Műszaki mag
Műszaki mag. A technikai mag magában foglalja az embereket, akik a szervezet fő munkáját végzik. Ők végzik el a termelési alrendszer funkcióit, előállítva azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyek a szervezet rendszerének kimenetele felé haladnak. Ez az a hely, ahol a bemeneti adatok elsődleges átalakulása a hétvégén történik.
Technikai támogatás. A technikai támogató részleg feladata, hogy segítse a szervezet alkalmazkodását a környezethez. A technikai támogató rendszer munkatársai, a mérnökök és a tudósok feltárják a környezetet, megvizsgálják problémáit, lehetőségeit és technológiai feltételeit. A technikai támogatási rendszer felelős az innovációk bevezetéséért a technikai magban, a szervezet időben történő átalakításában és adaptálásában.
Igazgatási támogatás. Az adminisztratív támogatási rendszer felelős a szervezet normális és zökkenőmentes működéséért, beleértve fizikai és emberi elemeit is. A kompetencia magában foglalja kapcsolódó tevékenységek humán erőforrás menedzsment, mint a munkaerő-felvételi és elbocsátási alkalmazottak, meghatározása a kártérítési összeg és a juttatások, a képzés és átképzés a munkavállalók, valamint az ilyen szolgáltatási funkciók, mint például a takarítás és tisztítás épületek, karbantartási és javítási berendezés.
Management. A menedzsment egy külön alrendszer, amely felelős a szervezet más részei kezeléséért és tevékenységeinek összehangolásáért. A felső vezetés meghatározza a szervezet egészének vagy főbb egységeinek irányát, stratégiáját, céljait és politikáit. A középszintű vezetés felelős ezeknek a döntéseknek a végrehajtásáért és az egységszintű intézkedések koordinálásáért. A hagyományos szervezeteknél a középvezetők összekapcsolják a felső vezetést a technikai maggal, biztosítják a megbízások betartását és átadják az információkat a hierarchikus létrán.
A valódi szervezeteknél ezek az öt rész egymással összefüggésben áll, és gyakran egy rész több alrendszer funkcióit látja el.
A szervezetre mint rendszerre való pillantás lehetővé teszi a szervezetek életének általános dinamikájának megértését. A szervezetek tanulmányozásának következő lépése a szervezet szerkezetének sajátosságaira vonatkozó jellemzők tanulmányozása lesz.
A szervezetek jellemzői kétféleképpen oszlanak meg: strukturális és kontextuális. A szerkezeti jellemzők lehetővé teszik a szervezet belső struktúrájának megkülönböztetését, kvantitatív leírását és a szervezetek egymás közötti összehasonlítását e leírások alapján. A kontextuális jellemzők leírják a szervezet egészét, beleértve annak méretét, technológiáit és berendezéseit, valamint az általa kitűzött célokat. Azt is leírják, hogy a környezet milyen hatást gyakorol a szervezetre és strukturális jellemzőit alakítja. A kontextuális jellemzők átfedő elemek, amelyek a szervezeti struktúra és a munkafolyamatok alapját képezik. A szervezet megértéséhez és értékeléséhez meg kell vizsgálnia mind a strukturális, mind a kontextuális sajátosságait:
1. A formalizálás a szervezet által használt írásos dokumentumok mennyiségére vonatkozik. A dokumentáció tartalmazza az utasításokat, a műszaki leírásokat, a megrendeléseket és a szabályzatokat. Ezek az írásos dokumentumok jellemzik a szervezet tevékenységét.
2. A specializáció (szakirány) azt mutatja be, hogy a szervezet feladatai szakmai kritériumok alapján vannak-e osztva. Ha a specializáció magas, minden alkalmazott csak a saját, meglehetősen szűk feladatköréért felelős. Ha a specializáció alacsony, ugyanaz a munkavállaló nagyon különböző feladatokat hajthat végre. A specializációt néha munkamegosztásnak is nevezik.
3. A hatalom hierarchiája (hatósági hierarchia) leírja, hogy a szervezet melyik tagja és az egyes vezetők felelősségi területe alárendelt. A szervezeti struktúra diagramjának hierarchiáját függőleges vonalak jelölik. A hierarchia fogalma kapcsolódik az ellenőrzési kör fogalmához. Az ellenőrzési tartomány az egy főnök alárendelt alkalmazottak száma.
4. A központosítás a hierarchia döntéseinek szintjére utal. Ha a döntéshozók a hierarchikus létra felső szintjén koncentrálódnak, akkor a szervezet központosított. Ha a fontos döntésekért való felelősséget a hierarchia alacsonyabb szintjére ruházzák át, akkor a szervezet decentralizált.
5. A professzionalizmus (szakmaiság) a munkavállalók formális oktatásának és képzésének szintje. A professzionalizmus akkor tekinthető magasnak, ha a pályázónak magas szintű képzésre van szüksége ahhoz, hogy elfogadható legyen a szervezetben. A professzionalizmust általában a szervezet alkalmazottai által az oktatásra fordított átlagos évszámmal mérik.
2. A szervezet által használt technológiák (szervezeti technológia) olyan eszközök, gyártási módszerek és tevékenységek, amelyek révén a szervezet beviteli adatokat egy hétvégére alakít át. A gépkocsi-összeszerelő vonal, a főiskolai tanterem és a 24 órás csomagküldő szolgáltatás egyaránt technológia.
3. A környezet magában foglalja mindazt, ami a szervezethez kapcsolódik, de kívül esik. A környezet kulcsfontosságú elemei a szervezet, a kormány, a vevők, a beszállítók és a pénzügyi környezet tevékenységi területei. A szervezetet leginkább befolyásoló környezetelemek gyakran más szervezetek.
4. A szervezet célja és stratégiája (célok és stratégiák) a szervezet feladata és végrehajtásának megfelelő módjai, amelyek megkülönböztetik ezt a szervezetet másoktól. A stratégia olyan cselekvési terv, amely leírja a környezethez fűződő kapcsolatok kialakításához és a szervezet céljainak eléréséhez szükséges források és tevékenységek elosztását.
5. A szervezet kultúrája olyan alapvető értékek, hiedelmek, attitűdök és normák egy csoportja, amelyek minden munkavállaló számára közösek. A szervezeti kultúra sehol nincs leírva, de megtalálható milyen történeteket mondanak a szervezet saját szlogenek, hivatalos rendezvények, öltözködése és alkalmazottai helyét irodák.
Ugrás az oldalszámra:
1 2 3