezen alapok kárára, akkor az alapokat elküldik.
  2. A szövetkezetek által küldött alapokat a tulajdonosok tagjai részére még nem kifizetett tagdíjak kifizetésére és a határidők már szigorodnak.

Ugyanakkor a visszafizetés teljes vagy részleges lehet. Ez akkor történhet meg, ha a szövetkezetnek van olyan eszköze, amely meghaladja a charter által létrehozott részvényalap összegét. A szövetkezet kifizetéseit is figyelembe veszik, amelyeket a részvényalap növelésére használnak. Mindaddig, amíg létre nem jön, a források visszafizetésére nincs pénzeszközök.

Kivételt képeznek a szövetkezeti társult tagok, azaz azok a magánszemélyek vagy jogi személyek részesedéseinek visszafizetése, amelyek hozzájárultak a tulajdonukhoz és osztalékot kaptak rajta. Ugyanakkor a szervezet károsodásának veszélyével jár.

Egységdíj és összege

A szövetkezõ felelõssége a hitelezõknek?

Igen, igen! Az Orosz Föderáció jogszabályai biztosítják a tulajdonjogot.

A hitelezők ígéreteinek teljesítésének elmulasztása esetén a szervezet elveszíti minden tulajdonát. Ugyanakkor csak a saját forrásait kell fizetnie, nem kölcsönvett pénzeket.

A szövetkezet nem vállal felelősséget az egyes tagjai számára fennálló kötelezettségeiért, hacsak természetesen nem jogilag biztosított.

Mi a másodlagos felelősség?

Ezt a felelősséget a szövetkezet tagjai viselik a kötelezettségeik elmulasztása miatt.

A törvény szabályozza, és kiegészíti a szervezet fő felelősségét, amely akkor jelenik meg, ha a szövetkezet nem képes teljesíteni a hitelezők kérelmeit. A törvény a következőket állapítja meg:

  1. A termelés résztvevői a szövetkezeti charterben rögzített díjak összegének felelnek meg. Ebben az esetben az értéke nem haladhatja meg az alap hozzájárulás összegének 0,5% -át.
  2. A díj nagysága a közgyűlés többségi szavazatával történik, de nem haladhatja meg a törvényes értéket.
  3. Az elfogadott értéket a szövetkezet alapszabálya hagyja jóvá.

Más szóval elmondható, hogy a részvényesek fedezik a hitelező adósságait, amikor a szövetkezetnek nincs pénzje és tulajdonai ehhez.

Egységdíj és összege

A szövetkezet vesztesége

A veszteség az év végére néz a mérlegre. A részvényeseket a fizetésüknek megfelelően osztják fel.

A veszteségeket elsősorban tartalékalapok révén vagy a szövetkezet további részesedési hozzájárulásával kompenzálják.

Egységdíj és összege

Kapcsolódó cikkek