A magántulajdonhoz való jogot - Intézet emberi jogok és szabadságok
magántulajdon
A szabály szerint szereplő első részében, a 35. cikkben magántulajdonhoz való jogot a törvény védi. Ez a szabály két jelentése van.
Először is, a magántulajdonhoz való jogot, mint egyfajta emberi jogok és szabadságok az ember és állampolgár lehet bevezetni az orosz törvény csak a törvény által. Nincs más szabályozás bármely szerve állam, azzal folytatta, nincs hasonló jogi erővel nem rendelkezik.
Másodszor, a magántulajdonhoz való jogot a törvény védi. Minden más előírások teljesítésének függvényében magántulajdon védelmét, jogait, meg kell felelnie a törvény (vagyis mind a szövetségi törvények és jogszabályok a Föderáció). A törvények a szövetség nem tartalmazhat rendelkezései korlátozzák a magántulajdonhoz való jogot által előírt szövetségi törvény.
35. cikke a szabályok az Alkotmány továbbfejlesztik a polgári, közigazgatási, a természeti erőforrások szabályozás a környezetvédelmi jogszabályok, bűnügyi és egyéb jogszabályok, hogy megvédje a jogot a magántulajdon. A fő szabályokat szerkezete és működése jogi szabályozás a magántulajdon jogokat tartalmazza a polgári jog, elsősorban az Orosz Föderáció Ptk.
Meghatározni és módjait állampolgár tulajdonosi jogokat az ő tulajdonát. Ő is ezt mind egyénileg, mind másokkal együttesen. Az első esetben, a polgár viselkedik, mint egy tulajdonos magánszemély. A második esetben, ez lesz részese a közös tulajdon, vagy egy fél a tulajdonviszonyokat a szervezeten belül, az úgynevezett egység. Közös tulajdon széles körben használják a gyakorlatban. Ez például tulajdonosi családi tulajdon, közösen szerzett házasság alatt az ingatlan a termelőszövetkezeti tagok, állampolgárok tulajdonában, akik a tulajdonjogot a lakás egy lakóház, Pa megosztott objektumokat (folyosók, liftek, padlás, külső lakás lakhatási lehetőségek, stb .D.). Jelenleg az összes elterjedtebb részvétel különböző típusú kereskedelmi (részvénytársaságok, társaságok, szövetkezetek, állami és önkormányzati vállalatok) és nonprofit (fogyasztói szövetkezetek, közösségi szervezetek, stb) szervezetek. Az ilyen szervezetek, az ingatlan hozzájárult a tagjai, és megszerezte a szervezetek maguk tartozik a tulajdonosi jog a hasonló szervezetek szervezetek. Személyek szerepelnek azok összetétele, részt vehet a tulajdonosi, felhasználása és ártalmatlanítása az eszközök összhangban alkotó dokumentumok (szerződések, törvények és rendeletek), mely alapján szervezetek működnek.
Határain kívül 35. cikk a szellemi tulajdon. A szellemi tulajdon védelme végzik a 44. cikkel összhangban az Alkotmány.
A harmadik részben a 35. cikk meghatározza a jogi garanciákat a magántulajdon jogokat.
Először is, a tulajdonos nem lehet megfosztani, kivéve, ingatlan bírósági végzés. Kevesebb tulajdonvesztést kell érteni a kényszerű megszűnése tulajdonjogát egy adott tulajdonság, hanem egy egyszerű megfosztásukat pa alapú tulajdonos a törvény, mint például ez előfordulhat, ha a jogellenes halad keresztül a vámhatóság határon a tiltott behozatali vagy kiviteli árukat.
Megszűnése az ingatlan tulajdonjoga lehetséges akár a határozat formájában a bíróság (például az elidegenedés az állami szükségletekkel) vagy mondat (szankcióként a bűncselekmény), a visszavonás előtt az ingatlan a birtokában a tulajdonos, vagy a formában egy bírósági határozat által nyújtott a tulajdonos a panasz után például az eltávolítása a vagyona már megtörtént (a igénybevétel tulajdon alapján a döntést a jogosult szerv az államhatalom), vagy a nyilatkozatok formájában az érintett állam Vlas öt, lefoglalt ingatlanok a tulajdonos. A polgári szembeni fellebbezés jogát döntéseket és intézkedéseket (vagy mulasztásával) az állami hatóságok, a helyi önkormányzati szervek, az állami szervezetek és a tisztviselők a bíróság által előírt 46. cikkében az Alkotmány teljes mértékben kiterjed kapcsolatok kapcsolódó illegális elidegenítéséből ingatlan tulajdonosa a jogot saját ingatlan állampolgár.
Garanciák a magántulajdon jogok bekezdésében előírt három 35. cikk kizárja a közigazgatási eljárás megfosztásáról (megszűnése) az állampolgárok jogait a tulajdon, a korábban tervezett törvények és más normatív jogi aktusokat. Ez vonatkozik a vagyonelkobzás, amelyek alapján meg kell érteni, kötelező és szabadon tulajdonvesztést jogok az egyén tulajdon által végzett bírósági döntésnek, hogy a tulajdonát az állam. Ebben a tekintetben el kell ismerni, pontatlan cikk rendelkezéseinek 235. és 243. a Polgári Törvénykönyv, az Orosz Föderáció, hogy ebben az esetben a „nélkülözés” a tulajdonos vagyonát a „vevő” az ingatlan. Ellentétben a harmadik része a 35. cikk az Alkotmány is a cikk szabályait 242 és 380 a Vámkódex elkobzására áruk és gyártott járművek a közigazgatási eljárás, a 85. cikk, 106., 107., 176. RSFSR kódex közigazgatási szabálysértések a elvesztésére bennük meghatározott tételek.
A közigazgatási eljárások helyreállítását ingatlan a tulajdonos és más személyeknek a birtokba alá roham kell tekinteni, mint olyan intézkedés, hogy biztonsága érdekében a vagyon egy esetleges későbbi tulajdonvesztést jogok személy a bíróság döntését.
A harmadik rész 35. cikke az Alkotmány és alá kell erőszakról adóbeszedés magánszemélyek és jogi személyek.
A harmadik részben a 35. cikk tartalmaz egy másik fontos garanciája a magántulajdon jogokat. Kisajátítási nyilvános használatra csak akkor kerülhet sor előzetes és méltányos kártérítést. Ez a kompenzáció formájában történik kifizetés a polgár kell megfosztani tulajdonjogok, a kompenzáció megfelel a valós ingatlan értéke idején a hajlam, és az ő teljes kompenzáció veszteségek, ha van ilyen.
A negyedik részben a 35. cikk többek szabályozás garanciákat az öröklés jogát az ingatlan alkotó magántulajdon állampolgár. Örökölt halála után a tulajdonos az ingatlan át örökösei jogi vagy hagyaték által előírt szabályok szerint a polgári törvénykönyv az Orosz Föderáció.