Látom álmok 1. fejezet memória (Kristen Stewart)
„Minél közelebb van a beállítás, annál hosszabb az árnyék az emlékek,” Emilia Meek.
Ez a történet arról szól, hogy milyen nehéz megszabadulni az emlékek és a következmények az élet proshlom.Devushka nevű Emily, próbál túlélni az esemény előestéjén, de késik, és megérti, hogy ez nem így van, és csak ..
A történet lehet jelen trágár.
________________ 1. fejezet Memory_______________
A nap, úgy érzem, csúnya, simogatást svet..A azt jelenti, hogy itt az ideje, hogy elbúcsúzzon ..
Hallom anyám hangja, közeledik, és legyen hangosabb:
-Emily, hogyan tud aludni, nappal dvore.Segodnya így napos, elváltam a függöny akkor, mellesleg miért tegye őket az idő? Tehát valójában, akkor tényleg eltéved az időben, különösen a káosz.
Előfordult már összegyűjtötte mindezt?
Ezek a hétköznapi anyukák szót nap den.Ona próbál úgy tenni, mintha minden a régiben ..
Én szívesen felkelni, és megvágott a fény a szemében
-Isten, anya, jól, hogyan lehet mondani, hogy ne érintse meg ezeket shtory..I igen amit valaha über, már govorila.Kotory óra?
-Ön átaludta vacsora majdnem 4, mondta fanyarul.
-Sajnos már összegyűjtött, vártam Stace a parkban.
Kimentem a szobából, és elindult a fürdőszoba, sajnálja, hogy ismét hazudik mame.Pospeshno lezuhanyozott, olyasmi, mint összegyűjtött nemrégiben félig nedves haj, hagyja le nyilakkal halvány pomada.Ya jelölések nem tetszik mindez smink, de nem azt akarom, anyukám, hogy valami zapodozrila.Odevaya kedvenc türkiz ing, szakadt farmert és tornacipőt, helyezze a fejhallgatót, ragadd meg a hátizsákot, és gyorsan becsukta maga mögött az ajtót, sírva anyámnak, hogy hamarosan, és én szeretem őt.
Megyek a parkban, de nincs Steys..Ya megint felidézni a borzalom, ami történt velem egy hónappal ezelőtt, és zokogni, mi mást is.
Át egy titkos utcákon Marselya.Kak mindig, mindenhol tele van turistákkal érdeklődéssel nézte a hegyek és a sziklák, hogy gazdag a gorod.Ot örök nyüzsgés és a forgalom, én bujkál a régi kikötő, hívjuk a parkban, házról neki 4 mérföld de lehetett látni, hogy stoit..Uzhe sziklás öblök, ami azt jelenti, hogy szinte meste.Solntse már kezd leülni, örülök, nem hamar lesz a következő ..
Látom a rock, az egymásba fonódó egésszé, emlékszel rájuk?
Vegye ki a hátizsák fedél szükséges otdohnut.Muzyka megfullad gondolta most csak képek jelennek meg a kék és rózsaszín ég, mint a vásznon ..
A ház üres volt, mint mindig, anyám nappal dolgozott noch.Tolko a levegőben illata kedvenc stryapni.Ya gyorsan átöltözött és ment fel a kannát az asztalra láttam egy megjegyzés: „Gratulálok az első nap az iskolában, enni, főzni a kedvenc burgonya csirke és saláta, nem várható Megyek pozdno.Tseluyu, szerelem, anya. „Prekrepila azt holodilnik..Kak hiányzik nekem doma.Ne evett sokat, ez nem nélkülözi a to.Zhdala, de elaludt az asztalnál ..
Emlékeim szakítja meg a naplementét, és a szeme újra vágva, ezen kívül poholodalo.Vspomniv Megígértem anyámnak, hogy jöjjön hamar szaladt doma..bezhat elszámolni több mint fele chasa.Na az utca sötét volt.
Fáradt, alig lélegzett folytatta, mintha semmi sem történt volna domoy.Sveta, vagy ha azt nem csak a kis lámpa égett anyám szobájába, elaludt, bár tudom, hogy vár, amíg az utolsó menya.Ukryv neki takarót, kikapcsolta svetilnik.Umylas, és elment a szobában, el tudja képzelni, minden ahogy togda..kogda már itt raz.I nem volt ereje, hogy valamit változtatni itt, úgy tűnik számomra, hogy te körül ..
Valaki azt mondta. „A múlt olyan, mint egy törött tükör, megpróbálta felvenni a darabjait, akkor vágott magát ..” Minden rohadt nap fogok gyűjteni ezeket a fragmentumokat, amelyek a tükörben, hogy tebya.Eto volt az utolsó gondolat a fejemben, én usnula..nakonets leszel a következő.