Tájékoztató és újságírói heti Forrás Heti források

Utak, utak, utak ...


az én életem szál!

- Amint meghalok, megkérdezem a barátaimat.

Hiedjetek el, temessem el

A gyönyörű tetején!

"Tashmurun", A. Filippov

Egy bipolával tiszta területen

Nem egy só

egy évszázados emberekkel evett.

Elmentem késedelem nélkül

az eke mögött lévő talajban.

mentén és át.

Mint egy köd,

a távoli múlt században.

álmodozz a föld sóiról.

A nagy föld sója -

minden nép izzad,

Ahogy a szemek kinyíltak,

fájdalom és remény

holnapra nézett.

Minden boldogságot kívánott mindenkinek,

suttogta: "Itt az ideje ..."

és a szántóföld szélén

a földi utak között

Erősvé válik.

A földi takarmányok sója

szolgálja az embereket.

A mezőn érlelő zhito.

Várj, de ez.

Ne keressen más módon

hogy eltávolítsam tőlem a forgácsokat.

Személy szerint mostam a halottakat

a haldokló nap halvány fényében.

Vízre öntöttem, egyszerű, nem élõ,

nemrégiben

de valahol az ablakon

az örök élet himnusza

nem lassítva a karneváli mozdulatot.

a korábbi érzések,

vágyak és aggodalmak.

Nem én vagyok az egyetlen

A világot mindig rosszul vitatják.

De megszórjuk, sebezzük és sebezzük

élő vízt adunk.

A koporsók nagyon szorosan viseltek

Égő könnyek a bánat durva szárazság,

és, mint Edenben az előtörténeti korszakban,

a határtalan ég alatt énekelt

Chopin gyászolni kezdett

balra és jobbra.

Legyen orosz Schopenhauer

nem egy hömpölyzött műsorban,

de egy szerény Schopenhauer.

A hamufól, a fűzfáról a fenyőkre

a lacoste dal motívuma alatt,

őszről, télről tavaszra

Hol, hol, hol, hol,

miért, miért, miért, miért

a poggyászt körüljárjuk a világon

örök gondoktól és problémáktól?

Az örök sérelmektől és sebektől,

örök, megvalósíthatatlan álmokból

és a hidegben és a hőségben

a kerekek metronóma csörömpölése alatt ...

A síneken, a súlyokon, erdőkön,

a mezők és a rétek nyilvántartása -

a világba olyan csodálatos és kicsi,

és vidám, és mérsékelten durva.

A búcsú, egészen

a lélekben kegyelmet szerzett,

hitünkbe segít -

közúti hmart át.

És hittel a rekeszben, ahogy ez a helyzet

a Föld bölcs törvényei szerint,

Remélem lesz egy hely

és a legjobb hely a szeretet.

És ha még mindig helyet csinálsz

és felesleges dolgokat nem írni,

akkor a boldogság a sarokban pritulitsya

és csöndesen megszólal.

Minden rokonát eltemetett

és egyedül maradt.

Elhagyta a házat, ahol gyermekkor óta élt,

fehér vándorolt ​​a világon.

Fehér fénynek tűnt

feketébb, mint a hamu,

és visszahívta az ösvényt

egy egyszer meleg otthonban.

Belépett az üres, hideg házba,

tüzet nyitott a tűzhelyen,

és gondolatok áramlottak,

arról, amit korábban nem gondoltam.

A házat, a hőség miatt,

és az ember egy sarokban állt

és hogy a gyerek mosolygott.

fel a világi hiúság felett.

Minden kis öltés

valakinek könnye megnedvesítette.

Az idő felfelé mozog

és az ellenségeskedés és a gonoszság felett.

Temető az ősi időkben

valaki felemelte a falu felett.

Minden tornácról látható,

mint a házak felhalmozása

szárnyait az örökkévalóság felé nyújtja

egy csöndes nyáj a keresztek.

A repülési várakozási napokon

azok, akik alább maradtak,

és megvilágosítja a szakadást.

A fényes gondolatok sötétedtek,

mintha ezektől az időtől ...

A kút alján valójában,

lánccal leesik, egy vödör fekszik.

A cseppkövek álmai keményítettek

valahol egy távoli barlangi lyukon ...

A kút alján, valójában

Szerencsét dobtam a vödörbe.

A lánc csengett, énekelt

gallérral barátságosan

Valójában a kút aljára

hogy elérjék azt a vödröt.

A mély hóban -

hol a derék, ahol a magasságban -

Éjjel mentem.

A lépés erőteljes és remegő,

A kék nyomelem -

az ismeretlen kudarcban.

Dobredu, hogy a cél

sodródások és jég révén,

sginu li egy hóvihar hóviharban -

senki sem tehet könnyeket.

Szabadon, vagy fáj,

Számomra a világon,

a fény nem ég.

Ne halkan morogni az estét,

összeolvadva a tűzhely repedésével.

Nem vagyok szívesen,

bár kiabál, bár hallgasson.

Az idő a megfelelő intézkedés

jelöli az út-botokat.

a kívánt teraszon

Az ajtó kedvesen csikordul.

A fénycsarnok tele van.

a szűz találkozik ...

A mély hóban -

hol a derék, ahol a magasságban -

Megyek az éjszakára.

Pazarolja az idejét, fagy!

Követte a friss halat a tengerbe,

és volt egy esélyem, hogy elkaphassam az aranyat.

Minden vágy egyszerre,

az alvás oldalra került.

Pascal szigorú övje nem hibázott:

egy őr az önérdek kísértése ellen.

Nyilvánvalóan a világegyetem adta

a törött vályú repedésein keresztül.

Annak érdekében, hogy az öregasszony nem szar,

a babot a bab felhasználta.

Habár a kúszó teljesen tönkretett -

a paloták szépsége az univerzumot.

A versekhez szükség van

szív csatlakozni a mennybe.

Ha ez jó, úgy írták.

Ha rossz, maga írta.

a hegyekhez csatlakozni,

hiába hiába nem kopasz,

szabad, mint egy madár -