Hajlítás - interferencia csík - nagy olaj- és gázcikk enciklopédia, cikk, 1. oldal
Görbület - interferencia perem
Az interferencia fringes görbülete. amelyet az interferométer optikai részeiben fellépő hiányosságok okoznak, rendszeres mérési hibához vezet. Ezért a szalagok görbületére vonatkozó toleranciát a mérési pontosság határain belül kell beállítani. A második csoport interferométerei szigorú lokalizációt igényelnek egy adott mérési síkon. Ez a körülmény magas követelményeket támaszt az összehangolás minőségével szemben. [1]
Az interferencia fringes torzításának nagyságát az alábbiak szerint határozzuk meg. Ha a szalag széleit a szalagszélesség 0 3-ával tolja el, ez azt jelenti, hogy a felület síkságától való eltérés 0 3x0 3 0 09 μm. [3]
A Yatah-t az interferencia fringes görbülete határozza meg. A számlálást vizuális megfigyeléssel vagy a vizsgált felület profiljával végezzük. [4]
A károsodás mértéke az interferencia fringes torzításának mértéke. Megfigyelhető, ha figyelembe vesszük az üveg felületét a felület elpusztult és zavartalan részei között. [5]
Az 1. ábrán. A vázlat 124 vázlatosan mutatja a zavarószálak torzulását különálló kockázattal a cikk felületén. [7]
Az interferencia fringeinek torzulását okozó szabálytalanságok magasságának skála. a K fényhullám hullámhossza határozza meg. [9]
A kapott útvonalkülönbség az interferencia fringes torzításában nyilvánul meg. Az interferencia görbe alakját a törésmutató gradiense határozza meg. Az optikai beállítások könnyűsége, a diffrakciós jelenségek hiánya és a nagy érzékenység miatt a polarizációs interferométer az egyik legmegfelelőbb modern eszköz a refraktív index gradiensének meghatározásához. [10]
Ez főként az interferencia fringes torzítás és a vizsgált tárgy alakváltozása közötti kapcsolat kétértelműségének köszönhető. Itt ezek a kérdések nem részletezhetők részletesen, és a jövőben csak néhány megfontolásra szorítkozunk. [12]
A vizsgált profilnak az egyenesből való eltérését a beavatkozási határvonalak görbülete határozza meg. Az eszköz lehetővé teszi, hogy az interferencia mintával párhuzamosan az egész felületprofilt megfigyelje, és mérje mind a felület általános görbületét, mind a helyi hibákat. A sugarak ferde incidenciája miatt nemcsak a polírozott, hanem durván megmunkált felületek is megfigyelhetők a felületen. [13]
Az eltérésekkel ellátott felületek ellenőrzése során figyelni kell az interferencia fringes szegélyét. A görbületük jellegéből adódóan meg lehet ítélni a felület konvexitását vagy homorúságát, és könnyen meghatározhatják az eltérés nagyságát a síktól. [14]
Az ideálisan lapos felületektől való minden eltérés az interferencia fringes torzulásainak formájában jelenik meg. A sávok eltérésének mérésével lehet kiszámítani az érdesség mélységét. [15]
Oldalak: 1 2 3