A vizuális és a mérésszabályozás általános szabályai
A kontrollálás ellenőrzi a folyamat vagy a termék paramétereinek a szabályozási követelményeknek való megfelelését
1. Vizuális ellenőrzés
A vizuális ellenőrzést monitorozásnak nevezzük, amelyet az objektum szabad szemmel vagy egyszerű optikai eszközök használatával végezünk: tükrök és nagyítók.
Szemrevételezéssel a kezelőnek szabad szemmel kell érzékelnie a hibát, például repedést, vagy legalább 0,1 mm-es korróziós pontot.
A tükröket a nehezen elérhető helyek ellenőrzésére használják. Fő funkciójuk a látószög megváltoztatása. A változó dőlésszögű tükrök nagyon kényelmesek.
A nagyítók a szem felbontásának növelésére szolgálnak, azaz lehetővé teszik az ellenőrzés tárgyának kisebb részleteit.
2. Ellenőrzés mérése
Az ellenőrző mérés feladata a szabályozott dokumentáció követelményeinek való megfelelés megállapítása a monitorozott paraméterek számszerű értékéhez.
A mérőberendezés elemei jelen lehetnek bármilyen nem-destruktív vagy destruktív vizsgálat során.
2.1. A mérés során használt fogalmak és kifejezések
A rajzon feltüntetett méret névleges méretnek nevezik.
Mivel semmilyen terméket nem lehet teljesen pontosan megtenni, a rajzok a termék maximális méreteit is feltüntetik, amelyek nem befolyásolják a kialakítás teljesítményét: a legnagyobb határméretet és a legkisebb méretkorlátot.
A határ és a névleges méretek közötti különbséget eltérésnek nevezik.
A legnagyobb határérték és névleges méret közötti különbséget a felső határ eltérésnek nevezzük.
A legalacsonyabb határ és a névleges méret közötti különbséget az alsó határ eltérésnek nevezzük.
Tipikusan a rajz a plusz-mínusz eltérés névleges méretét jelzi.
A legnagyobb és a legkisebb méret határa közötti intervallumot a tolerancia mezőnek nevezik.
Ha megmértük a kész rész átmérőjét, és kapott egy értéket, például 19,8 mm-t, azt mondjuk, hogy a tolerancia mezőben van.
A mérésszabályozónak meg kell erősítenie vagy meg kell semmisítenie, hogy a termék valós mérete nem haladja meg a tűréshatárt és a hiba tényleges mérete nem haladja meg a legnagyobb határméretet.
Ez a feladat két módon megoldható.
Az első módszer az igaz méret mérése, amelyet mérőeszközök segítségével végzünk.
A másik módja annak a becslésnek a becslése, amelyen belül a valós méret rejlik. Ezt mérőműszerek - kaliberek (sablonok és próbák) használatával végzik.
A sablon célja a geometriai méretek és eltérések vezérlése.
A szondát úgy tervezték, hogy szabályozza a réseket.
A mérés egy fizikai mennyiség számtani értékének meghatározása kísérleti módszerrel, speciális technikai eszközök alkalmazásával a megállapított mértékegységekben.
A mérőműszert mérőeszköznek nevezik, amely lehetővé teszi a fizikai mennyiség numerikus értékének meghatározását a megállapított mértékegységekben.
A mérőműszer (kaliber) nem mérhető műszaki eszköz, amely a geometriai alakzat méretének és eltérésének szabályozására szolgál.
2.2. Mérési hibák
Annak hangsúlyozása érdekében, hogy a mérési eredmény és a valós méret nem azonos, a mérési eljárás eredményeként kapott érték számtani értékét a tényleges méretnek nevezzük.
A valódi és tényleges dimenziók eltérése vagy a tényleges méret eltérése az igaztól mérési hiba vagy hiba. A szavak hiba és hiba szinonimák.
A mérőeszköz tulajdonságai által okozott hiba, gyártásának tökéletlensége szisztematikus hibának számít. Az eszköz minden mérése esetében állandó, vagy bizonyos körülmények között változhat a mérési körülmények megváltozása esetén.
Minél pontosabb a mérőeszköz, annál közelebb van a tényleges érték az igazi értékhez, annál magasabb a mérőeszköz pontossági osztálya.
A mérőeszköz pontossági osztálya az eszköz által a mérés során bevezetett szisztematikus hiba értéke, amelyet a műszer léptékének százalékában fejez ki.
Vegyünk egy példát. Az ampermérő mérési értéke 100 A, a léptékosztás 1 A, a pontossági osztály 2. A mérés során bevezetett szisztematikus hiba a következőképpen számítható: 2 0,01 100 = 2 (A).
Képzeld el, hogy mértük az áramot és megkaptuk az eredményt (valós érték) 58 A. A mérési eredmény helyes feljegyzése így néz ki:
58 2 (A), és azt jelenti, hogy az aktuális szilárdság valódi értéke 56 és 60 A között van. Semmi sem áll rendelke- zésre, mert a pontosság pontosságát az alkalmazott műszer pontossági osztálya korlátozza.
A különféle zavaró tényezők által okozott hibákat véletlenszerű hibáknak nevezik. Ie különböző véletlenszerű tényezők. A por leült, az olajtartalommal, a mikrométerrel ellentétes, stb. Ez a véletlenszerű hatások hatása arra a tényre vezet, hogy értékek terjedését kapjuk.
2.3. Megengedett mérési hiba
Mérést végzünk, azaz. megpróbálja meghatározni a kontroll objektum valós méretét, sőt, nagyobb vagy kisebb megbízhatósággal meghatározzuk azt az intervallumot, amelyben az igazi méret található. Ennek az intervallumnak a szélessége, amely megegyezik a teljes mérési hiba kétszeresével (szisztematikus és véletlenszerű), függ a mérőműszer pontosságától és a végrehajtott mérések számától.
Van egy olyan kritérium, amely korlátozza ezt az intervallumot, és a mérőműszer kiválasztása és a szükséges mérések száma.
Ezt a kritériumot megengedhető mérési hibának nevezik. A GOST 8.051 szerint a megengedett mérési hiba nem haladhatja meg a tolerancia 25-30% -át.
2.4. A mérések egységességének biztosítása
A mérőműszerek állapotfelmérése és kalibrálása (részlegellenőrzés).
Az ellenőrzési eljárás az ellenőrzött mérőeszközök olvasásának összehasonlítását jelenti a magasabb pontosságú osztály standard mérőeszközeivel, és ezen az alapon meghatározva a készülék megfelelő alkalmazhatóságát. Az ellenőrzést a gyártás után, javítás után és időnként végezzük. Az időszakos felület periodikusságát a mérőműszer útlevele jelzi.
Az ellenőrzés eredményeképpen kibocsátják a létrehozott állami minta hitelesítési igazolását, amely tükrözi a kiszolgálhatóság tényét és tájékoztatást nyújt a mérőműszer hibájáról.
2.5 Vonalzók
A vonalzó elosztásának ára 1 mm. Gyakorlatilag a hiba (szisztematikus hiba) megegyezik a skála szerinti megosztási ár felével, azaz kb. 5 mm. Abban az esetben, ha a skála kezdete mereven illeszkedik a mért objektumhoz, például a párkány mélységének mérésekor a vonalzóval kapott aktuális méret helyes rögzítésének példája: 18,5 0,5 (mm).
Ha nincs kemény beigazítás, hiba merül fel a számlálás kezdetének és végének kombinációjával, mely esetben a gyakorlati hiba megegyezik a lépték megosztási árával, azaz 1 mm. A mérés eredményét így kell írni: 18 1 (mm).
3. Felületi érdességi paraméterek
A felületi érdességi paramétereket a GOST 2789-73 szabályozza. Meg kell különböztetni az "érdesség" és a "hullámosság" fogalmát. A GOST 2789-73 a következő meghatározásokat tartalmazza:
A felület durvasága egy olyan felületi szabálytalansági készlet, amely viszonylag kis lépésekkel rendelkezik az alaphosszon.
A felszíni hullámzás olyan felületi rendellenességek készlete, amelyek viszonylag nagy léptékűek az alaphosszat meghaladó szakaszban.