A jobb tüdő tüdeje három lebenyt (felső, középső és alsó), balra

A jobb tüdőben tíz szegmens található, a jobb tüdőben kilenc (7-8. Ábra).

A légzőrendszer funkcionális jellemzői

A külső légzés funkciójának hatékonyságát három folyamat határozza meg:

- az alveoláris tér szellőzése;

- kapilláris véráram (perfúzió);

- gázok diffúziója az alveoláris-kapilláris membránon keresztül. Az oxigén és széndioxid diffúziója a különbségnek köszönhető

részleges nyomás az alveoláris levegőben és a vérben. Az alveolusokból származó oxigén-diffúzió bejut a tüdő kapillárisokba, és az egész testben szállítják, feloldják a plazmát (kb. 3%), vagy összekapcsolják a hemoglobinnal (97%).

Ábra. 7-8. A tüdőszegmensek elülső része (a), hátsó (b) mellkasi felületének vetülete. A jobb tüdő. Felső lebeny: I - apikális szegmens, 2 - hátsó szegmens, 3 - elülső szegmens. Átlagos részesedés: 4 - oldalszegmens, 5 - mediális szegmens. Alsó lebeny: 6 - felső szegmens, 7 - mediális bazális (szív) szegmens, 8 - elülső szegmens, 9 - laterális szegmens, 10 - hátsó bazális szegmens. Bal tüdő. Felső lebeny: 1, 2, 3 - apikális, hátsó, elülső szegmensek. Alsó lebeny: 4, 5 - felső és alsó nád szegmensek, 6 - felső (apikális szegmens), 8, 9, 10 - elülső, laterális, posterior bazális szegmensek

amely nagyobb affinitással rendelkezik az oxigénhez képest, mint a felnőtt végső Hb-ja (HLA, HbA2). A pulmonalis légzés létrejötte után a HbF koncentrációja a gyermek vérében gyorsan csökken. Hipoxia vagy anaemia esetén azonban a HbF-koncentráció kompenzációs növekedése következik be.