Cell Life Cycle
Minden új sejt a már meglévő sejtek felosztásából ered. Ha az egysejtű szervezet sokszorozódik egy sejt elosztásával, akkor végül két új forma egy régi szervezetből származik. A multicelluláris organizmusok egy sejtből is elkezdenek fejlődni; mindegyik sok sejtet többszörös sejtosztódás képezi. Ezek a megosztottságok a multicelluláris organizmusok egész életében folytatódnak, ahogy fejlődnek és nőnek. Ezek a régi sejtek regenerációjával vagy helyettesítésével kapcsolatos folyamatokhoz kapcsolódnak. Ily módon a felső réteg a bőr sejtek pusztulnak el és leválik, és helyébe más, új sejtek képződnek sejtosztódás, feküdt a mélyebb rétegekben a bőr hám. Az újonnan kialakult sejtek (ha nem halnak meg a létezésük végén) általában csak a növekedésük és fejlődésük után válnak képesek felosztásra. A cella aktív működését két részlege között körvonalazottnak nevezik. A sejtek interfázisának időtartama a szervezettől a szervezetig terjed. A növényi és az állati sejtekben például átlagosan 10-20 óráig tart, akkor a sejtek törlési folyamata ismét eljut. Így a sejt életciklusa a deléciót és az interphase-t tartalmazza.
Téli fázisú ketrec, amint felkészül a következő részlegeire. Először is, a sejtek száma növekszik a sejtben; egyébként kisebb és kisebb számok esnek a lány sejtjeibe. Néhány organellát, például a kloroplasztokat és a mitokondriumokat önmagában hasadják meg. Elég, ha egy sejt legalább egy ilyen szervet tartalmaz, annak érdekében, hogy azután formálódjon, ameddig csak szükséges. Cage-Doy sejt is kell egy kezdet számos riboszómák, hogy kell használni a fehérjék szintézisét, amelyek akkor majd post-Roit új riboszómák, endoplazmatikus retikulum, és sok más sejtszervecskék. Az interphase időszak alatt a sejt intenzíven felhalmozza az energiát, ami ATP molekulákat hoz létre. A program megkezdése előtt a sejtosztódás megduplázza a számát a kromoszómák, így a felosztás után leánysejtekhez kap genetikai információt azonosak, ami volt az anya sejt-lic. Ellenkező esetben a lány sejtjei nem képesek olyan fehérjék szintetizálására, amelyeknek meg kell őrizniük fajukat. Az állati sejtekben az interphase alatt megduplázódik a sejtközpont centriolja is, amely ennek következtében visszaállítja szerkezetét annak érdekében, hogy készen álljon a sejt következő részében való részvételre.
Tehát az interfázisban a sejt nő és fejlődik, míg benne a következő folyamatok fordulnak elő:
- aktív fehérje szintézis;
- egyes organellák számának növekedése;
- az ATP formájában felhalmozódott energia;
- a sejtközpont duplikálása (állati sejtekben).
Az interphase után megkezdődik a sejt életciklusának második fázisa, amelyet megosztásnak neveznek. A sejtek kezdeti eljövetelére vonatkozó jel a sejtmag-plazma arány növekedésének folyamatában megsértődik, amikor a citoplazma-térfogat nő, és a sejtmag térfogata változatlan marad.
A szomatikus sejtek felosztásának folyamata, amelynek eredményeképpen a pre-fekete sejtek teljesen megőrzik az anyaváltozatok örökletes adatait, mitózist neveznek. Tain kormányzati dance végre elválasztása során a kromoszómák mitózis során két azonos készletek, először figyelték a kutatók több mint száz évvel ezelőtt, azonban, és még ebben a fantasztikus pont távú kromoszomális koreográfia mozgását továbbra is tisztázatlan. A mitózis egy folyamatos láncolat, de ahhoz, hogy jobban megértsék, a biológusok általában ezt a folyamatot négy szakaszba osztották, attól függően, hogy miként néznek ki a kromoszómák a fénymikroszkópban. A mitózis első fázisa a profázis. Ez a mitózis leghosszabb szakasza. Ezt jellemzi, hogy:
- a DNS szuperhullámának köszönhetően a kromatidok rövidülnek és megvastagodnak, a kromoszómák mikroszkóp alatt láthatóvá válnak;
- a nucleoli eltűnik, mivel az r-RNS szintézise megszűnik;
- a nukleáris boríték töredékké válik, és a kromoszómák megtalálhatók a citoplazmában;
- elosztjuk orsó elkezd formában: az állati sejtekben centríoi, melyeket található meg a sejtben központjában régióban van szállítva az ellentétes pólusok a sejtek kezdenek megjelenni a cérna orsó. A magasabb növények sejtjeiben a hasadótest centriolok nélkül alakul ki. Az orsóciklusok a kromospóm középső kerethez kapcsolódnak, amelyek a sejt központi része felé mozognak.
A következő fázis a mitózis-metafázis. Ben:
- A hasadék orsóa kialakul (fehérje turbulinból álló mikro-tubulus készlet);
- a kromoszómák egy síkban vannak a sejt központi részében egy olyan síkban, hogy centromerjeik egyenlő távolságra helyezkednek el a cellák pólusainál;
A metafázis végén a kromatideket elválasztják egymástól.
Az anafázis a mitózis legrövidebb fázisa. Ezt jellemzi, hogy:
-niti orsó feszített rövidített és egymástól elválasztott végén metafázis kromatidák ellentétes pólusok a sejt, ahol válnak kromoszómák;
Az anafázis végén a sejt minden egyes pólusában diploid kromoszómakészlet található.
A telofázis a mitózis utolsó fázisa. A következő folyamatok előfordulnak benne:
- A DNS-molekulák mélyítése, amelyek eredményeképpen a kromoszómákat kromatinra alakítják;
- a sejt ellentétes pólusain kialakult kromatin felhalmozódások körül kialakulnak a nukleáris héjak;
- Az így képződő leánymagokban képződött nukleolok;
- a telófázis idején, a sejt pólusainktól az egyenlõtõig kezdõdõen, a hasadási tengely fokozatosan megsemmisül;
- A telophase végén az anyatejt citoplazmája osztódik, ami két lány sejtet hoz létre.
A mitózis biológiai jelentősége abban rejlik, hogy az örökletes információt az anya sejttől a leányig továbbítják.
Laboratóriumi munka № 6